Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

Titkon költő Kedvelt szórakozóhe­lyek színpadi táncosaként sokaknak isme­rős lehet a sóstóhegyi Tóth Anna (19), azt azonban kevesen tudhatják róla, hogy bár saját részére, de már huszadik versét is megírta Sipeki Péter felvétele További képek: zon.hu Csapás a Gatyabandára Phnom Penh (MTI) - Kambodzsában a rendőrség elkapta a Gatyabanda felét. A bűnözők „egyenruhájukról” kapták a ga­tyás nevet: mindig alsónadrágban dolgoz­tak. Általában éjjelente hajtották végre fegyveres rablásaikat, és főképp a kam­bodzsai falvak életét keserítették meg. Holnap Tv Plusz Ismét jelentkezik pénteki számunkban a KM rádió- és tele­vízió-melléklete, a Tv Plusz MEGÉR EGY MOSOLYT- Hullik a hajam, doktor úr. Nem tudja, hogy tarthatnám meg?- Egy dobozban... Kelet# KÉPES KRÓNIKA 16. oldal Zászló­bírság Vilnius (MTI) - Lobogómu­lasztási bírsággal lehetne sújtani Litvánia államfőjét. Rolandas Paksas ugyanis nem tette ki a nemzeti zász­lót a múlt szombaton a saját házára a szomszédos Észtország függetlenségi napjának tiszteletére - adta hírül a Respublika című litván napilap. A bírság felső határa 50 dollárnak megfelelő összeg lehet. A litván elnöki hivatal egye­lőre nem kommentálta a lap hírét. Mindhárom balti államban - Észtországban, Lettországban és Litvániá­ban - a tulajdonosoknak kötelező kilobogózni házai­kat mindhárom állam füg­getlenségének napján. Világvárosok az élen A kanadai Vancouver (képünkön) vezeti a listát annak a 215 városnak az élén, amelyeket életszínvonal alapján rangsoroltak. A második helyen Zürich áll, majd következik Bécs és Koppenhága. London - zsúfolt forgalma miatt - a tavalyi harmincötödikről az idén a negyvenedik helyre csúszott vissza EPA-felvétel Birodalmakat pusztított a locivilizáció Washington (MTI) - Civilizá­ciónk legnagyobb részében a ló az embernek létfontos­ságú társa volt: megkönnyí­tette utazását, növelte harci erejét, sőt, húsával még éle­lemként is szolgált. Azok a tudósok, akik ennek a kapcsolatnak a kezdetét kutat­ják, úgy gondolják, hogy nem egyszeri történésről van szó. A közös ős, a lovak Évájának keresése során hatnál is több családfát fedeztek fel a modem kori lovaknál. Nagyon valószí­nűtlen, hogy egyetlen populáció­tól ered a mai lófajták nagy vál­tozatossága - mondta az AP-nek egy svéd tudós, Carles Vila az Uppsalai Egyetemről. - Különbö­ző vidékeken nagyon sokan fog­tak be és szelídítettek meg vad­kancákat.' A társadalmat is meg­változtatta, hogy befogták, meg­szelídítették és végül tenyészteni kezdték a lovakat. Ez sok évvel a kutya, a disznó, a szarvasmarha, a juh és a kecske megszelídítése után történt. A legkorábbi bizo­nyítékok szerint körülbelül 6000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában. Egyetlen más háziállat sem volt olyan erős hatással az embe­ri társadalomra, mint a ló, amely növelte a munkaerőt, a harci képességet, a szállítás se­bességét, neki köszönhetően fej­lődött a kereskedelem - folytatta az evolúciós biológiával foglalko­zó tanársegéd. - Az indoeuópai nyelvek elterjedése Eurázsiában a lovak egyre szélesebb körű használatával hozható összefüg­gésbe. A neki köszönhető jobb harcképességnek tulajdonítható az első nagyvárosok felépülése - védekezésképpen a külországi lovascsapatokkal szemben -, né­mely birodalmak létrejötte, más birodalmak pusztulása. De hogyan kezdődött az össze­fogás? A választ a lovak génjei adják meg. A svéd tanársegéd kutatócsoportja tanulmányozta a mitochondriális DNS-t, amely­ről általában úgy gondolják, hogy csak az anyától örökölhető. A Science című lapban közölt cikkükben a kutatók beszámol­tak arról, hogy különböző leszár­mazási ágak egész sorára buk­kantak, ami arra vall, hogy a mai fajtáknak nem egy, hanem számos ősük volt, és hogy az em­ber és a lovak kapcsolata jóval korábban kezdődött, mint arra a domesztikálás első régészeti lele­tei alapján következtethetünk. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mai fajták több olyan kanca leszármazottai, amelyeket annak idején a vadon­ban fogtak be, és a már meglévő állatállományhoz csatlakoztat­tak. Ez egyedülálló helyzet volt az összes többi háziállatéhoz ké­pest. Vadkancákat nagyon sok­szor befogtak. Ez ismétlődő tevé­kenység volt, mondta elektroni­kus interjújában Carles Vila. Az eurázsiai sztyeppéken 30 000 évvel ezelőtt nagy terüle­teken szétszórtan éltek lovak. Hanyatlásuk körülbelül 1000 év­vel ezelőtt kezdődött el. Ukrajná­ban és Kazahsznánban körülbe­lül 6000 évvel ezelőtt kezdtek megjelenni maradványaik régé­szeti lelőhelyeken. Némelyeknek a fogazatán kopás látható, ami zabla használatára vall. Milánói modell Egy modell Laura Biagiotti ruháját viseli Milánóban. A tervező a 2001-2002-es őszi­téli kollekcióját mutatta be a divat olasz fővárosában EPA-felvétel Brumi Ki zavart már fel megint a téli álmomból? Balázs Attila felvétele Autlán díszpolgára Mexikóváros (MTI) - Szülővá­rosa, a nyugat-mexikói Autlán kedden díszpolgárává avatta Carlos Santanát - pontosabban hivatalosan is „kedvenc fiává” nyilvánította őt. A Jalisco állambeli kisváros­ban húszezren köszöntötték a hi­res rockzenészt, aki feleségével és két gyerekével érkezett oda az amerikai Los Angelesben lévő lakhelyéről. Santana először egy táblát lep­lezett le, amelyen az EFE szerint egy gitár látható, a dpa szerint viszont a következő felirat áll: Carlos Santana utca, a nagy aut- láni gitáros és komponista tisz­teletére. Armando Pérez Oliva polgár- mester persze átnyújtotta a vá­ros kulcsát az új díszpolgárnak, aki este két szobrot is avatott: a saját szobrát, továbbá apja, a né­hai hegedűs, Jósé Santana mell­szobrát. Időeltolódás Mexikóvárosban Mexikóváros (MTI) - Mexikó­város nem fog igazodni az országos nyári időszámítás­hoz - jelentette be a mexi­kói főváros polgásmestere annak ellenére, hogy Mexi­kó többi részén várhatóan átállítják majd az órákat. így Mexikó lenne az első olyan ország a világon, amelynek fő­városa és többi része között „idő- eltolódás” alakulna ki. A polgár- mester azzal indokolta döntését, hogy Mexikóváros lakosságának 75 százaléka egy közvélemény­felmérés során ellenezte az átál­lást - jelentette a Reuters. Mexikóban egyébként nem csak a fővárosiak zúgolódnak az óraátállítás miatt, de eddig csak a főváros jelentette be hivatalo­san, hogy dacolni fog a még csu­pán négyéves hagyománnyal. A lakosság szerint vajmi csekély a 600 millió dollárnyi energiameg­takarítás, az nem érzékelhető az életszínvonalon. Ugyanakkor többségüknek elege van abból, hogy a gyerekekbe az óraátállí­tás után jó darabig alig tud reg­gelente lelket verni, ősszel pedig még sötétben kell iskolába kül­deni őket. Sokan azzal is érvel­nek, hogy megsínyli a szexuális életük az óraátállítást, mivel nem jut idejük egy manyaneró- nak nevezett - magyarul reggeli gyorsot jelentő, de „kutyafut- tábannak” becézhető - reggeli pásztorórára, illetve pár pásztor­percre. Szamba a karneválon Fabiana Andrade, az Impe­rio Serrano szambaiskola növendéke táncol a riói karnevál negyedik napján, Rio de Janeiróban EPA-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom