Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

2001. február 8., csütörtök 3. oldal NÉZŐPONT Intelmek Györke László Költő, hazudj, csak rajt' ne kapjanak! - szól a bölcs intelem. Az „aranyköpés" filozó­fiai mélységeinek felszínre hozatalától emitt eltekintenék, hiszen ennek könyvtárnyi iro­dalma van. Ami biztos: az ember olyan te­remtmény, aki - még ma is - jobban szereti a mesét, mint a lemeztelenített, rideg való­ságot. Mert - bármilyen furcsának is látszik - sokszor a rendkívül összetett igazságot könnyebb kifejezni mesével. Persze, hihető mesével. Meg aztán ez a műfaj fogyasztha- tóbb is, mint mondjuk egy nagyon pontos jegyzőkönyv a valóságról, melynek számta­lan, szerteágazó részlete sokszor zsákutcába vezet(het), elterel(het)i a figyelmet a lényeg­ről. Hanem ott van a másik nagy igazság: ,A hír szent, a vélemény szabad". Ez - legaláb­bis az első fele - szintén intelem, ami első­sorban nekünk, újságíróknak szól. £3e vajon milyen intelem szól a politikus­nak? Sokszor lerágott csont: fűt-fát ígér, az­tán ha elhiszik az emberek a „mesét", és (bársony)székbe ültetik, sok mindent elfe­lejt. Ezt még nem is vennénk annyira zo­kon, mert megszoktuk, hiszen három sza­bad választás tapasztalatai már hozzáedzet- tek bennünket ahhoz, hogy nem kell min­dent készpénznek venni. Meg aztán - legalábbis az országjelentések szerint azért csak haladunk előre. Másra gondolok. Amióta kirobbant a vil­labotrány, azóta egyik állításával a másikat cáfolja meg annak építtetője. Nem csupán villaügyben. Csak hogy egy nagyon profán példát említsek: egyszer sztárügyvéd múltjá­ra hivatkozik, máskor pedig azt állítja, hogy ő a szegények ügyvédje volt. A kettő ugyan nem zárja ki egymást, csakhogy a szegé­nyek ügyvédje bármennyire is sztár, nem valószínű, hogy honoráriumából drága vil­lát épít évekkel később. Távol áll tőlem, hogy csatlakozzam azok­hoz, akik mindenképpen le akarják járatni a megyénkben - különösen a falvakban korábban oly népszerű politikust, aki több­nyire teltházas fórumokat tartott. Csak hát aki a nagy politikában tartósan helyt akar állni, annak nem árt legalább a költőnek szóló intelmet megszívlelni. nyugalomra Ferter János rajza HÍREK □ Lakossági fórum Bajor Tibor ország- gyűlési képviselő lakossági fórumot tart feb­ruár 9-én 17 órától Rétközberencsen az álta­lános iskola ebédlőjében. A fórum témája: Mit várhat a lakosság a következő évektől? □ Bátyus bál Nyírmeggyesen az általános iskola aulájában február 17-én 19 órától bátyus bált tartanak. A szórakozáshoz a ze­nét szolgáltatja Bohán László és Kovács Lász­ló. □ Elmarad a tánc Kicsik és nagyok meg­betegedése miatt elmarad Beszterecen a február 10-ére meghirdetett farsangi bál. Környezetvédelem: érdekek ütköznek A nagy nemzetközi cégekkel is akad konfliktusa a felső-tisza-vidéki felügyelőségnek Kovács Éva A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriumá­ban folyamatosan dolgozzák fel a mért adatokat Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) - Éppen egy évtizede annak, hogy hazánkban a környezetvéde­lem önállósult, mondhatni, saját lábára állt. Ezt megelőzően a Vízügyi Igaz­gatóságok, illetve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalok látták el a kömyzet védelmével kapcsolatos feladato­kat. Önálló feladatok- Ez idő szerint az országban összesen tizenkét környezetvé­delmi felügyelőség tevékenyke­dik, illetékességi területeiket és feladataikat az erre érvényes jogszabályok határozzák meg - mondja Kocsis Gáborné, a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, aki a kezdetektől, megalakulásá­nak napjától dolgozik a nyíregy­házi környezetvédelmi felügyelő­ségben. □ Megyénknek nincsenek spe­ciális környezeti gondjai, olyanok például, mint az atomerőmű léte­zése Paksnak, de problémáink ne­künk is jócskán akadnak.- A mi sajátosságaink abból adódnak, hogy igen kiterjedtek a nemzetközi határvizi és környe­zetvédelmi kapcsolataink, hi­szen három országhatár ölelésé­ben fekszik Szabolcs-Szatmár- Bereg. Az, hogy hazánk úgyne­vezett alvízi ország, bizony okoz időnként váratlan helyzeteket. □ Melyek közül az egy évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés ne­vezhető kiemelkedőnek. Az volt az az idő, amikor szinte az egész vi­lág megtudhatta, merre is van Szabolcs-Szatmár-Bereg. Egészsé­ges-e már a folyó?- A cián és nehézfémszeny- nyezés valóban szomorú ismert­séget szerzett nekünk. Ma már szerencsére elmondható, hogy a szennyezés viszonylag hamar le­vonult, s a folyó ismét egészsé­ges. A részletes vizsgálatok azt igazolják, hogy a Tiszába és a Szamosba már a nyáron újra visszatért az élet. Saját vizsgála­taink, valamint a halászoktól, horgászoktól szerzett tapasztala­taink szerint is bőven van hal a két folyóban, igaz, az állomány összetétele és kora nem azonos a szennyezés előttivel. □ Levonták-e az ügyből a tanul­ságokat, s lehet-e egyáltalán meg­előzni a hasonló szennyezéseket?- A megelőzés nagyon nehéz, és sajnos nem rajtunk múlik. Öröm, hogy elsősorban nemzet­közi szinten történt nagy elő- mozdulás. A tiszai országok fel­mérték a saját területükön lévő veszélyforrásokat, mégpedig egy nemzetközileg elfogadott sza­bályzat szerint. Előírás a terv- Ezzel párhuzamosan a Duna Védelmi Bizottság összeállított egy sorrendet a szennyezőforrá­sok veszélyességéről, s előírta azt is, hogy minden országnak tervet kell készítenie arról, hogy a területein lévő veszélyes üze­meknek, gyáraknak veszélyessé­gét miképpen kívánja és tudja csökkenteni. Mivel a tiszai víz­gyűjtő területek szempontjából Romániában létezik a legtöbb környezetet veszélyeztető forrás, ezzel egy időben egy német mun­kacsoport felméri az ottani a veszélyesnek minősülő helyeket. Ebben a munkacsoportban szak­értőként mi is közreműködünk. □ Gazdaság és környzetvéde- lem gyakorta állnak egymással szemben. Hogyan oldható fel a két érdek közötti ellentmondás?- Tény, az érdekek időnként valóban ütköznek, s nem is az úgynevezett kicsikkel, a nagy nemzetközi cégek közül is akad időnként konfliktusunk. Többsé­gük tisztában van kötelezettségé­vel, akad azonban, amelyik azt hiszi, magyarországi befektető­ként többet megengedhet magá­nak, mint saját hazájában meg­engedhetne. A tendencia azon­ban e téren is javuló. □ A környezet védelmében so­kan a szemléletváltozást tarta­nák legfontosabbnak. Az uniós csatlakozás egyenesen megkövete­li, hogy e téren hazánkban is vál­tozzon a helyzet.- Tény, hogy egyre inkább elő­térbe kerül hazánkban is a kör­nyezettel, annak védelmével kapcsolatos tevékenység. Ezt mutatja, hogy rengeteg új sza­bály, előírás, feladat születik. Történik mindez azért is, mert az európai uniós csatlakozá­sunknál sarokpont a környezet- védelem, a téma mind az okta­tásban, mind a lakosság szemlé­letében fontossá válik. Maradtak tennivalók- Furcsa módon éppen ebből kö­vetkeznek gondjaink is. A jog­szabályok szaporodása miatt oly­kor úgy érzem, lassan átesünk a ló túlsó oldalára. Olyasmihez is kérik az engedélyünket, amihez szemmel láthatóan teljesen feles­leges. Ráadásul kevés az embe­rünk, szűk a helyünk. Szeren­csére kitűnően felszerelt labora­tóriumunk, komoly számítógé­pes rendszerünk van, s ha min­den igaz, rövidesen megszűnik a ma már szinte zavaró zsúfoltság is. Az építkezés folyik, ha min­den igaz, ősszel új, tágasabb helyre költözünk. Szó van arról, hogy jelen leszünk az Interneten is, ami azért nagyon fontos, mert ezáltal nemcsak bemutathatjuk magunkat, de folyamatos infor­mációkat adhatunk a lakosság­nak arról, milyen is valójában közvetlen környezetük állapota, s mi az, amit annak megóvása érdekében önmagunk is megte­hetünk. Szennyezések A ciánszennyezés nemzet­közi mércével mérve is az egyik legnagyobb katasztró­fa volt, azonban mellette több kisebb is előfordult. Pár évvel ezelőtt a paku­ra szennyezés, 1994-ben pe­dig a Túr folyón történt cinkszennyezés okozott sok gondot. A rendkívüli esetek mellett az elmúlt évek során történt folyamatos szennye­zések felszámolása volt a felügyelőség feladata. Nagy jelentőséggel bír Záhony térségében a vegyianyag át­fejtő, ahol a talaj és a talaj­víz egyaránt szénhidrogé­nekkel volt szenynyezett. A kármentesítés a kilencve­nes évek elején kezdődött, de jelenleg is tart. Mára ott egy automatizált mentesítő rendszer működik. Zaj- és rezgésvédelem- Illetékességi területeinket nem a közigazgatási, hanem a vízgyűjtő területek mentén állapították meg. Más kérdés, hogy nálunk szerencsésen egybeesik a kettő, az eltérés minimális. Feladataink igen sokrétűek. Első és legfonto­sabb tennivalóink közé a kör­nyezeti elemek, a felszíni, fel­szín alatti vizek minőségének rendszeres vizsgálata tarto­zik. Feladatunk még a külön­böző, vizeinket és a levegőn­ket szennyező üzemek, léte­sítmények ellenőrzése, határ­értékek meghatározása, szennyezések esetén a szüksé­ges intézkedések megtétele. Ki kell még emelni a hulla­dékgazdálkodással, zaj és rez­gésvédelemmel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési hatásköröket. Mi végezzük ugyanakkor a különféle mé­réseket, közöttük a környeze­ti terhek vizsgálatát, a víz, a levegő szennyezettségét is. A hatósági munkák köre mind szélesebb, hiszen azon túl, hogy a környezet használatá­ra vonatkozó engedélyek kiadása is feladataink közé tartozik, mind több hatóság engedélyezési eljárásaiban is érvényesítenünk kell a környzetvédelem szempont­jait. K imondottan helyes­lem a sebességemelé­seket, ugyanis eddig sem tartották be az autósok. Az autópályán kényelme­sen lehet haladni 130-cal, az autóutakon 110-zel, az egyéb útjaink legtöbbje viszont, finoman szólva: nem a legtökéletesebb. A forgalom kinőtte őket. Belterületen a 60-as tempót megfelelőnek tartanám, az 50-es hala­dás lassítja a nagy forgalmat. Pekk Beáta, mökörömépítő É ppen erről beszélget­tünk most a társaim­mal. A balesetek nagy többsége eddig sem a megengedettnél valami­vel nagyobb sebesség miatt történt, sokkal in­kább a figyelmetlenség, az erőszakosság, a már­kagőg számára voltak ír­hatók. A hét végi veze­tők gyakorlatlansága, il­letve a fiatalok hét végi vagánykodása jelent problémát, no és az út­jaink zsúfoltsága. Kiss István, TAXIS A z autópálya és az au­tóút leendő új sebes­séghatára jó, az utak mi­nősége és a modernebb autók lehetővé teszik a sebességnövelést. A la­kott területen kívülre vi­szont meghagytam volna a 80-as sebességet út­jaink nem megfelelő álla­pota miatt. A pontrend­szer bevezetésével jó, hogy megemelték a hatá­rokat, különben sokan bepontozódtak volna. VOLOSINOVSZKI Györgyné, ügyvezető IGAZGATÓ sebességhatárokat eddig is túllépték, so­kan ezentúl is azt teszik majd. A májustól engedé­lyezett legnagyobb sebes­ségértékekkel egyet ér­tek. Ettől több baleset nem lesz, vagyis nem ezen múlik a dolog. Nagyon sokat kellene változnunk, ugyanis so­kakból hiányzik az a fe­lelősség, ami a volán mö­gött ülőnek sajátjának kellene lenni: a figyel­messég! Túri Nagy Károly, VÁLLALKOZÓ A bevezetendő 130 kilo- méter/óra sebességet az autópályán, a 110-et autóúton és a lakott te­rületen kívüli 90-es tem­pót helyesnek tartom. A baj nem is annyira a se­bességgel, mint a közle­kedési morállal van ná­lunk. Korábban lehetsé­ges volt az autósiskolák­ban a korrupció, sokan pénzért jutottak jogosít­ványhoz, közlekedési is­meretek nélkül. Ennek befellegzett. Gucsa Sándor, GÉPJÁRMŰ-OKTATÓ MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A SEBESSÉGHATÁROK MEGEMELÉSÉRŐL? Kérdezett és fényképezett: LefJer György

Next

/
Oldalképek
Tartalom