Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

2001. február 27., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Szíven ütött egy tény, amikor a megyei közgyűlésről tudósítottam: idén a költségve­tési intézményekben dolgozók harminc szá­zalékának, jövőre negyvenöt százalékának ki kell pótolni a fizetését, hogy elérje a negyven, egy év múlva az ötvenezer forin­tot; a kórházak esetében ez az arány meg­haladja az ötven, illetve hatvan százalékot. Ha az utóbbit átfordítjuk a gyakorlatba, a kórházakban dolgozók több, mint fele hó­nap végén 30 800 forintot találna a borí­tékjában - ha nem volna valamilyen levo­nása; a negyvenezer forintos minimálbér nettóban ugyanis éppen ennyit jelent. IVIondhatnánk erre azt, milyen nagy eredmény és milyen sok embert érint, hogy a kormány idén is, jövőre is tízezer forinttal emeli a legalacsonyabb béreket. Hozzáte­hetnénk azonban, reménytelenül kevés ez a pénz ahhoz, hogy valami felzárkózásfélét mutasson a fejlettebb világhoz. Más oldalról megközelíthetnénk akként is, hogy már ez is kibúvókra ösztönző teher a munkaadók­nak. Majdhogynem csapdahelyzet. A személyes érintettséghez azonban itt csatlakoznak a makrogazdasági mutatók. Mostanában sok helyütt idézik az Európai Unió statisztikai hivatalának adatait: az egy­kori szocialista országok közül Magyarorszá­gon a leggyorsabb a nemzeti jövedelem növekedése. Ugyanakkor tavaly például alig másfél százalékkal nőttek a reálkeresetek, kevesebbel, mint egy esztendővel koráb­ban. A nemzeti jövedelem ugyan már elér­te a rendszerváltozás előttit, ám a reálbérek még mindig tizenhat százalékkal alacso­nyabbak. Azaz miközben a munka intenzitá­sa ma már messze nem hasonlítható össze a korábbival, egy magyar munkavállaló reálértékben átlagosan mégis hatodával ke­vesebbért dolgozik, mint 1989-ben. Ha az ember ilyet hall, jól teszi, ha nem a svéd jövedelmekre gondol. Az már persze vérmérséklet kérdése, mit szól, ha megnézi a hozzánk közeli országok tavalyi bruttó át­lagkereseteinek táblázatát, s azt látja: a cseh vagy lengyel munkavállaló is harminc, ötven százalékkal többért dolgozik. Bizony, a politikusok, a gazdasági élet irányítói má- • sutt sem alusszák Csipkerózsika-álmukat. Ezzel, persze, nem a negyvenezres mini- • málbért akarom lebecsülni. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája HÍREK □ Véradás Ma Leveleken, az egészségház­ban (ide várják a besenyődieket is) 8 és 15, Gégényben, a művelődési házban 8 és 13, Fehérgyarmaton a véradó állomáson 8 és 12 óra között szervez véradást a Vöröske­reszt. □ Kihelyezett ügyfélszolgálat A Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár ma 9 órától Fehérgyarmaton (Kossuth tér 6.), Má­tészalkán (művelődési központ). Kisvárdán 7.30-tól (családsegítő) tart kihelyezett ügyfél- szolgálatot Minta a gyarmati kistérség Saját erőből és állami segítségtől gerjed a fejlődés motorja Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A rend­szerváltás előtt a megyékre, majd a kilencvenes években a településekre készült gaz­dasági koncepciók építkezé­sét megváltoztatta a mosta­ni gazdasági kormányzat. E szerint a gazdasági fejlődés alapegységei a következő tíz év­ben a kistérségek lesznek. A Szé- chenyi-tervet kidolgozó Gazdasá­gi Minisztérium (GM) szerint at­tól lett kerek egész a legnagyobb magyarról elnevezett nemzeti gazdaságfejlesztési terv, hogy ab­ban a gazdasági fejlődés egységei már a kistérségek, amelyekből összeállhatnak majd a régiók. Matolcsy György gazdasági mi­niszter a napokban mintaértékű­nek nevezte a GM-be már 2000- ben eljuttatott csurgói, fehér- gyarmati, mórahalmi, veresegy­házi és pápai kistérségi gazda­ságfejlesztési programot, ame­lyek mindegyike 30-40 települést, 50-70 ezer embert érint. E prog­ramok közös vonása, hogy saját maguk keresték meg azokat a ki­törési pontokat, amelyekre épít­ve saját erőből, önkormányzati és állami segítséggel beindíthat­ják a fejlődés motorját. Utolsó negyedben Továbbá az is közös sajátossá­guk, hogy van mögöttük vállal­kozói szándék, a saját erő és a te­lepülések, vállalkozók és önkor­mányzatok összefogására alapoz. A megye keleti részén és az ország Ukrajnával szomszédos határán fekvő kistérséget az aprófalvak túlsúlya jellemzi, ahol az egy településre jutó átla­gos népességszám nem éri el az ezer főt. A fehérgyarmati kistérség alapvetően agrárvidék, ahol a la­kosság meghatározó hányada él a mezőgazdaságból. A mezőgaz­dasági vállalkozások száma az elmúlt években jelentősen növe­kedett, ezen a téren a kistérség az országos rangsorban a 19. he­lyen áll. Pozíciója kedvezőnek mondható az 1999-ben épített la­kások arányát, valamint a kiske­reskedelmi boltok ezer lakosra jutó számát tekintve is. Előbbi téren a 11., utóbbiban a 33. he­lyen áll az országban. Több rossz mint jó Az utóbbi években az országos átlagot meghaladó lakásépítések kezdődtek a térségben, így a kistérség a lakásépítések terüle­tén 119 helyet lépett előre. Jelen­tősen javult pozíciója a tartós munkanélküliek arányában - itt 86 helyet avanzsált -, valamint a mezőgazdasági vállalkozások 1000 lakosra jutó számában is, ahol 66 helyet lépett előre. Ami viszont a fenti pozitívu­mokat is képes háttérbe szoríta­ni, hogy a fehérgyarmati kistér­ség pozíciója a vizsgálatba vont mutatók egyharmadánál(l) rom­lott az elmúlt években. E muta­tók közül is kiemelhető az 1000 lakosra jutó telefonos főállomá­sok száma, ahol 47 hellyel zu­hant vissza a kistérségek orszá­gos rangsorában, a vendégéjsza­kák száma ahol 35 hellyel került hátrébb, valamint a csatorná­zottság, amelyben 30 helyet esett vissza a szatmári város környé­ki kistérség. Falu- és városszépítés A térség hátrányos gazdasági helyzete tette szükségessé, hogy a 30 település önkormányzata megalakítsa a Felső-Tisza Vidéki Területfejlesztési Önkormányza­ti Társulást. Feladata, hogy a hozzá tartozó településeket a szükséges információval ellássa, illetve koordinálja az egységes fejlesztési elképzeléseket.- A kistérség a lovas-, a kerék­páros-, a gyógy-, a vallási, a fa­lusi, a vízi és a vadászturizmus fejlesztésére összpontosít - mondta el érdeklődésünkre Ga­zsó Edit kistérségi menedzser. - Előtérbe helyezzük a falu, illetve városkép folyamatos szépítését, a szolgáltatások minőségi javítá­sát és bővítését, hogy minél több turista találja vonzónak térsé­günket.- A turisztika mellett elenged­hetetlenül fontos a térségben az energiatakarékossági szemlélet kialakítása, valamint az intéz­mények energiamegtakarítási projektjeinek megvalósítása. Ezek az elképzelések szervesen kapcsolódnak a Széchenyi Terv programjaihoz. Megvalósulásuk a kistérség nagymértékű fejlődé­sét, az itt élők életszínvonalának jelentős mértékű javulását ered­ményezné. Zrínyisek külföldön Nyíregyháza (N. L.) - Mozgal­mas tavaszra készülnek a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gim­názium tanárai és diákjai. Pintér Miklós igazgató elmondta: ettől a tanévtől a nyíregyházi ta­nárképző főiskolán végzett Eszenyi Viktória személyében programszervezője is van a kö­zépiskolának, újabban az ő szer­vezésében ápolják a külföldi kap­csolatokat is. A német város, Iserlohn középiskolájába április­ban látogatnak el egy hétre. Ez idő alatt tanórákon is gyakorol­ják a német nyelvet, családoknál lesznek elszállásolva és országis­mertető programban is részt vesznek. A* német diákok és kísé­rőik szeptemberben viszonozzák a látogatást. A német Schloss Holte-Stukenbrock városba is mennek zrínyis diákok április­ban gyakorolni, tapasztalatokat szerezni. Ez utóbbi város diákjai és tanárai októberben jönnek Nyíregyházára. Az iskola 9. évfo­lyamának tanulói április végén egy hétre a híres angol városba, Oxfordba mennek, hogy a leg­jobb környezetben gyakorolják az angol nyelvet. Tanít és zenél Nyíregyháza (KM) - Pav- lovits Dávid gitárművész­zeneszerző, a Szegedi Egye­tem konzervatóriumának tanára szakmai kurzust tart a nyíregyházi Művésze­ti Szakközépiskola zenei ta­gozatán tanuló gitár szakos növendékeknek február 27- én 10 órától. A kurzus befe­jezéseként 19 órától hang­versenyt ad az iskola nagy­termében Pavlovits Dávid. Felvételi a Kölcseyben Nyíregyháza (KM) - A Köl­csey Ferenc Gimnáziumba jelentkező nyolcadikosok felvételi vizsgarendje: hu­mán tagozat és kezdő nyel­vek (francia speciális, német, angol, olasz): már­cius 5., 11 óra, haladó an­gol: március 6., 14 óra, né­met és francia haladó: már­cius 7., 13 óra. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN VÉDI KÖRNYEZETÉT? Nem szemetelek, sem a közvetlen környe­zetemben, sem a közterü­leteken. Erre nevelem a gyerekeket is. Megpróbá­lok minél kevesebbet au­tóval közlekedni. Némely nagyváros légszennye­zettsége meghaladja a normális értékeket Ma­gyarországon is, nem­csak a Ruhr-vidéken. Láng Péter, PEDAGÓGUS Otthon vagyok gyes­en, így saját környe­zetem az, amit rendben tartok. A környezetvéde­lemről vannak elképzelé­sek, de még a megvalósí­tásuk nagyon távolinak tűnik. Sokkal gazdaságo­sabb és környezetkímé­lőbb lenne napenergiával fűteni, azonban a kivite­lezésük még igen bonyo­lult és nagyon drága. Czinkéné Bíró Zsuzsanna, kismama Ha a hétköznapi élet­ben is használhat­nánk bioenergiát, nem­csak a hírekben halla­nánk róla, milyen pozitív hatásai vannak, hanem jobban védenénk környe­zetünket. Jó, hogy létez­nek elektromos autók, melyek nem bocsátanak ki káros anyagokat, de pár év múlva tömegjár­művekké válnak. Szopkó András, VÁLLALKOZÓ Világ életemben vi­gyáztam a lakásunk, a lépcsőházunk tisztasá­gára. Az olajokat, veszé­lyes anyagokat össze­gyűjtöm, csak az a prob­léma, hogy nincs hova leadni, így jobb híján a szemetes mellé teszem. Nagyon fontos a környe­zetvédelem, csak az a baj, hogy nemcsak tő­lünk kisemberektől függ. Kukucska Jánosné, nyugdíjas Az olajos flakonokat összegyűjtöm, lea­dom az ÁFOR-nak. Ha lennének kijelölt helyek ahol a veszélyes anyago­kat le lehetne adni, ak­kor élnék a lehetőséggel. Gondozzuk a környeze­tünket. Szennyvízháló­zatra csatlakoztunk és vezetékes gázzal fűtünk, hiszen környezetkímé­lőbb, mint a széntüzelés. Szekeres Csaba, ROKKANTNYUGDÍJAS Kérdezett és fényképezett: Horányi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom