Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-05 / 54. szám

2001. március 5., hétfő Kelet« háttér 3. oldal NÉZŐPONT Marha jó lehetőség Galambos Béla /vni az Angliából kiindulva lassan az egész nyugat-európai állattenyésztést hús­piacostul felperzselő két állati kórt, a sziva­csos agysorvadást (BSE) és az ezt tetéző száj- és körömfájást illeti, Magyarország hál'istennek mentes. Persze nem elég ha ezt csupán mi tudjuk magunkról, ha a most kuriózumszámba menő érintetlenségünket nem ismeri el rólunk a külföld. Márpedig ez történt, hiszen annak ellenére, hogy - egy sajátosan alapos magyar állategészségügyi gyakorlatnak köszönhetően - visszamenő­leg tudjuk igazolni, hogy nálunk BSE-kór- ban még nem pusztult el szarvasmarha, az Európai Unió egyedül Norvégia mentessé­gét fogadta el az öreg kontinensről. Mint ki­derült, az idén bár példás BSE-megelőző in­tézkedéseket foganatosított az agrártárca, ám nemzetközi adminisztrációs mulasztása közrejátszott abban, hogy a WTO indoko­latlanul terjesztette ki ránk is importkorláto­zó intézkedéseit. Pedig most nagy lehetőség nyílhat a mélyponton lévő honi vágóállattermelő ágazat előtt, hiszen a BSE-érintett országok­ban tízezrével semmisítik meg a fertőzés­gyanús állatokat is. Ennek következménye­ként, hamarosan annak ellenére is húspiaci hiánnyal lehet kalkulálni világszerte, hogy az EU egyes országaiban felére zuhant a marhahúsfogyasztás, kétharmadára a hús ára. Ha pedig tartós lesz a hiány - ami na­gyon hamar bekövetkezhet -, a táplálkozási szokásaikhoz ragaszkodó tömegek jó pénzt fizetnek majd a bizonyítottan egészségre ár­talmatlan marha-, vagy birkahúsért. Ezt a konjunktúrát vétek lenne nem kihasználni, ismerte fel azonnal az FVM új vezetője. Arra azért büszkék lehetünk, hogy Mátészalka most országos minta. A marhavágóhíd, ahol a BSE-mentességet bizonyítani hiva­tott EU-s monitoring rendszert is elsőként vezeti be a hatóság, már hetek óta saját költségén végezteti el minden állat kórszö­vettani vizsgálatát. így jó áron adhat el je­len körülmények közepette is marhahúst külföldrel Csak nehogy bekerüljön hozzánk a kérő­dző- és sertéságazatra egyaránt végzetes száj- és körömfájás madárszárnyon, cipőtal­pon egyaránt terjedő vírusa. A betegek jogai és lehetőségei A legtöbb panasz nem a törvényben előírtaknak megfelelő kategóriába tartozik Sóstóra pályáznak Bemutató Mai autópiac Ferter Janos rajza Nyíregyháza (KM) - Kivételes adottságokkal rendelkezik a me­gyeszékhely üdülőövezete, Sóstó, melynek fejlesztésére már eddig is sokat áldozott a város önkor­mányzata, most pedig pályázatot készül benyújtani a Széchenyi Tervre. Az anyagot a hónap vé­géig kell elkészíteni. Mint arról már írtunk, termál, gyógy, fitness és látványfürdő létrehozása a cél. A pályázatot a Városüzemelte­tési Kht.-ra alapozzák, s a képvi­selő-testület felhatalmazta a vá­ros polgármesterét, hogy hazai és külföldi befektetőkkel tárgyaljon, társuljanak pénzügyileg a prog­ramhoz, amely felülvizsgálat után az ÉPKER tervei alapján va­lósul meg. Márciusra kidolgozzák azt is, milyen gazdasági formá­ban valósuljon meg a társulás. A tervező ÉPKER-rel már megkez­dődött az együttműködés előké­szítése. A Krúdy Szálló is benne van az egymilliárdos program­ban, ezért is vette le napirendjé­ről a testület az eladását. Ha vi­szont mégsem fér bele, a későb­biekben nem zárkózik el az ön- kormányzat az elidegenítéstől. arra is akad számtalan példa, hogy megteszik ugyan, de a köz­ember számára érthetetlen mó­don, számos idegen szót, szakki­fejezést használva. □ Hogyan lehet segíteni?- Nagyon nehezen. Főleg, hogy a panaszosok közel fele fé­lelemből nem adja a nevét, attól tart, hogy később még nagyobb sérelem éri. □ A szakemberek szerint a pa­naszok száma folyamatosan nő. Győzik majd a munkát?- Már ma is nehezen. Jelenleg minden képviselőre átlagosan száz olyan panasz esik, amelyben konkrét intézkedés szükséges, amelyből végül ügy lesz. Ha mun­kánkat még jobban megismerik, ez a szám csak nőni fog. Ezért is várjuk nagyon az úgynevezett közvetítői tanács megalakulását. Ez a tanács segíthet majd sokat abban, hogy elkerülhetőek legye­nek a perek, az amúgy is túlter­helt bíróságok helyett egymás kö­zött egyezzenek meg a felek. Szatmárnémeti (KM) - A Szent- Györgyi Albert Társaság már­cius 5-én könyvbemutatóra ké­szül Szatmárnémetiben. A Dr. Scheffler János Lelkipásztori Központban Debreczeni Éva mu­tatja be az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat 12. kötetét, melynek a címe Szatmá­ri zsidó emlékek. A szerzők: Csirák Csaba, Fejér Kálmán, Muhi Sándor, dr. Németi János a Szatmárnémetiben és Nagyká­rolyban még fellelhető zsidó szel­lemi, kulturális és tárgyi emlé­kek alapján Írták meg a kötetet. A kötetet közel száz fotó - több­ségüket Murvai György készített - és grafika illusztrálja. Aranylakodalom Házasságkötésük ötvenedik évfordulóját ünnepelte a napokban Nyírteleken Petrov Márton és neje, Fogarasi Gizella. Az idős házaspárt két gyermeke, három unokája, két dédunokája, a családtagok, rokonok és ismerősök köszöntötték Amatőr felvétel ................................................................—-----------—-—------------------------------ ■ .......................................... ■ ----------------—-------------------—---------------------— Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Bár jó ideje megkezdték működé­süket, a betegjogi képvise­lők munkáját még ma is ke­vesen ismerik. A mentőcsapat kiérkezésétől kezdve már jelentősége van a beteg­jogoknak Balázs Attila illusztrációja Dr. Kása Zsigmond megyei tiszti főorvos ezért is hívta a napok­ban Nyíregyházára három me­gye - a keleti régió - betegjogi képviselőit. A megbeszélésen nemcsak a képviselők munkájá­nak értékelése történhetett meg, világosodott a kép arról is, való­jában kiknek és miben segíthet­nek a betegjogi képviselők? A találkozó után dr. Jantsky Erzsébetet, az Országos Betegjo­gi Tanács referensét kértük be­szélgetésre.- A betegjogi képviselők ta­valy nyár óta tevékenykednek az egészségügyi intézményekben - mondta a főorvos asszony. - A feladat teljesen új, ezért is volt fontos, hogy ezen a találkozón ” .........n Sokszor van r > —1 panasz az orvosok, r ápolónők ~ ^ modorára. ^ Dr. Jantsky Erzsébet M valamennyien elmondhatták ed­digi tapasztalataikat, vélemé­nyüket, gondjaikat. Tisztázhat­tuk, eleget tettünk-e a törvény­ben előírtaknak, mi az, amivel még adósok vagyunk. □ Mik a tapasztalatok?- Kiderült, sem az ellátó sze­mélyzet, sem pedig az egészség- ügyi dolgozók nincsenek tisztá­ban azzal, mi is valójában a be­tegjogi képviselők feladata, mi az, amivel használni tudnak a be­tegeknek. Ez is magyarázza, hogy a legtöbb panasz nem a törvény­ben előírtaknak megfelelő kate­góriába tartozik, sokkal inkább szociális jellegű probléma. Első­sorban a leszázalékolással, gyógyszerellátással kapcsolatos kifogásokat hallhattunk, de so­kan panaszkodtak arra is, hogy a háziorvos nem ad a beteg kíván­ságának megfelelő beutalót. Az egészségügyi dolgozókban kezdet­ben félelem élt a képviselőkkel szemben, ma már ez a félelem ol­dódott, s mindhárom megye min­den kórházában baráti, kollegiá­lis a viszony. Mint a szakmai felügyeletet ellátó szakember, örültem annak, hogy erre az új és nehéz feladatra sikerült igen jó szakembereket találni, a kivá­lasztás jól sikerült: olyanok vég­zik ezt a munkát, akik látják a mai egészségügy hibáit, tudják erényeit. Tisztában vannak azzal is, hogy az előbbrejutáshoz a mainál jóval több pénzre lenne szükség, de látják azokat a terüle­teket is, amelyeken pénz nélkül is lehetne javítani. □ Melyek ezek a területek?- A várókban, rendelők előtt órákig ülnek az emberek, holott a törvény kimondja: a beteget csak méltányolható okból és méltá­nyolható ideig lehet várakoztat­ni. Sokszor van panasz az orvo­sok, ápolónők modorára, és még ma is gyakran beszélnek fleg­mán, lekezelően a beteggel. Nem tájékoztatják őket betegségeikről, mútéteikről, azok kilátásairól, de ELETKEPEK Gromek Bállá László Ne í ftf ■MMIMHM.il lem tudom, létezik-e még Gromek, hisz igencsak régen volt, mikor az otthonunkba fo­gadtuk. Kertünket sűrűn láto­gatják a szarkák, de ezek a ma­darak az én szememben mind egyformák, ezért bajos volna megállapítani, hogy néha nem Gromek tér-e vissza nosztal­giázni a régi lakóhelye után. Hát Gromek... A fiam hét­éves volt, mikor talált az utcán egy kis, még tehetetlen szarka­fiókát. Fölvette, elhozta. Föl kellene nevelni. Nagyon tet­szett akkor neki valami film, ennek a hőse volt Gromek, ró­la nevezte el a szarkát. Kis, me­leg fészket csináltunk neki vat­tából, szemcseppentővei etet­tük. És lassan szép felnőtt szarka lett belőle. Szeretett a vállunkon megtelepedni, de fő tanyahelyül az előszobánkban levő nagy filodendront nézte ki magának. Kora reggel ott fü- työrészett (hangulatos ébresz­tő!). Mert a szarka (ezt nem mindenki tudja) nemcsak köz­ismert cser-cser hangját hallat­ja, igen szépen énekel is. Volt a szomszédunkban egy autósze­relő műhely. Pár jó falattal az itteni munkások is magukhoz édesgették Gromeket, de erre ráfáztak, mert lopkodni kezdte a fényes alkatrészeket, egyszer egy értékes darabot is elcsent, s ezt költségesen ki kellett esz- tergáltatni. Okozott kellemet­lenséget nekünk is. Hogy mit kellett takarítani utána. Mert a madarat persze nem lehet szo­batisztaságra megtanítani. De tűrtünk neki szívesen. Szeret­tük Gromeket. Húscafatokkal etettük, s ha már jóllakott, a megmaradt darabkákat a fele­ségem hajában tárolta magá­nak. Alig győzte kifésülni. Hanem egy idő múlva Gromek kezdett el-eltünedezni egy időre. Ilyenkor az én tisz­tem volt megkeresni és haza­csalogatni. Hallgatott a nevére, ezért így szólongattam jó han­gosan: Gromek! Gromek! - de szégyelltem magam, hogy ezt a furcsa nevet kiáltozom. Ra­gaszthatott volna rá a fiam va­lami tisztességessebet. Egyszer azután Gromek visz- sza sem jött. Reméltük, nem ér­te valami baleset, csak megszó­lalt benne a természet paran­csa, elrepült a szarkák közé, párt választott magának, csalá­dot alapított. Azóta sok idő telt el, de hát­ha... Hátha megvan még. Le­het, hogy néha hazalátogat, és csodálkozik rajta, hogy itt mennyire megváltozott min­den: a szarkafiókát fölszedő lurkó meglett ember lett, több­szörös családapa, a gazdáék megöregedtek. E, in pedig most is nézem a körtefánkra repülő szarkát, és igyekszem meggyőzni magam, hogy ő az. Hogy itt van még a hatvanas éveknek - családi éle­tünk e nagyon szép szakaszá­nak - bohókás tanúja, emlékez­tetője. HÍREK □ Véradás Kedden a Nyíregyházi Főiskola kollégiumában 9 és 15, valamint Dombrá- don, a művelődési házban 8 és 14 óra kö­zött szervez véradást a Vöröskereszt. □ Kihelyezett ügyfélszolgálat A me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár március 6- án Fehérgyarmaton (Kossuth tér 9.) 9 és 14.30, Mátészalkán (Kölcsey tér 2.) 9 és 14, Tiszavasváriban (Városháza tér 4.) 10 és 14, valamint Kisvárdán (Szent László u. 54.) 7.30 és 16 óra között tart kihelyezett ügyfélszol­gálatot. □ Sporthorgászoknak A Nyíregyházi Vasutas Sporthorgász Egyesület március 6- án 14 órától tart ügyfélfogadást a művelő­dési házban (Nyíregyháza, Toldi u. 23.). Betegjogok • Az egészségügyi ellátás­hoz való jog • A kapcsolattartás joga • Az intézmény elhagyásá­nak joga • A tájékoztatáshoz való jog • Az önrendelkezéshez való jog • Az ellátás visszautasításá­nak joga • Az egészségügyi dokumen­táció megismerésének joga (az adat a beteg tulajdona) • Az orvosi titoktartáshoz való jog

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom