Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-16 / 63. szám
2001. március 16., péntek Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Éjféli vásárlás Sípos Béla _________ Te nem vállaltál éjszakai műszakot? - kérdezte este tíz órakor a multi cég pénztárosa kolléganőjét, amikor az felállt a gép mellől. Nem én - hangzott a hetyke válasz. Épp elég volt nekem mostanáig. Sőt, már ez is sok volt - s fogta a táskáját és elindult az öltöző felé. Az ott maradt kollegina egy pillanatig sóváran nézett utána, de mivel ő éjfélig vállalta, szorgosan ütötte be az árakat a gépbe. Nemzeti ünnepünkön egyetlen üzlet sem nyitott ki. Ezt lovagolta meg a multi, s előző nap tíz óra helyett éjfélig várta a vásárlókat. Nem véletlenül. Volt is forgalom, ha pedig ott a vevő, akkor eladóra, pénztárosra is szükség van. Természetesen ha vállalják a dolgozók a pluszórákat. S van, aki szívesen marad, mert akkor többet vihet haza a hó végén, s van, akit a többletfizetés sem tud ott-tartani. Hiába, nem vagyunk egyformák. Ugyanígy a vásárlók is. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy mondjuk éjjel fél tizenkettőkor felkerekedjünk és elmenjünk tejet, kenyeret, sajtot, vagy éppen inget, nadrágot, autógumit és számítógépet vásárolni. Változik az idő, változnak az emberek. IMa már megszokott dolog, hogy szombaton este, vagy vasárnap délelőtt, délután vásárolunk, egészen családi programmá vált. Felkerekedik az apraja és nagyja, aztán úgy elmegy két-három óra egy hipermarketben, hogy észre sem vesszük. Csakúgy, mint az ezresek és tízezresek... Hiába, a piacgazdaság könyörtelenül belépett az életünkbe. Ennek következménye a fent idézett párbeszéd. Mert az újnak mindig vannak nyertesei és vesztesei. Egyértelműen persze a vesztesek sem mindig vesztesek, valahol nekik is megéri a hosszabb nyitva tartás. A kétségtelen: a munkaidő hosszabb lesz, fáradtabbak a dolgozók, kevesebb idő jut a családra, s folytathatnánk... Úgy tűnik: ez csorbítja a munkavállalói jogokat, s leginkább a tőke érdekeit szolgálja. (Sokat fogunk még erről az elkövetkezendő napokban hallani.) A másik oldalon pedig a vásárló tartja magát nyertesnek - nem véletlenül. Na, ezek után tegyen igazságot bárki. Mert az érdekek nagyon is különbözőek, ütköznek, olykor jó nagyot. Csak időben kapjuk el a fejünket. HÍREK □ Néró, szerelmem A Móricz Zsigmond Színház ma 19 órától Néró, szerelmem címmel a Bethlen Gábor utcai Művész Stúdióban mutatja be produkcióját. □ Parancsnoki fogadónap Kiss Pál ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka március 21 -én, szerdán 9 és 12 óra között hivatali helyiségében tartja fogadónapját. Építs nekem erőművet ingyen Régiós példa lett a befektetői beruházásban korszerűsödő szálkái erőmű Az átadási ünnepségen beszél dr. Fónagy János, mögötte balról dr. Szilágyi Dénes Mátészalka polgármestere, jobbról Kovács Zoltán a befektetői beruházó cég ügyvezetője a szerző felvétele Galambos Béla Mátészalka (KM) - Átadták Mátészalka távhöszolgáltató társaságának új, energiatakarékos eröműblokkját. A gazdaságos szolgáltatást környezetkímélő módon lehetővé tévő korszerűsítés azért is figyelemre méltó, mi több egyedülálló környékünkön, mert befektetői beruházásban valósult meg. Az árvíz „martaléka” lett a médiában - egyébként érthető módon - az a mátészalkaiak számára persze igazán nagy jelentőségű ünnepi esemény, amelynek keretében a gátakra igyekvő dr. Fónagy János közlekedési és vízgazdálkodási miniszter avatta fel a Szalkatávhő „kogenerációs” erőműblokkját. Ez a hétköznapi embernek elég ismeretlenül csengő szakmai kifejezés egyébként nem egyebet jelent mint azt, hogy a város fűtőművébe egy földgázzal működő, kapcsolt hő-, és villamosenergia termelő gázmotor állít elő a melegvízen kívül még 1,5 megawatt hasznosítható villamosenergiát is. Pénzt is a befektető hoz Erről Kovács Zoltán személyében annak a Kipkalor Energetikai Kft.-nek az ügyvezető igazgatója adott felvilágosítást, amely elnyerve a mátészalkai önkormányzat 2000-ben az erőmű energia racionalizálására kiírt pályázatát, saját befektetésében valósította meg a 225 millió forintos beruházást. A befektetői beruházás ezesetben azt jelenti, hogy a Kipkalor Kft. saját kockázatára vett föl erre a célra 180 millió forint bankhitelt a maga 45 milliós meglévő forrása mellé.- Az új gázmotoros erőműblokknak a város számára végül is pénzbe nem kerülő megvalósításáért cserébe egy évtizeden át a Kipkalor üzemeltetheti a rendszert, húzhatja a hasznát. Ez azt jelenti, hogy a beruházás ellenértékét 10 éves időszak alatt havonta az eladott hő-, és villamosenergia díjon keresztül kapja vissza - világosít fel dr. Szilágyi Dénes polgármester. - Bízunk benne, hogy műszaki, gazdaságossági szempontból egyaránt kiállja majd az idők próbáját, ugyanis a következő lépés a többi régi technika fokozatos lecserélése. Égető energiagondok A helyi önkormányzat tulajdonában lévő Mátészalkai Távhő- szolgáltató Kft. feladata a fűtési-, és melegvíz-szolgáltatási célú hőenergia termelése, elosztása, értékesítése, illetve az e célokat szolgáló berendezések üzemeltetése. A berendezések korszerűsítése égető problémaként jelentkezett a Szalkatávhőnél, amely a hasonló hazai szolgáltatókkal egy hajóban evezvén rendkívül fontosnak tartja, hogy a kor műszaki követelményeinek és az új technológiai kihívásoknak megfelelő szolgáltatást nyújtson. Ahogy a nagykönyvben... A ’90-es évek végére, mint általában a hazai energiaágazatban, a távhőszolgáltatásban is gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen a változó energiaárak mellett az energiagazdálkodásnak is szigorú eredményességi elvárásoknak kellett megfelelni. A drágán működő, elavult rendszerek korszerűsítése elengedhetetlené vált, de a munkálatokhoz a pénzügyi források nem álltak rendelkezésre.- A távfűtés hatékonyabbá tétele minden városban napirenden lévő kérdés. Az árak emelkedését kivédendő már többfelé próbálkoznak korszerű megoldásokkal, de Mátészalkán erre átfogó megoldást választottak - hangsúlyozta az új erőműblokk épületének ajtaján a szalagot átvágó miniszter.- Az elkészült gázmotoros erőműblokk, a kapcsolat villamosenergia termelésével környezetbarát módon állítja elő az energiát, úgy ahogy azt az Európai Unió és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények is előírják. A város számára döntő fontosságú, hogy a felhasználók kedvezőbben jutnak az itt termelt hőenergiához. Forrás nélkül Mátészalka hőellátó központjának 2025-ig történő biztonságos, energiatakarékos üzemeltetését a befektetői beruházás eredményeként a tulajdonos önkormányzat saját pénzügyi forrás nélkül valósítja meg. Ha más nem lenne, már önmagában ez is elég volna ahhoz, hogy az itt történtek példával szolgáljanak az egész régió számára. Ám a legfontosabb eredmény végül mégis csak az, hogy a beruházásból képződött forrásból a Szalkatávhő további 160 millió forintos korszerűsítést hajthat végre amelynek keretében a fűtőmű már most elavult és beavatkozásra érett rendszerét 4 év alatt teljesen felújítják. ÉLETKÉPEK A hinta Oláh Gábor Kölcsön csizmámban, amelyik egy kicsit nagyobb volt a kelleténél, caplattam a víztől éppen hogy megszabadult falu főutcáján. Rogyadozott házak, mindenütt elkeseredett, de edzett, fegyelmezett emberek a porták előtt, vagy a kidőlt kerítéseken belül nézték az idegeneket. Az egyik udvaron idős ember állt, fáradtan, enerváltan nézte ő is az érkezőket. Rajta is száráig sáros gumicsizma volt, valamilyen bekecs, vagy régi juhászguba védte a csípős széltől. A kerítésen belül a kaputól jobbra egy hinta állott, azon matatott valamit egy kefével, úgy mint ahogy a halottak fölött szokták a szemfedőt igazgatni. Égő szemekkel nézett maga elé, majd fellegtaszító tekintettel az égre is. Fent a tornácon egy seprűvel a kezében állt a felesége, egy fejkendős, láthatóan kétségbeesett öregasszony, aki csendesen sírdogált, könnyben úszott az arca. Meg kellett állnom, éreztem az ő sorsukon keresztül emberi sorsokat ismerhetek meg. A gazda lassan jött elém a kapuba, látszott, már régen boton jár. Áradó, panaszkodó mondatfolyamot vártam, helyette csend fogadott, káromló csend. Látszott az is, hogy lelke megkérgesedhetett, a feje sem leié nyugalmát. Befelé sírt, a fojtott sírásnál pedig nincs lelket rázóbb valami. Csak a szemével invitált beljebb. Álltunk, néztük a szörnyű pusztítást, azt, hogy a kis semmijükből mára már alig maradt valami. Látja, két árvíz, belvíz, hóié, ma reggel még jégeső is, mind vendég minálunk. Még az Isten sem szeret bennünket - sóhajtott nagyot. Egy dolgot azért elmondanék magának, hátha megfogadnák az urak. Külön-külön egymásra mutogatással nem boldogulunk, meg kellene békéim az embereknek ideát is meg odaát is. Ha ez nem történik meg, s csak a toldozgatás, foldozgatás lesz, átfogó program meg hiányzik, nem lesz itt jobb jövőre sem. Kérdezte, megvan-e mindenünk, hogy visszajöttünk a kitelepítésből. Rossz kérdés volt, akármilyen nagy az ínség, a szegénység, a bajban a szegény nem lopja meg a szegényt, de hát mit is lophatna. Érveivel egyetértettem. Miután így bizalmába fogadott, hátramentünk a csűrbe. A nádidongóját, hova is tettem azt a lapos üveget. Már nem csak az asszonytól kell dugni, de attól is félni kell, nem folyt-e bele a víz. Nevettünk, elfelejtettük a gondokat. I^ifelé megegyeztünk, ha erre járok, nem kerülöm el. Számítok magára, mint a fogason lógó kabátomra, mondta. Ment vissza a hintához, folytatni a munkát. Ez a hinta még a lányomé volt, mindig rajta ült. Megnőtt, férjhez ment a Dunántúlra. Ház van, kocsi van, csak gyerek nincs. Mondtam is nekik legutóbb, meddig vigyázzam, őrizzem még ezt a hintát. Talán a hét végén a nagy baj hírére hazajönnek. Akkor megint megkérdezem. ünnep Március idusa, a tavasz ünnepe is kicsiknek és nagyoknak egyaránt Balázs Attila felvétele Kisebbségek kongresszusa Nyíregyháza (N. L.) - Megyénk kisebbségi önkormányzatainak vezetői és a nyíregyházi önkormányzat illetékesei úgy határoztak, hogy megrendezik a Kárpátok Eurórégió területén élő kisebbségek II. kongresszusát és fesztiválját. Az elmúlt napokban megyénkben járt Németország budapesti nagykövete, elsőként őt hívták meg a rendezvényre. Kornherr Tibor, a Nyíregyházi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Kárpátok Eurórégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsának elnöke elmondta: a német nagykövet találkozott a megyénkben működő német kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, valamint a német, illetve sváb származású sza- bolcs-szatmár-beregi vállalkozókkal. A találkozón bejelentette, hogy a meghívást elfogadta. A terv szerint a nagyszabású kongresszust és fesztivált szeptember 13-a és 16-a közt rendezik meg Nyíregyházán és Sóstón a régióban élő küenc kisebbség képviselőinek részvételével. Szeptember 13-án lengyel és román, 14-én szlovák, ukrán és örmény, 15-én német és ruszin, 16-án cigány és magyar nap lesz. Az említett napokon értekezleteket, politikai rendezvényeket tartanak, estenként pedig színpompás folklór műsorokat rendeznek. A kongresszusra az említett országokból politikusok, diplomaták is érkeznek majd.
