Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

2001. március 30., péntek Keleti KULTÚRA 11. oldal HÍREK □ Filmhét Tavaszi ifjúsági filmhetet rendez­nek április 2-10. között a nyíregyházi Hori­zont moziban. A filmek seregszemléjén tu­catnyi magyar film kerül bemutatásra. Az ér­deklődők megtekinthetik például A Pál ucai fiúk, az Egri csillagok, a Jadviga párnája és A napfény Ize című filmeket. □ Irodalmi presszó A mátészalkai műve­lődési központ kamaratermében április 2-án 17 órától Balogh Géza festő- és szobrászmű­vésszel találkozhatnak az érdeklődők. Téma: törekvés az önkifejezésre, a nagykállói ama­tőr festők esztétikai világa. □ Szavalóverseny Az Úr érkezése címmel országos szavalóversenyt rendeznek a nyír­egyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimná­ziumban április 7-8-án. Az eredményhirde­tésre április 8-án 11 órakor kerül sor. Az iskola eredményes versenyzői Amatőr felvétel Sikeres matekosok Nyíregyháza (KM) - A Vásárosnamény- ban megtartott Zrínyi Ilona Országos Ma­tematikaverseny megyei döntőjének ered­ményhirdetése alapján az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola tanulói a hagyományokhoz híven most is kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak. A 3000 induló versenyző közül 11 intézmény tanulóját ju­talmazták. Közülük ketten: Molnár Boglárka (4. osztályos; felkészítő: Vasváry Zoltánné és dr. Róka Sándor) és Bodnár Mihály (5. osz­tályos; felkészítő: dr. Gát Györgyné) első helyezést értek el és kimagasló teljesítmé­nyüknek köszönhetően képviselhetik az is­kolát, a várost és megyét a tavaszi szünet­ben megrendezendő országos döntőben Kecskeméten. Magyar Színháztörténet Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Magyar Színháztörténet első kötete a hivatá­sos magyar színjátszás 200. évfordu­lójára jelent meg. A mű a tudomá­nyos kézikönyv igényével 1790-től 1873-ig mutatja be a hazai színházmű­vészet fejlődésének legfontosabb állo­másait. Ennek a munkának elké­szült a folytatása. A színjátszás fel­adata és szerepe a 19. század végén hazánkban is meg­változott, bár to­vábbra is hatalmi, politikai szempontok befolyásolták a mű­sorrendet, és adminisztratív úton biztosí­tották a magyar nyelvű színjátszás hege­móniáját az egész országban. Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Színháznak és az 1844-ben megnyílt Opera­háznak kiemelkedő művelődéspolitikai szerepe volt. A Magyar színháztörténet új kötete, amelyet a Magyar Könyvklub jelentetett meg, a 19. század végétől mutatja be az új színházalapításokat, az európai színjáték- típusok meghonosítására tett kísérleteket, a kabaré megszületését és virágzását, a díszlet- és jelmeztervezés történetét, a báb- és előadóművészet kezdeteit. A könyv fog­lalkozik a német nyelvű társulatok helyze­tével, a külföldi vendégművészek játéká­nak hatásaival. Először kerül az olvasók kezébe a kor­szak vidéki színjátszásáról szóló alaposabb összefoglalás. A kötete kronológia és bib­liográfia teszi teljessé. KM-reprodukció A csekei református temető fejfái Nem kopjafák, semmi közük azokhoz, hanem csónakos vagy csónak alakúak Hamar Péter Szatmárcseke - Lélekbúvárok lehetnek a megmondhatói, miért tud egy-egy téves in­formáció makacsul belerög­zülni a köztudatba. Megyénk kultúrtörténetileg ne­vezetes helyei közül akad né­hány, amelyekhez úgy tapad a téves magyarázat, mint bogáncs a nadrágszárhoz. A látogatók rendre a Nagybu­kógátnál keresik a Petőfi-versből ismerős Kis-Túrt, és a csécsei Móricz-házat még a tankönyvek is szülőháznak említik. Hiába mondjuk időnként, nem ez az igazság, ahogy hiába mondjuk azt is: a csekei református teme­tő sírjelei csónak alakú fejfák, s nem kopjafák, ahogyan a minap a Kelet-Magyarország riportere is átkeresztelte ezeket. A gótikát idézik Annak idején a hibát még a ki­váló Ratkó József is elkövette Cseke című egysorosában: „Kop­jafák gótikája. Építkezünk” - ír­ta. A csekei fejfaformák valóban a gótikát idézik csúcsíves megje­lenésükkel, de a kopjafák éppen nem csúcsívesek, hanem csapott tetejűek. Vannak etnológusok, akik kifejezetten tagadják, hogy a kopjafa sírszimbólum lenne. A kopja jelentése: pika, lán­dzsa, középkori, fából készült szúrófegyver, amelyet egykoron néha valóban a sírra tűztek, ha tulajdonosa életét vesztette a harcban, de régebben fejfa-szere- pet nem töltött be a síron, csak kiegészítő elem volt, s inkább a megemlékezést szolgálta: emlék­oszlop volt, nem gyászoszlop. Fejfakénti használat inkább az utóbbi időkben vált divattá, szé­Nyíregyháza (KM - B. I.) - Áp­rilis 1-jén megkezdődik Nyíregy­házán a Művészeti Hetek rendez­vénysorozata. Megyénk kulturá­lis élete jeles eseményének ün­nepélyes megnyitóját vasárnap 16.30-kor tartják a Nyíregyházi Zeneiskola dísztermében. Az ér­deklődők Keresztes Eszter gor­donkaestjét hallgathatják meg, közreműködik Pethő Villő. A műsorban Bach-, Schubert- és Cassado-művek hangzanak el. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés díjtalan. Va­sárnap este 18 órától még egy Kisvárda (V. P.) - Az elmúlt na­pokban rendezték meg Kisvár­dán a Bessenyei György Gimná­ziumban a Gordiusz matemati­kaverseny megyei döntőjének eredményhirdetését. Ezt a ver­senyt már évek óta a kisvárdai gimnázium szervezi és irányítja.- Az idén huszonhárom közép­fokú oktatási intézmény 432 ta­A csekei temető nyáron lesebbre és díszesebbre faragott formában. Egy régi hagyomány A csekei temető fejfái azonban - vélhetően - egy több ezer éves temetési hagyomány folytatói, amelyekben megjelenítődnek őseink életmódjának bizonyos elemei és az egykori sámánhitük ma már nem tudatosan használt mozzanatai is. Ezt támasztják alá a néprajztudomány által fel­tárt bizonyítékok, amelyekről részletesen olvashat az érdeklő­dő Amedeo Boros olasz néprajz- tudós júniusban a Kölcsey Tár­saság kiadásában megjelenő Csó­nakutazás a halál után című könyvében. Megelőlegezendő a lényeget, hangverseny lesz Nyíregyházán az evangélikus nagytemplom­ban, Kovács Szilárd orgonamű­vész ad koncertet. A programsorozat első heté­ben több figyelemreméltó zenei esemény lesz Nyíregyházán. Áp­rilis 3-án rendezik meg a mű­vésztanárok hangversenyét 18.30-tól a Művészeti Szakközép- iskolában. Két nap múlva Jandó Jenő, a neves zongoraművész koncertezik a Kodály Zoltán Ál­talános Iskolában. Hetedikén a Cantemus Gyer­mekkórus és a Cantemus Ve­nulója vett részt a versenyen - mondja a verseny megyei szer­vezője Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium igazgatója. - A versenyek a kis­várdai gimnázium mellett Nyír­egyházán a Krúdy Gyula és a Zrínyi Ilona Gimnáziumokban zajlottak. Három kategóriában, szakközépiskola, szakiskola, annyit érdemes tudnunk a törté­neti előzményekről, hogy őseink egykoron keskeny, kenuformájú csónakban szállították a halottat a temetkezési helyre, s vagy a kettébe vágott csónak töltötte be a koporsó szerepét, vagy más ha­gyomány szerint a csónak képez­te a sírszimbólumot, azaz a fej­fát. Ez a hagyomány öröklődik a mai, csónak alakú fejfában, s ezek fejrészén a bevágatok em- berfej-formát idéznek erős stili- záltságukban, ahogy egykor a ha­lott feküdt a csónakban, amely- lyel a temetésre szállították. A szimbolika ennél persze bo­nyolultabb: összefügg a sámán­hit életfa-, égig érő fa-képzetével; és a nyugatra tekintő fejfa, ame­lyet a halott keletre néző fejénél gyeskar ad jótékonycélú hang­versenyt a jósavárosi görögkato­likus templomban. Kilencedik alkalommal rende­zik meg Nyíregyházán az orszá­gos zeneiskolai zongoraversenyt, amelyet mindig nagy érdeklődés kísér. Az április 7-én kezdődő versenyre az ország mintegy 70 legtehetségesebb növendékét várják. A zsűriben a Zeneakadémia neves tanárai, művészei kapnak helyet. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre, gálára április 10-én kerül sor. gimnázium és a speciális mate­matika tagozatok 9-10-11 és 12 osztályos tanulói versenyeztek.- A versenyeken meg kell ta­nulni a résztvevőknek legyőzni az izgalmakat, s az adott pilla­natban a legjobb eredményt nyújtani. Úgy látszik, ez me­gyénk versenyzőinek egyre job­ban sikerül. Amadeo Boros felvétele helyeznek el, többszörösen is hordozója a lenyugvás-felkelés, a halál-feltámadás jelképrendsze­rének. Gazdag jelképrendszer Olyan ismeretek ezek, amelyek­nek etnológiai-kultúrantropo- lógiai magyarázatát nem köte­lező ismerni, de nekünk, akiket a sors e tájon enged élnünk, azt mindenképp illik tudni, hogy a csekei fejfák nem kopjafák, semmi közük azokhoz, hanem csónakos vagy csónak alakú fej­fák. Ha mi magunk sem tudjuk ne­vén nevezni azt, aminek borto­kában vagyunk, akkor nem vár­hatjuk el másoktól, hogy ponto­san ismerjenek minket. Nyelvünkről Mátészalka (KM) - A máté­szalkai Széchenyi István Ál­talános Iskolában április 2- án 15 órakor tartják a Ma­gyar nyelv hetének megnyi­tóját. Az Anyanyelvápolók Szö­vetsége, valamint a TIT által szervezett jeles eseményre 35. alkalommal kerül sor. Az ünnepi programban köszön­tőt mond Szilágyi Dénes pol­gármester, majd a Sebestyén Árpád egyetemi tanár tart előadást Elődeink nyelve utódaink ajkán címmel. Köz­reműködik az iskola kama­rakórusa. A Magyar nyelv hetének központi témája: Anyanyelvűnk esélyei és távlatai az Európai Unióban. Az országos megnyitó szín­helye ezúttal Szolnok lesz, március 30-án Hámori József minisztériumi főtanácsadó mond beszédet. A megnyitó napját követően megyénk több iskolájában, intézmé­nyében hangzik majd el előadás. Rajtol a Művészeti Hetek A diákok átvágták a gordiuszi csomót Nine For Song Az ének szeretete, a kö­zös éneklés testet-lelket gyönyörködtető öröme sohasem tűnik el az ember életéből. A szép sikereket megért Sig Singers énekegyüttes ( megszűnése után egy új formáció, a Nine For Song készül hódí­tásra. Az együttes veze­tője ezúttal is Bánhidiné Maróta Magda Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom