Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-24 / 70. szám
2001. március 24., szombat KeM<* HÉTVÉGE 9. oldal A HÉT SZTORIJA Folyó az állóvízből Galambos Béla Megunt, szegény vidék ez. Akinek sikerül ebből a helyzetből kiemelkednie, azt kettőzött erővel kell segíteni- buggyannak elő szinte kérés nélkül a keresetlen szavak a falu híres szülöttéből. A közismert színművész Penészleken, a szülőfaluja iskolaudvarán gyülekező helybeliek között, mint a nem sokára kezdődő ünnepség afféle önkéntes segédrendezője tüsténkedik. Jeles nap ez a Végh Antal ráragasztotta „állóvíz” révén elhíre- sült község életében, ahol éppen avatják a környékbeli tehenes gazdák által termelt tej helyben történő feldolgozására létesült kis üzemet. A nem túl eredeti tapogatódzó kérdésre: „Hogy-hogy itthon művész úr?” még szűkszavú Usztics Mátyás válasza: „Szabaddá tettem magam. Itt akartam lenni”. Ám egy pillanat múlva már megadóan keresi kettőnk számára a megfelelően csöndes sarkot, ahová letelepedvén kiöntheti a tollát hegyező idegen elé is azokat a benne kikristályosodó gondolatokat, amelyek a szülőföld szeretetétől csordultig telt szívét feszítik. Legyen érdemes...- Ami most itt Penészleken történik - vált át a tejüzem avatásra a „kiemelkedni” igyekvőkért személyes kapcsolatait az első adandó alkalommal örömest latba vető színművész - ez valaminek a kezdete. Reményeim szerint annak, hogy ez a rettentő elvándorlás megáll végre.- A falu megtartóerejéhez jövőkép kell! Méghozzá olyan, hogy legyen érdemes itt élni, ad abszurdum akár diplomával is itt maradni! Ez a feldolgozóüzem ennek a reményteljes folyamatnak az első ékes példája. Hogy miért éppen tejüzem? Usztics Mátyás kész a válasszal: „Olyan iparral kellett kezdeni, aminek itt megvannak az alapjai. Aztán az sem mindegy, hogy nem viszik el innen a kifejt tejet, nem vizezik fel, hanem ahol megtermelték, ott is dolgozzák fel.” Persze nem csak azért jött haza, mert végre lép egyet előre a faluja. Már a következő beruházáson töri a fejét a Penészlek felvirágoztatását nem létező zászlajára tűző lokálpatrióta társaság energikus tagjaként. Ám erről egyelőre csak annyit árulhat el, hogy idegenforgalom-fejlesztésről van szó.- Nem véletlenül gondolkodunk az idegenforgalomban, hiszen ez gyönyörű vidék, amely kiváló adottságokkal megáldott. Van itt minden, ami a kikapcsolódáshoz jó alapokkal szolgál: erdő és vele nyugalom az év minden szakában... A penészlekiség ize- Két dologra vagyok büszke - vált át bizonyára szívesen hangoztatott hitvallására, a szépirodalomnak nem csak közvetítéséFöldijei nem csalódtak még Usztics Mátyás segítőkészségében ben, de mint hamarosan megjelenő kötetéből kiderül majd, de gyarapításában is otthonosan mozgó színművész -, egyrészt, hogy a világ legcsodálatosabb nyelvét, a magyart beszélem, másrészt a penészleki- ségemre. Hároméves voltam, amikor elköltöztünk Pestre, de az általános iskolás szünidőket mindig itt töltöttem. Itt ismerkedtem meg földdel, jószággal, mindenféle szerszámmal, no és a szerelemmel is. Egyszóval az élettel, azaz mindennel, amit belőle érdemes megismerni.- Ezért nagyon hiszek benne, hogy bár isten háta mögöttinek szokták mondani ezt a falut, most mégis csak elkezd az Isten megfordulni! Simone Martini: Angyali üdvözlet 1333 Firenze, Uffizi Gyümölcsoltó Boldogasszony Az első Mária-ünnep, a Mindig Szűz Szent Istenszülő ünnepe az V. században keletkezett. Ebből fejlődött ki a VII. századra az Annuntiatio, azaz a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, melynek tárgya Mária szűzi fogantatása. Isten e napon küldte el Gábriel arkangyalt Názáretbe Máriához, hogy közelje vele Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. Az elmúlt kétezer esztendő alatt talán még Krisztust és Szűz Máriát sem faragták annyiszor kőbe, rakták ki csillámló üvegdarabkákból, festették falra, fatáblára, karcolták rézbe, vésték fába, mint az angyalokat. Szépséges angyalok, a Robbiák és Donatello által puttóként megmintázva, a Sixtusi kápolnában vakolatba itatva, a székesfehérvári szarkofágon István király lelkét hordozva, a pécsi altemplom bejáratánál feszületet tartva, Gyulafehérváron a gonosszal küszködve, Lőcsén a kisdedet imádva, Feldebrőn Máté evangélistát jelképezve, szepesdarócon a szüzet köszöntve, s nagyvázsonyi töredéken gyermekarcukat kerub- számyak közé rejtve, a Perényi címeren bőségszarut fogva, Báthory András madonnája fölött az égi koronát tartva, Maul- bertsch sümegi freskóján a mennybe szálló ödvözítő dicsfényben fürödve, Aba-Novák falképein nyüzsögve, Szalay Lajos rajzain sortűztől eltalálva, Kondor Béla látomásain számyasze- getten lezuhanva, ám a koronás címerünket a feledéstől és pusztulástól rendületlenül őrizve. LénArt György Hasznos vizit volt Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Két hetet töltöttek a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola karának vendégeként finn, olasz, német és amerikai egyetemisták és professzoraik megyénkben. A negyven külföldi ma hazautazott. Az Erasmus program keretében zajló rendezvény fő szervezőjétől, Fábián Gergely főiskolai adjunktustól megtudtuk, hogy maga a program még 1996-ban indult német és olasz résztvevővel azzal a céllal, hogy a kapcsolódó európai országok régióit a kutatók és a diákok, rajtuk keresztül pedig a közvélemény jobban megismerhesse. A tanácskozás szereplői nagy részben állandóak, így van bőven összehasonlítási alapjuk a nemzeti-helyi változást illetően is - ők mennek mindig máshová. Tavaly az olaszországi Trento volt a házigazda, a választás idén hazánkra, és a kibővült program űj partnerére, az egészségügyi főiskolára esett. Az volt a rendezvényszervezők célja, hogy átfogó és őszinte képet kapjanak a résztvevők megyénkről, ezért vitték őket többször vidékre is, a kistérségekbe és a mezőgazda- sági területekre, az egészség- ügyi, a szociális, az oktatási szféra terepeire. Sajnos, az árvíz kissé felborította a programot, Ukrajnába nem tudtak átmenni - ennek egyetlen előnye, hogy közvetlenül érzékelhette a társaság, mi a térség egyik problémapontja. A konferencia során többször tartottak értékelő megbeszélést, amiből nemsokára projektek is lesznek. A vendéglátásnak haszna lehet abból a szempontból is, hogy értékes referenciaként használható fel majd EU-s térségfejlesztési pályázatoknál. Annál is inkább, mivel az intézmény megkapta a regionális innovációs központ státust. Jövőre a konferencia Németországba utazik. A vendég professzorok egy csoportja szőke Judit felvétele VENDÉGSOROK Vincze István Egy időben sokat foglalkoztatott a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy ma Magyarországon regio- nalizáció címén rosszabbnál rosszabb találmányok láttak napvilágot. Mindenki tudja, de legalábbis érzi, hogy kényszerpályákról van szó többféle értelemben. Kis ország lévén, nehéz lenne nagyobb összefüggő, professzionális régiókra találni. Az ország kettéosztása (mert ilyen verzió is volt) tovább növelné az országrészek közötti fejlettségbeli szakadékot. A nagyobb tájegységek szerinti felosztás szintén hordozhat magában megosztottságot és így tovább. Volt egykoron országunknak elég jól körülhatárolható regionális szerkezete. Az országot a múlt század elején ért tragédia nemcsak területi, hanem regionális értelemben is az volt, hiszen éppen az említett multilaterális közlekedésikereskedelmi folyosók szakadtak ketté, váltak zsákrendsze- rűekké és gyakorlatilag ez alapozta meg az ország mai perifériális területeinek kialakulását. Kardinális kérdés, hogy Magyarország legfontosabb útjai, illetve gyorsforgalmi hálózata váljon az európai rendszerek részévé, ráadásul minél gyorsabban. (A szerző megyei főépítész) Regionális A megye elkészült területrendezési terve ez utóbbi összefüggésekkel foglalkozik és nemcsak az V. számú európai korridor, hanem más kapcsolódási lehetőségek felvázolása miatt is. Azt világosan kell látnunk, hogy ez a lehetséges kibontakozás szempontjából legalább olyan fontos, mint az, hogy térségeink ár- és belvízi veszélyeztetettsége rövid időn belül szűnjön meg. Első lépés, amit tenni kell, hogy árvízi fővédvonalaink állékonyság és magasság szempontjából feleljenek meg az olyan lökésszerű és nagyságrendű támadásoknak, mint az idei volt. Ezt becsültük korábban 20-25 Md. Ft-os. feladatnak, de nem tíz évre elhúzva, ahogyan ez a kormányzati elhatározásokban megjelent. Árvíz és gazdaság Az igazi biztonsághoz azonban arra is szükség lenne (az előbbiek mellett), hogy a folyók vízgyűjtő területein, határainkon túl, alkalmas helyeken, nagyobb árvíztározások valósuljanak meg és a természeti környezet egyéb eszközeivel mérsékelni lehessen a hirtelen víztömegek kialakulását. Ezek pedig már ismét regionális kérdések, ráadásul nemzetközi összefogással megvalósíthatók. Azt ugyanis nem nehéz belátni, hogy a gátrendszerek sem erősíthetők, illetve magasíthatok minden határon túl. Az ehhez hasonlókat nevezném igazi regionális kihívásoknak, melyekből eddig a két legfontosabbat emeltem ki, de még van néhány. Az egyik a környezetvédelem regionális aspektusai, a másik határátkelőink alacsony színvonala, a harmadik a megye energetikai rendszere, a negyedik az alternatív és logiszkihívások tikai alapon működtetett közlekedés, az ötödik a megye gazdasági szerkezete. A hazai regionális válság néhány elemét kiemelném, az ezekre adható válaszok miatt, és mert a megye az említett perifériák része. Röviden elemeztem a magyarországi megyék helyzetét; GDP, munkanélküliség és a működő tőkéből való részesedés szempontjából. Úgy gondolom, hogy az adott paraméterek világosan mutatják a területi kiegyenlítetlenség helyzetét (1999. KSH): Számomra az vált világossá, hogy az ország D-i és K-i határmenti övezetét csak sajátos kezeléssel és területfejlesztési beavatkozásokkal lehet a felzárkózás útjára terelni. Ennek része lehet a regionális infrastruktúrákkal történő feltárás és a nemzetközi, határ menti együttműködés elősegítése. Mindenki emlékszik az ún. D-i autópálya koncepciójára, ami éppen az említett övezet megyéinek összefogására támaszkodott, de sajnos hosszú évek óta nem kapott állami garanciákat, illetve támogatottságot. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióba erőteljes perifériális lobby nyomására került be az ország sugaras közlekedési hálózatát felváltó sugaras-gyűrűs rendszer, melynek egyik eleme a D-i pályához hasonló nyomvonal elképzelés is. GDP és a munkanélküliség Dunántúli megyék és Pest megye: GDP Munk.nélk. Műk.tőke Pest megye 78 5,4 56,4 Fejér (közép-D.túi) 124 7,9 3,5 Komárom-Esztergom 84 9,4 2,3 Veszprém 81 8,1 1,1 Győr-M-Sopron (Ny-D.túl) 109 4,6 6,1 Vas 114 5,8 2,3 Zala 91 7,8 0,8 Baranya (D.-D.túl) 79 11,6 1,0 Somogy 69 12,5 0,7 Tolna 86 12,8 0.3 Dunán inneni megyék Borosd-A-Zemplén (É-Magyarorsz.J 69 19,8 4,7 Heves 73 12,1 1,7 Nógrád 57 15,6 0,5 Hajdú-Bihar (E-Alföld) 76 15,7 3,2 Jász-N-Szolnok 72 13,2 0,6 Szabolcs-Sz-Bereg 57 19,4 0.7 Bács-Kiskun (D-Alföld) 71 10,1 0,9 Békés 69 13,2 1,1 Csongrád 89 8,5 4,6 Usztics Mátyás A szerző felvételei
