Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-27 / 23. szám
2001. január 27., szombat Kelet* HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÄRLAT Művészi seregszemle jA. Barzó Endre Művészeti Társaság És az Európa Egyesület a magyar kultúra napja tiszteletére képzőművészeti tárlatot nyitott a Bencs-villában. A kiállításon főképpen megyei alkotóművészek szerepelnek, de láthatók alkotások kecskeméti, sepsiszentgyörgyi, martonvásári és müncheni képzőművésztől is. A tárlat egyik jellegzetessége a sokszínűség, a változatosság és formai gazdagság. Nagy Lajos: Istra Krupiczer Antal: Madarassy György: Magyarok estje Svájci lak Gál Ludmilla: Metamorfózis Elek Emil felvételei MÚZSA Juhász Gyula Magyar tél A kicsi kocsma ablaka világos, Fehérvirágos, mint a temető, Hol a nap éppen vérködösen áldoz S a hold sápadt sarlója egyre nő. Az este jő és a fehér keresztek Nagy békessége integet felénk, Szelíd magánya a mély, ősi kertnek, Hol megpihen majd minden nemzedék. A tünde ég pásztortüzei lassan Kigyűlnak rendre és az ég alatt, A temetőben és a kocsmazajban, Egy néma angyal halkan áthalad. A szárnyakat hallják egy pillanatra A vén ivók s bús holtak, csöndbe lenn, A Bodri szűköl, a havat kaparja S a kakukkóra megáll hirtelen. Babona, bánat, borok és botorság, Mind összekapnak és a kocsma zug, Fölzengenek az átkok és a nóták És döngetik a temetőkaput! Gyökerek nélkül nem lehet élni Tettük a dolgunkat, de nem gondoltunk arra, hogy ezzel a hazaszeretetünk fejeződik ki Nagy István Attila Kölcsey Ferenc kirekesztő csekei magányában megírta a Himnuszt. Ebben a társtalanságban mégis a közösséghez fordult. Mert nem lehet más menedékünk a bánatban, de az örömben is, csak a közösség. A magyar kultúra napján a hideg markában szorongtunk valamennyien, akik eljöttünk Szatmárcsekére zengzetes szavakat hallgatni, kikutatni egymás tekintetét, faggatózni: mi történt az eltelt egy év alatt. Az újságíró pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen esélyei vannak a hazaszeretetnek napjainkban, amikor az egységesülő Európába gyalogolva sokan konzervatív érzésnek tekintik azt, amire Kölcsey egész életét feltette. Vásárhelyi László néptáncos, koreográfus, az idei Kölcsey-emlékplakett jutalmazottja:- Jóllehet nem szülőfalum, neveltetésem is jobbára a városhoz kötött, de az itthon töltött vakációk, nagyapám és fiainak kemény emberi példája, tanítása, szeretete, unokatestvéreim és barátaik játékos kedve, legénycimborák virtusa, a Tisza gyönyörűsége és zord fenyegetései, a Túr szőkesége, a lábosok kurjongatásai, a béreseknek sürvedés után a közeli tanyákról beszüremkedő estéli nótázása mindmáig kitörölhetetlenül és mindent elfedve élnek szívemben. Ott voltam, amikor Kölcsey földi maradványait kiemelték sírjából, s nagy-nagy figyelemmel kísértük a ma is álló új emlékmű építését. Akkor még mitsem sejtettem abból, amit ma már látok Kölcseyből: a törékeny testben rejtező kemény, harcos hazafit, a nagyműveltségű esztétát, a nyomort megváltani szándékozó reformert, akinek lelkét az országban tapasztalható szellemi kórok sokasága barna lepellel fedte be. Szétvert öntudat Manapság, amikor a globalizáció, az Európába igyekvés (hova sietünk, hiszen régóta ott vagyunk!), a tülekedés, a bármi áron való haszonszerzés jellemzi életünket, különös gondot kell fordítanunk népünk sajátos karakterének ápolására. Cl Akkor miért nem szeretjük jobban, látványosabban hazánkat?- Azért nem, mert az eltelt negyven esztendő alatt szétverték ezt a tudatot, mert nem lett volna eléggé szolga ez a nép. Azt az öntudatot, amely korábban megvolt. Nem a piros-fehér-zöld pántlikás hazaszeretetre gondolok, hanem az alkotó, tenniakaró magatartásra. Társadalmunkban egyfelől nagyon szélsőségesen A csekei temetőben sokan helyeztek virágot a költő síremlékére Nagy István Attila felvételei van jelen a hazaszeretet, amelyből én egyáltalán nem kérek, vagy egyáltalán nem is létezik. Fontos értékek Csikós Sándor színművész:- Lehet, hogy Kölcsey Ferencet úgy tartják számon, mint a Himnusz szerzőjét, én úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb sze-Vásárhelyi László repe van ennél. Jelentős a reformkorban játszott szerepe. A széthúzás, a torzsalkodás áldozata lett. Szatmárcsekében zord magány vette körül, mégis megtartotta azt a felelősséget és nemzeti érzületet, amely mindig is jellemezte. Számomra ez azt jelenti, hogy szeretem ezt a kis Magyarországot, s ebben benne van Kölcsey Ferenc élete és munkássága is. A hazaszeretet nem mutatkozik meg minden nap, de egy olyan válságos helyzetben, mint például 1956, amikor mindenki elátkozta a magyar ifjúságot, egyszercsak a nemzet „összekapta” magát, kiderült, hogy mégis van egy olyan ifjúsága, amelyik példát mutathat. A hazaszeretet az értékekhez való ragaszkodás, s én ennek számtalan jelével találkozom. Itt Szabolcs-Szatmár-Bereg-Sebestyen Márta ben is, ahol az emberek úgy szeretik a környezetüket, hogy benne szeretik a hazájukat. Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész:- A Himnusz nem egyszerűen egy vers a sok közül. Azt hiszem, hogy a hazaszeretet belülről jövő érzés, s nem befolyásolja az aktuális politika véleménye. Ha a haza méltó arra, hogy szeressék, az emberek ezt meg is teszik. Van a családunk, a városunk, az egyházunk, a hazánk, aztán jön Európában vagyunk „Mi az európai fejlődéssel együtt haladunk. Minden európai korszak rányomta bélyegét a mi életünkre is, de a hatást mindig letompítottuk, vagy kifejező magyar szólva élve „magunkévá tettük” azt, amit egész Európa fejlesztett ki. Itt világosan megkülönböztetek: nem „amit Európától átvettünk”, hanem „egész Európa fejlesztett ki” velünk együtt, a mi részvételünkkel. Kaptunk és adtunk is elemeket, de az egész fejlődés közös.” (Teleki Pál miniszterelnök) Európa, a nagyvilág. A hazaszeretet gyakran rejtőzködő, meg nem fogalmazott érzés. A hazaszeretet érzése Sebestyén Márta népdalénekes:- Olyan családban nőttem fel, ahol magától értetődő volt a hazaszeretet, minden tevékenységünkben ott volt. Tettük a dolgunkat, de nem gondoltunk arra, hogy ezzel a hazaszeretetünk fejeződik ki. Sok talaját vesztett fiatallal találkozni, akiknek nincsenek gyökereik. Úgy gondolom, hogy ha tehetek valamit azzal, hogy énekelek, felmutatok a népi kultúrából értékeket, akkor hozzásegítem ahhoz az embereket, hogy rádöbbenjenek a közösséghez való tartozás fontosságára. Ha elmegyünk kirándulni és megcsodáljuk a tájat, azt mondjuk: milyen szép ez az ország. Ha külföldön járva magyar tudósokról, művészekről, alkotó emberekről hallunk, azt gondolhatjuk: ezt is magyar ember hozta létre. így alakul ki fokozatosan a hazához való kötődésünk, amit egy idő után hazaszeretnek is lehet nevezni. Hamar Péter, a Kölcsey Társaság titkára:- Ahogy rákényszerülök arra, hogy egyre többet tudjak Kölcseyről, egyre inkább meghajlok a nagysága előtt. Kölcsey Ferenc alázatos szolgájává szegődtem. A Társaság sokféle szándékból született 1988-ban. A hazaszeretet esélyeit illetően nem vagyok túlságosan optimista, mert azt látom, hogy azok az erkölcsi értékek, amelyeknek korábban nagyobb volt a társadalmi támogatottságuk, ennek hiányában, a pénzviszonyok uralma miatt, a hazaszeretet is a háttérbe szorult. A Társaság arra törekszik, hogy ebből megmentsen valamit. Őrhely a Kölcsey Társaság, amelynek az a feladata, hogy ébren tartsa a hazaszeretet érzését. Nevezetességeink A vásárosnaményi Babus Jolán Középiskolai Kollégium épülete 12 éves. Legfontosabb ismertetőjele az idegen számára gondozott parkja és a mindig nyíló virágai. Természetesen mindez harmonizál az épület korszerű, esztétikus berendezésével. A diákszálló derűs, biztonságos otthona mintegy 200 tanulónak. A kollégium lakóinak kiemelkedő a névadóhoz kapcsolódó hagyományrendszerük Elek Emil felvétele
