Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

2001. január 6., szombat Kelet« háttér 3. oldal Messzebbre látni többe kerül A kétéves költségvetés akkor előny, ha tudjuk, mennyivel gazdálkodhatunk Most, hogy ismét felerősödött a csatazaj az újságíró-társadalom körül (Pokol újra benyújtja egyszer már a koalíció által is elutasított javas­latát, amely megfélemlítené a véleménynyilvánításra merészkedő tollnoko­­kat) tiszteletre méltó nyugdíjas levelezőnk jut eszembe. Szinte menetrendszerűen érkezik tő­le a levél Beregből a Kelethez, melyben vagy véleményt nyilvánít egy-egy írásunkról, vagy egyébként is elmondja véleményét a jelensé­gekről. Egyik-másik írása meg is jelenik, és nem szegi kedvét, ha néhány sohasem kap nyilvánosságot. Amennyiben az újabb javaslatra befut a fen­tebb említett törvényjavaslat, bizony Kedves Olvasónknak, no meg szerkesztőségünknek is - meggyűlhet a baja a hatalommal, amely mint köztudott, nem nagyon szereti, ha a fir­­kászok firtatnak. Tudniillik a mi tiszteletre méltó levelezőnk nem kímél senkit: odavág a minisz­ternek éppúgy, mint a kormányfőnek, vagy az ellenzék levitézlett vezéreinek, csak úgy röp­ködnek a milliók, meg a milliárdok az írásá­ban, amit itt vagy amott hallott, de úgy adja elő, mintha az az adat volna az egyetlen igaz­ság. Meg lehet magasabb körökben sem vál­lalják fel ilyen határozottan ezeket a tetemes összegeket, amelyek mögött - szerinte - óriási bűncselekmények húzódnak és az urak-elvtár­­sak még mindig élik világukat. Villák és méreg­drága uribulis külföldi utak épp úgy szerepel­nek vádjaiban, mint a privatizáció során ello­pott fél ország, és így tovább. De ő csak mondja, mondja... Hát, ami azt illeti, az Európában példátlan­nak ígérkező törvényszigorítás bizony nagy bajt hozhatna levélírónkra és ránk is. Persze, véleménye mindenkinek lehet, így a nyugdíjas beregi barátunknak is, (a hazug állítást meg most is helyre kell igazítani.) csakhogy nem árt, ha a vélemény - miként ezt a kilátásba helyezett törvény sugallja - egybevág az ép­pen felül lévők véleményével. (Amire évtizede­kig volt már példa.) Mert, ha nem, akkor jön a visszacsapás úgy, a hatalom csípejéből, hiszen miféle szemtelenség az, hogy halandó állam­polgár létünkre belekötünk egy méltó­­ság(os)ba! Ml őst meg az jut eszembe: Mondta a Nagy Átkosban az egyik intézményvezető, amikor könyörtelenségéről legendás titkárt küldtek a megyei pártbizottság élére: „Most már szeret­ném látni azt a megyei elvtársat, akivel én va­lamiben is nem értek egyet ". Csak nem erről van szó? Búj, Pusztadobos, Geszteréd (KM - Gy. L.) - Ha az ország­nak kétéves költségvetése van, kézenfekvő, hogy az önkormányzatok is ugyanolyat készítsenek. Kistelepülések polgármestereitől kérdeztük, mit jelent az önkor­mányzat életében ez a változás. Forráshiány Frank Sándor, Búj polgármeste­re szerint a kétéves költségveté­si koncepció akkor lenne igazán meghatározó jelentőségű a kistelepülések számára, ha mű­ködésükhöz a pénzt döntő mér­tékben nem az államtól kapnák. Búj esetében ez kilencven száza­lékra tehető. Amíg 43 millió a forráshiány - ennyi volt az idén -, addig nincs különösebb jelen­tősége annak, hogy egyéves, vagy kétéves a költségvetés. Fej­lesztési elképzeléseik vannak, hiszen a föld alatti infrastruktu­rális beruházások (víz, gáz, tele­fon, szennyvíz) után most már a föld felettiekre: az intézményhá­lózat felújítására, korszerűsítése összpontosítanak. Azt azonban még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi jut például útépí­tésre, a meglévők felújítására, az orvosi rendelők, az oktatási in­tézmények fejlesztésére. Bérfeszültség- A kétéves költségvetés akkor nagy előnyt jelentene - mondta Bíró Györgyné, Pusztadobos pol­gármestere -, ha azt is tudnánk pontosan, mivel gazdálkodha-Nagyjavítás holt szezonban Nagyszekeres (M. K.) - Az 1999-es léalmaárak után so­kan reménykedtek abban, hogy ez 2000-ben megismét­lődik. Sőt. A meglepetés azonban elmaradt, illetve for­dítva sikerült. A szatmári térség almatermesztői kétszer annyi almát juttattak pél­dául a léüzembe, idézi Balla Jenő, a Nagyszekeres Integrációs Kft. Léüzem ügyvezetője, hiszen 8675,4 tonna almát vettek át au­gusztus 27-től. A feldolgozás no­vember végéig tartott. A kft. 1997- ben alakult, 27 tag részvételével (13 magánszemély, 10 önkor­mányzat, 4 vállalkozás) az alma hasznosítására, a szatmári térség­ben. Kezdetben idén sem volt át­Korrupciós kampány Ennyit megérdemlők ezért a sok mézesmadzagért Ferter János rajza □ Újra fogadnak Hétfőtől ismét fogadják az ügyfeleket a TITÁSZ-nál (Nyíregyháza, Beth­len G. u. 53.), emellett a központi ügyfélszol­gálat éjjel-nappal hívható a 80/210-210-es zöldszámon. □ Elsősegély telefonon Ma és holnap hívható a telefonos lelki elsősegély szolgálat, mégpedig 18 órától 23-ig a 06-80-505-555-ös telefonszámon. A hívások ingyenesek. LETKÉPEK A két Bandi Bállá László_____________________ IB él a nem lelkesedett az ilyen megbízásokért, de mint kiadóhivatali szerkesztő, nem vonhatta ki magát alóluk: az egyik, akkor élenjárónak mon­dott kárpátaljai kolhoz elnökét kellett rábeszélnie, írjon a kiadó részére brosúrát vívmá­nyaikról, munkamódszereik­ről. Persze az elnöknek ebbeli ambíciói nem voltak, de nem is azt akarták, hogy ő írjon, ha­nem, hogy az akkori szovjet szokás szerint (hatvanas évek) egyezzék bele egy könyvecske megjelenésébe az ő neve alatt. Ezt persze majd Béla szövege­­zi, és a szakkönyvekből mun­kamódszereket is kivadászik majd, olyanokat is, amelyekről az elnök nem is hallott. Hanem az elnök nem volt az irodájában. Hát akkor: utána! A fóliaházban érte utol. S itt a szerkesztőt kellemes meglepe­tés érte. Két ló volt eke elé fog­va, épp a bejárat közelében sziesztáztak. Béla ellenállha­Felújítják-e végre a Jármi-kúriát Pusztadoboson? tunk 2002-ben. Egyelőre annyi a biztos, hogy az állami normatíva csak minimális mértékben nö­vekszik. Azt viszont még nem le­het tudni, hogy például a szemé­lyi jövedelemadóból helyben ma­radó 5 százalékot mennyivel egé­szítik majd ki. Azt sem tudjuk, hogy például mennyit kapunk gyermekvédelmi, szociális fel­adatok ellátására. Az idén a sa­ját bevételünk - beleértve a kom­munális, az iparűzési adót, a gépjármű- és személyi jövede­lemadó helyben maradó részét is - 4,6 millió forint volt. Ez alig 4 százaléka az éves költségveté­­vételi probléma, szeptember 22-től viszont ütemezni kellett az átvé­telt. A 27 tulajdonos között el kel­lett osztani a napi kvótát. Száz­ezer forintra 1,52 tonna alma be­szállítására volt lehetőség. A hét négy napján volt átvétel (12 vago­­nos kapujegy került kiosztásra). Sajnos előfordult műszaki hiba, s ez gátolta a folyamatosságot (a présnél tengelytörés volt). Régi begyakorlott helyi munkaerővel dolgozik a léüzem. Segítségükkel a holt szezonban elvégzik a nagy­javításokat. A tízéves prés cseréje indokolt. Nagy mennyiségű alma terem a térségben, de étkezési al­ma alig került értékesítésre. így nagyban számítanak az itt élők a nagyszekeres! léüzem munkájára 2001-ben. tatlan kényszert érzett, hogy odalépjen a közelebb állóhoz,' megveregesse a nyakát. „Vi­gyázzon, harap!” - ijedezett az elnök, de a ló nem bántotta a közeledőt. „Ügy látom, ért a lo­vakhoz” - csodálkozott a gaz­daság vezetője, Béla meg azon morfondírozott: mit tudja ezt a fiatalember, hogy mi volt húsz évvel azelőtt. Mi is volt? Béla, mint fiatal újságíró belép a kolhozirodá­ba. „Adjon egy lovat alám, bá­tyám!” - mondja az elnöknek (tanulatlan parasztember). Az pedig: „Úgy emlékszem, a Ban­dit szereti.” Pár perc múlva ott is van a paripa fölszerszámoz­­va, és Béla indul az egyik cso­port munkahelye felé. Most visszagondolva úgy érezte, a későbbi idők autón közlekedő újságírói irigyelhetik a negy­venes évek fiataljait ezekért a lovas riportokért. Akkor is, ha ők valójában illúziókat kerget­tek, mikor az első lépéseiket tevő közös gazdaságok életéről­­jövőjéről írtak. Béla élvezte a munkáját. A Bandi nyergéből messzire látott, elébe tárult az egész ébredő tavaszi határ. Ő, s a társai akkor azt hitték, va­Elek Emil felvétele sünknek. Továbbá azt sem lehet tudni, hogy a minimálbér 40 ezer forintra emelésével járó önkor­mányzati többletkiadásokhoz (köz- és közhasznú, illetve -célú foglalkoztatás) mennyivel járul majd hozzá az központi költség­vetés. Az viszont biztos, hogy bérfeszültség lesz, hiszen több kvalifikált szakmunkás bére annyi jelenleg, mint amennyi a képzetlen közmunkásé.- Jó lenne hinni - teszi még hozzá Bíró Györgyné -, hogy a kétéves költségvetésbe végre be­lefér a Jármi-féle kúria felújítá­sa, melyben óvoda, konyha, tor­Tanulóképzés Új tanműhelyt adtak át a múlt évben Má­tészalkán a szakközép és szakmunkásképző iskolában, ahol kor­szerű körülmények között képezhetik a ruhaipari tanulókat Elek Emil felvétele ■ lami újnak, valami nagynak a születésénél bábáskodnak. Ám jöttek az elvárt bizonyítások esztendei, közben Béla mind jobban belefásult újságírói munkájába: rossz szájízzel vet­te tudomásul, hogy a kolhozve­zetők - tisztelet a kivételnek - egyszerűen kötelesek a hiány­zó igaziak helyett látszatered­ményeket kimutatni, neki pe­dig ezeket készpénzként kell elfogadnia. Most is tudta: olyan gazdaságban jár, amely ügyesen manipulál a számok­­kal-mutatókkal, ezért híres. Ez a gondolat azután el is oszlatta azt a jó hangulatot, amelyet az egykori Bandinak a hátán tett száguldozások emléke idézett föl benne, de akkori kedves pejkójára azért szeretettel gon­dolt vissza. ^Búcsúzáskor még megkér­dezte hogy hívják a lovat, amellyel most összemelegedett. Bandi - hangzott a válasz. Iste­nem, ez is Bandi! - lelkende­zett belülről Béla. Majdnem el is kérte a Bandit, hogy bejárja hátán a határt, de furcsa lett volna: a fóliaház előtt várt rá a kiadó gépkocsija. naterem, könyvtár is van. Há­rom éve pályázunk ugyanis a Te­rületfejlesztési Tancsnál - mind­hiába. Céltartalék - miből?- Az állami normatíva mértéke határozza meg egy kistelepülés önkormányzatának gazdálkodá­sát - mondta Bujdosó László, Geszteréd polgármestere. - Hogy ez mennyi lesz 2002-ben, azt még most pontosan nem lehet tudni. Az közismert tény, hogy az álla­mi normatívát az önkormányzat­nak még jócskán meg kell tolda­ni. Például a pedagógus béreme­lésre céltartalékot kell képezni. Kérdés: miből? Az önkormányza­tok többségének már nincs va­gyona, a kistelepüléseken a saját bevétel pedig csekély. A fejlesz­tések sorsa a kétéves költségve­tésben is a pályázati lehetőségek függvénye. Két esztendeje pályá­zunk szennyvíz-beruházásra Bö­­könnyel és Érpatakkal közösen. A céltámogatás feltételei pedig még szigorúbbak lesznek jövőre. A 2,2 milliárd forintos beruházás megvalósítására jövő év márciu­sában a KAC-pályzatot (Környe­zetvédelmi Alap Célelőirányzat) újra benyújtjuk. A saját erő je­lentős része ehhez márciusban gyakorlatilag rendelkezésünkre fog állni. A döntő szót azonban mégsem az érintett települési ön­kormányzatok mondják ki. Az előttünk álló egyéb feladatok kö­zött szerepel többek között az ön­kormányzati intézmények épüle­teinek felújítása, a polgármeste­ri hivatal rekonstrukciója. Kormányzó Bátorban Nyírbátor (N. L.) - A megyénk­ben egyedülálló, karitatív tevé­kenységet folytató Nyírbátor Lions Klub tagjai január 4-én gyű­lést tartottak, ahol arról is szó volt, hogy májusban Nyírbátor­ban nemzetközi részvétellel a ma­gyarországi klubok új kormány­zót választanak. Kormányzójelölt a nyírbátori Petróczki Ferencné, aki jelenleg kormányzóhelyettes. A kormányzójelölt lapunknak el­mondta: a múlt év végén Buda­pesten értekezletet és sajtótájé­koztatót tartottak, ahol dr. Jean Behar, a Lions Klubs Internatio ­nal elnöke arról is szólt, hogy a világon már 44 500 jótékonykodó klub működik. A magyarországi klubok tavaly hazai és külföldi szponzoroktól 100 millió forintot gyűjtöttek össze, ezt felhasználták a rászorulók javára. A nyírbátori klub február 3-án jótékony sági bált rendez. A nyá­ron a városból és környékéről nyolc szegény gyereket visznek üdülni. Év közben segélyekkel, bútorokkal támogatják a rászoru­lókat. A nyírbátoriak részvételé­vel már megkezdték megyénk második klubjának szervezését. A nyíregyházi klub megalakítására áprilisig sor kerülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom