Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
2001. február 27., kedd 4. oldal Kelet# HAZAI TÁJON HÍREK □ Irodalmi játszóház Ma Nyíregyházán 16 órától az 1. sz. gyakorlóban (Ungvár sétány 12.) irodalmi játszóház, a Kölyökvárban (Dózsa György u. 25.) bábszínház lesz, Tisza- vasváriban; a művelődési központban 19 órától a Mandala Dalszínház tart előadást. □ Háziborverseny Vásárosnaményban március 3-án rendezi a háziborversenyt az Esze Tamás Művelődési Központ kertbarátklubja. A fehér, vörös, rozé és gyümölcsborokat nemzetközi zsűri bírálja majd el. A versenyt stílszerűen mulatság követi, a tombolán egy élő sertés a fődíj. □ Társaskör A Nyíregyházi Társaskör farsangolója február 27-én 18 órakor kezdődik a Tiszti Klubban, melynek vendégei Csíki Edit, Dalnoki Éva Erna, Illyés Péter, Illyés Ákos, Molnár István, Szarka Tibor ás Tóth Zoltán. A belépés díjtalan. Új pályára lépett Helmeczy László Nyíregyháza (KM - M. S.) - A szombaton megalakult Harmadik Oldal Magyarországért (HÓM) Egyesület társelnökének választották Helmeczy László független országgyűlési képviselőt, a megyei közgyűlés elnökét. Megkérdeztük a politikust: milyen mértékben kötelezte el magát az újonnan alakult egyesülettel, elképzelhető-e, hogy akár annak színeiben indul majd a 2002-es választásokon?- Tevékeny részt vállaltam az előkészületekből és szervezni is kívánom a régióban a Harmadik Oldal politikai munkáját - kaptuk a választ. - Az Élhetőbb, emberibb életért című, a pártok által is megismert alapdokumentumunkban megfogalmaztuk: tarthatatlan, hogy a politikai elit szekértáborokból döntsön az ország sorsáról. Deklaráltuk, hogy pártoktól független civü szerveződésként, minden irányba nyitottan, a híd szerepét vállalva tegyünk az eluralkodó kirekesztő politizálás ellen, célunk egy európai párbeszédre épülő új stílus meghonosítása a mai magyar politikában. Mint megtudtuk, már a megyében is elismert közéleti személyiségek, polgár- mesterek csatlakoztak az egyesülethez. Helmeczy László elmondta: nem kizárt, hogy a következő választásokon a HÓM támogatásával indul parlamenti képviselői mandátumért. A Harmadik Oldal lógóját Szász Endre festőművész tervezte TUSKÉS SAROK Tavaszi nagytakarítás BodnAr István ___________________________________ N"émi nosztalgiával gondolok a hajdani, lelkes papírgyűjtő úttörő gyerekekre, akik időnként bekopogtattak lakásunk ajtaján némi hulladékpapír reményében. Nem olyan régen, még az ősz elején, a tanévkezdés után is járt az utcánkban néhány fiú, nem is hiába, lakásonként 10-20 kiló papírt gyűjtöttek össze. Gondoltam, az ifjak máskor is jönnek, félre is raktam számukra vastag újságpapír kötegeket, kiszolgált dobozokat és más egyéb hasznosítható hulladékot. Hamarosan ránk köszönt a tavasz, szeretnék megszabadulni ezektől. A vállalkozó szellemű gyerekeknek viszont se hírük, se hamvuk. Pedig hamarosan rendet kell raknom a pincében, meg kell szabadulni a régi újságoktól is. Gondolom más is így van vele. Bizonyára akad valahol néhány vállalkozó szellemű fiatalember, akiknek jól jönne egy kis zsebpénz, hiszen akad olyan papírhulladék is, amelynek 8-10 forintot adnak kilójáért. A pénz esetleg egy nyári táborozás költségeinek egy részét is fedezné... Kár lenne szemétbe dobni az újra hasznosítható újságokat, csomagolóanyagokat . Kegyelmi lakodalom Balkányban Imre bácsi mindig a maga ura volt, Juliska néni okos asszony hírében állt Balkány (KM - Gy. L.) - Az országban is pártját ritkítja, ha egy házaspár hetven évig él együtt, s megéri a kegyelmi lakodalmat. Balkányban nemrég köszöntötték Rehócsi Imrét és Dudás Juliannát gyermekei és az önkormányzat nevében Dankó József polgármester. Drága önállóság Mindketten tősgyökeres balká- nyiak. Imre bácsi uradalmi vincellér volt a háború előtt. Kemény, fegyelmezett ember, ki nagyon jól tudta, hogy nem hibázhat, mert helyére százan is lennének. Ez a jó keménység, makacsság jellemezte a téeszszervezés idején is: soha nem lépett be, mindig a maga ura akart maradni.- Emlékszem - meséli Imre fia -, hogy a beszolgáltatások időszakában az volt az első számára, hogy a kötelezőt beadja. Nem volt könnyű megőrizni az önállóságot, sokba került, hogy egyéni gazdálkodó maradt. Bizony előfordult, hogy a család sínylette meg ezt a nyakasságot. Édesanyám teljesen más volt. Amellett, a gazdaságban neki is volt tennivalója bőven, ő tartotta össze a családot: nevelte a gyerekeket, vezette a háztartást. Öt gyermeket nevelt fel. Juliska harminckettőben, Mariska harmincháromban született. Ők ma is itt élnek Balkányban. Harmincötben jött Erzsiké, harmincnyolcban én, negyvennyolcban pedig Laci öcsém. Mi hárman Miskolcon lakunk. A hatvanadik házassági évforduló... Imre vállalta, hogy ápolja idős szüleit. Sajnos, édesanyja már jó ideje fekvő beteg, apja pedig nagyot hall. - Tudja, annyi szeretetet kaptam tőlük, különösen anyámtól, hogy ügy gondolom, ezt valahogy viszonoznom kell. Azért is vállaltam, hogy itthon ápolom őket. Édesanyámat a kórház nagyon megviselte, jobbnak láttuk, ha hazahozzuk.- Igaz, tizennégy éves korom...és a hetvenedik Amatőr felvételek ban elkerültem a szülői háztól, de a gyermekkori emlékeket nem felejti el az ember. Apám sose nyü- vánítstta ki érzelmeit, de a maga módján ő is szeretett bennünket. Ennek számtalan apró jelét azért önkéntelenül is elárulta. Például az, hogy féltett bennünket. Az élet őt nagyon megkeményítette. A háborút megúszta. De müyen áron! Korán meghalt édesapja, a hét testvér árván maradt. Apám - húszévesen - egyik napról a másikra családfenntartóvá vált, ezért aztán nem sorozták be. A ló volt mindene. Korán reggel befogott, ment a dolgára. Abból meg volt elég, hisz a több mint tízholdas gazdaság, a jószág sok vesződség- gel járt. A család mindenese- Édesanyám nagy munkabírású tanyasi lány volt. Nagyanyám, aki nagyon okos asszony hírében állt, szeme volt az ilyesmihez, azt mondta apámnak: „Te, Imre, a Dudás lányt vedd el! Az hozzád való.” Apám szót fogadott. Hogy jól választott, igazolja a hetven év, amit együtt éltek le jóban-rosszban. Sajnos, iskolába nem járhatott, mégis ő volt a család mindenese. Istenem, emlékszem, hányszor szaladtunk hozzá, ha baj volt, és ő mindig tudott segíteni. Hogy csinálta, ma sem tudjuk. Mindig volt annyi dugi pénze, amivel kisegített bennünket. Szerényen éltek, de a gyerekekért mindent megtett. Nagyon szerette tizenegy unokáját, tizennégy dédunokáját is és tett is értük, míg bírt... Mohácsi Endre régiséggyűjtő Nyíregyháza (DM) - Orosi lakása kész múzeum: mindenhol könyvek, okmányok, porcelánok, képek, kályhák, puskák, kardok. Mohácsi Endre civil foglalkozása anyagbeszerző, szenvedélye pedig a régiségek gyűjtése.- Több mint huszonöt éve kezdődött, Budapestre kerültem dolgozni, amíg a többiek a kocsmát járták, én a gyönyörű fővárosunkra csodálkoztam rá. Különösen a régi épületek, a múzeumok, a különböző tárgyi emlékek nyűgöztek le. Akkor valami „megfertőzött”. Egyszerre nagyon fontos lett számomra a múlt, s annak minden emléke. Egy faszenes vasalóval kezdődött a Csillag utcai ócskapiacon, de minden érdekelt. Nincs olyan régi padlás, vagy pince, ahol ne rejtőzne valamilyen kincs. S ha én közelükbe jutok, körbe is nézek ott. Mohácsi Endre Sipeki Péter felvétele A tárgyak pedig csak gyűltek, gyűltek. Cserélte, vásárolta, kapta a szebbnél szebb relikviákat. Azóta teljesen más szemmel nézi a környezetét, a világot. Leszokott a dohányzásról, s minden megtakarított fillérjét erre költi. Megtanulta minek mi az értéke.- Sokan az üzlet és a pénz miatt kezdenek régiséget gyűjteni, azt tartják, jó befektetés. Én nagyon ragaszkodom a tárgyakhoz, csak akkor adom tovább valamelyiket, ha van belőle már egy, vagy ha nagyon megszorulok anyagilag. Sajnos volt már rá példa, amikor építkeztem. Van sok olyan dolgom, amit igazából nem is lehet pénzzel megfizetni. Különben eddig a legnagyobb összeget, 300 ezer forintot, egy óráért kaptam. — A feleségem elfogadja szenvedélyemet, a lányom örül, ha meglepem valamilyen egyedi kinccsel. Nagyon örülök, hogy a fiam, aki történelmet tanul, egyre jobban az örökömbe lép. Ot elsősorban a haditechnika érdekli, már több kiállítást is rendezett a gyűjteményéből. A tervei között egy orosi kis helytörténeti múzeum kialakítása, és a település történetét feldolgozó kiadvány elkészítése szerepel. Lelkesen beszél hobbijáról, minden tárgynak külön története van. Boldog, kiegyensúlyozott embernek vallja magát. Rengeteg barátot, ismerőst szerzett neki ez a tevékenység. Nincs benne irigység, éppen úgy tud lelkesedni a más által felkutatott egyedi darabnak, mint a magáénak. Egyetlen dolgot sajnál, a másik szenvedélye, a természet imádata - anyagi okok miatt - egyre jobban háttérbe szorul. Játékosan Nyírkáta (M. K.) - Mindenkinek helye van Nyírkáta óvodájában - hangsúlyozta Jeney Sándor, a község polgármestere - még ha szűkös körülmények között dolgoznak is az óvodapedagógusok. A kis-, középső és a nagycsoport kínál munkálkodási lehetőséget az óvodapedagógusoknak. A 84 gyerek elhelyezése különösen akkor okoz gondot, amikor az időjárási viszonyok kedvezőtlenek. Ennek ellenére nem utasítottak el egyetlen szülői kérést sem, amikor gyermekük óvodai elhelyezését kérték. A termek - amellett, hogy itt fogyasztják el a tízórait, ebédet és az uzsonnát a gyerekek - egyben foglalkoztató helyiségek is. Ébéd után itt rendezik be a pihenőhelyet is. Hideg időben a testnevelés órákat is itt tartják, e szempontból van a legnagyobb gond. így, amikor csak az időjárás engedi, az udvaron tartják a foglalkozásokat. Szerencsére a szabadtéri játékok gazdag választéka lehetővé teszi, hogy itt a különböző korú gyerekek választékos foglalkozásokon vehetnek részt. Az elmúlt nyáron sikerült a szociális körülményeken javítani. Versenyben a környezetért Nyírbátor (N. L.) - Országos és nemzetközi környezetvédelmi, környezetismereti és természetismereti tanulmányi verseny területi döntőjét rendezték meg az elmúlt napokban Nyírbátorban megyénk általános iskolás tanulóinak részvételével. A versenyt dr. Mágori András nyírbátori orvos- környezetvédelmi szakmérnök és felesége szervezte. A 3-4. osztályosok kategóriájában első helyezést ért el a ra- kamazi Kóder Fruzsina, Muri Gábor és Hajnal Roland, második lett a szintén rakamazi Leithi Erika, Grünstein Angéla és Ónodi Viktor, harmadik helyen végzett holtversenyben a nyírbogáti Tószegi Károly, Baráth János, Erős Brigitta, valamint a fehérgyarmati Kovács Ádám, Szűcs Ágnes és Demeter Panna. Az 5-6. osztályosok kategóriájában első lett a mátészalkai Bedő Pál, Láda Péter és Pető Tamás, második helyre került az újfehértói Pálfi Attila, Gyünesi Tamás és Nagy Anita, harmadik lett a nyírbátori Bihari Tamás, Pál Miklós és Bodnár Erika. A 7-8. osztályosok versenyében a győztes csapat tagjai nyíregyháziak: Nagy Boglárka, Sikolya Kinga és Rácz Emese, második helyen végzett a fehérgyarmati Óbri Norbert, Farkas László és Szirmay Béla, harmadik lett holtversenyben a szintén fehérgyarmati Péter Emese, Károlyi Éva és Péter Amanda, valamint a nyíregyházi Tiba Gabriella, Frankó Melinda és Szakács Enikő. Az országos döntőt áprilisban rendezik Kecskeméten. Emlékezés Lukács Ödönre Lukács Ödön Nyíregyháza első történetírója százöt évvel ezelőtt 1896. március 1- jén halt meg. Szamossályiban született 1843. augusztus 15-én. Apja Lukács István, anyja Csonka Zsófia volt. Kocsordon kezdett iskolába járni, de 1852-től Sárospatakon folytatta tanulmányait 1864-ig. Még négy évig Sárospatakon maradt tanítónak, segédtanárnak, seniornak. Zsurkon volt segédlelkész. 1870-ben lett a nyíregyházi református egyház lelkésze. Tíz év elteltével a felső szabolcsi egyházmegye esperesének választotta meg. Életének két fontos alkotása fűződik Nyíregyházához. Elhatározta, hogy új templomot épít Nyíregyházán a református egyháznak. Élete másik fontos alkotása, hogy 1883-ban megírta Nyíregyháza szabad, kiváltságos város történetét. Az első rész Nyíregyháza történetét tárgyalja, a második részben leírja a nyíregyházi református gyülekezet történetét. Fabriczius Irmával kötött házasságából 11 gyermek született, de csak 6 élte meg a felnőtt kort. Ő maga is csak 53 évet élt. 1896. március 1-jén halt meg. Kiss Lajos múzeumigazgató még a nyugati, vasúti temetőben találta meg a sírját. Földi maradványai az északi temető TV. parcellájában nyugszanak. Reményi Mihály
