Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

2001. január 17., szerda Kelet* háttér 3. oldal NÉZŐPONT Kortalanul Nyírbátori cipő háromszáz dollárért A Ruggeri Cipőgyár tegnap avatott új üzemében exkluzív minőséget gyártanak Kovács Éva Galwbos Béla ^)ühöng a kergemarhakór, más néven a ké­rődzők szivacsos agysorvadása (BSE) körüli pá­nik Európában. Az EU januártól átmeneti idő­szakra betiltotta az állati eredetű fehérjék - hús-, csontliszt - kérődzők takarmányaként történő felhasználását tagállamaikban, de ezek piacra juttatását, kivitelét, illetve behoza­talát is. A BSE terjedésének megfékezése és a fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében azt is elhatározták, hogy kivonják a táplálkozá­si láncból az összes olyan 30 hónaposnál idő­sebb szarvasmarhát, amelyen nem végeztek BSE-tesztet. Becslések szerint ez az unióban összesen mintegy hatmillió állat megsemmisí­tését jelentheti. Két hét telt el az új évezredből, s Európa több országában már indexre is tették a mar­hahúst. Minden vágóhídon levágott, 30 hó­napos koron túli marhán el kell végezni az úgynevezett agytörzsvizsgálatot, hogy megbi­zonyosodjanak, van-e prion, vagyis olyan fe­hérje benne, ami a betegséget okozza. Ezt csak levágott állaton lehet elvégezni, élőn a módszer hiánya miatt még egy jó darabig nem. A bevezetett általános szigor sajnos nem ismer pardont, így hiába Magyarország eddigi BSE-mentessége, eztán a tőlünk exportált álla­tokat sem veszik majd át, ha nem tudunk ne­gatív tesztet bizonyítani. Ez viszont nem olcsó mulatság, egyetlen állat szűrése 30 ezer forint­ba is kerülhet. Tovább drágíthatja a végter­mék árát az is, hogy az EU-ban már a húsliszt­­gyártás megszüntetéséről, a csontliszt takar­mányként történő felhasználásáról határoztak, s nyilvánvaló, hogy a vágóhídi állati termékek megsemmisítése sem egyszerű és olcsó fela­dat. Ráadásul jelentősen csökkent Nyugat-Eu­­rópában a marhahús ára és fogyasztása. ^)lykor abban is van valami jó, ha szegény valaki. Az annak idején a túl drága húslisztet takarmányozásra vásárolni nem képes, ezért (is) marhakórmentes hazánk még mindig re­ménykedhet. Egyrészt, hogy végül nem kerül abba az EU által kialakítandó övezetbe, ahon­nan csak teljes körű, méregdrága BSE-kontroll bevezetése után lehet majd exportra termelni, másrészt pedig abban bízhatunk, hogy olyan legelőkkel és soha húslisztet nem evett, fölsza­porítható magyar szürkemarha-állománnyal rendelkezünk, mint Európában egyetlen or­szág sem. Nyíregyháza (KM) - Soha nem látott mennyiségű rendelést kapott a forgalmazóktól a nyírbátori Ruggeri Cipőgyár. A szalagon gőzerővel dolgoz­nak, naponta több ezer pár di­vatos cipő hagyja el a gyárat.- Kilencvenezer párról szóló ren­delésünk van, így a szokásos ta­vaszi leállásról, szünetről is le kell mondanunk. - mondja Tátik­ká Minna, a nyírbátori gyár igaz­gatója. Naponta 2500 kész cipő kerül le a szalagokról, több, mint a nyári csúcsszezonban. Ráadásul nem is akármilyen modellek! A németes, kényelmi cipők után immár a di­vatos, vidám színű, kecses lábbe­likre van a legnagyobb igény, azt kell mondjam, most érkezett el a Ruggeri cipők szezonja. Növekvő megrendelés A növekvő megrendelés a legjobb­kor jött az olasz tulajdonú nyírbá­tori gyárnak, amelynek tulajdono­sai nemcsak hazájukban kezdtek bővítésbe. Olaszországban össze­vonások és fejlesztések, Nyírbátor­ban pedig új üzemrész építéséről határoztak. Egy meglévő épületet újítottak fel, teljes mértékben kicserélve az elektromos vezetékeket, fala­zatot, elvégezve minden olyan munkálatot, ami a teljes rekonst­rukció végrehajtásához szüksé­ges. Mindezeknek köszönhetően további hetvennyolc új munka­helyet tudnak létesíteni, ráadá­sul nem is akármilyen munka­helyeket. A beruházás saját erőből, illetve a Gazdasági Minisztérium által hirdetett pályázaton elnyert pén­zekből valósult meg, költségei a hatvanmillió forintot közelítik. Ebből húszmillió az építkezésekre, negyven a szükséges gépek, beren­dezések megvásárlására ment el. Bár az ünnepélyes átadás, - mely­re Glattfelder Bélát, a Gazdasági A Ruggeri raktárában cipőhegyek várják a kamionokat Kovács Éva felvétele Minisztérium politikai államtitká­ra érkezett - tegnap történt meg, a próbaüzem már decemberben el­kezdődött.- Ebben az új üzemcsarnokban a legigényesebb, legmagasabb mi­nőségű munkát követelő cipőket gyártunk majd - mondja az igaz­gatónő. Exkluzív, valódi, hibátlan, a legfinomabb borjú és egyéb kivá­ló minőségű, bőrből készült, kézi varrással gyártott cipők lesznek ezek, olyan darabok, melyeket több mint háromszáz dollárért árulnak majd a nyugati nagyváro­sok üzleteiben. Emberi tényező Arra a kérdésre, hogy képes-e a nyírbátori gyár ilyen minőség gyártására, Talikka Minna azon­nal válaszol.- Természetesen, hiszen rendel­kezésünkre áll az a jól képzett szakembergárda, amellyel nyu­godtan vállalhattuk ezeket az exk­luzív megrendeléseket. Igaz, folya­matosan keresünk és veszünk fel embereket, a képzés, továbbképzés állandó feladatunk. Az új részleg beindításához is szükségünk van újabb emberekre, akiknek akár a betanításáról, képzéséről is gon­doskodunk. Annál is inkább, mert a nyírbá­tori gyár legnagyobb gondja mos­tanra a megfelelő munkaerő bizto­sítása lett.- A technikai feltételekben rövi­desen eljutunk a legjobb szintig, a műszaki fejlesztés, a komfortérzet javítása, a kényelmi szempontok teljesítése terén akad még tenni­valónk. Mostanra belaktuk a gyá­rat, kihasználatlan helyünk már nincs. Jelenleg 485-en dolgoznak nálunk, a terv 530-540 ember fog­lalkoztatása. A továbblépés lehető­sége ugyanakkor a dolgozói kép­zésben rejlik. Nekem lassan vesszőparipám, ami miatt ezen a területen nehezen haladunk előre. Sajnos, Magyarországon nincse­nek meg az eszközök arra, hogy az embereket munkára bírják. A szemlélet szerintem nehezen vál­tozik, mivel sokan gondolják úgy, hogy akkor is megélnek, ha nem vállalnak munkát. Olaszországban ilyen nincs, ott az állam nem tá­mogatja ezt a mentalitást. Bérkérdés- Sokan állítják, a cipőiparban azért nem vállalnak munkát, mert nagyon alacsonyak a bérek, a gyá­rak - közöttük a nyírbátori is - rosszul fizetnek.- Ennek a véleménynek annyi igazságtartalma van, hogy a könnyűiparban valóban viszony­lag alacsonyak a bérek. A nehéz­iparban, más, divatos szakmákban és területeken valóban többet fi­zetnek. Azt azonban nyugodtan ál­líthatom, hogy a cipőiparon belül mi nem fizetünk rosszul. Egy or­szágos felmérés szerint Nyírbátor­ban az átlagnál többet adunk a dolgozóknak, és segítjük a képzést, szakképzést is. Aranylakodalom A nyíregyházi Rusin József és neje Fer­­kő Mária a közelmúltban ünnepelték házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. A jeles nap alkalmából két gyermeke, három unokája, rokonok, számos barát és ismerős köszöntötte a házaspárt Amatőr felvétel i ÉLETKÉPEK Margitsziget másutt Visszapillantó Valahogy így kép­zelik a hölgyek a kocsikon a visszapillantót Ferter János rajza HÍREK □ Ügyfelek szolgálatában Csütörtökön kihelyezett ügyfélszolgálatot tart a megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság Mátészalkán (Kölcsey u. 2., 9-14 óra), Vásárosnaményban (Rákóczi u. 9., 10-14) és Csengerben (Ady Endre u. 14., 10-14). □ Önkéntesekben bíznak Donorokat vár a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete. Ma a tiszadadai művelődési házban és a panyolai orvosi rendelőben egyaránt 8 órától 12-ig, a zsurki orvosi rendelőben 9-12-ig fogadják a véradókat. □ Harmati fogadása Ma 10 órától 12-ig tart fogadóórát Harmati Gábor rendőr alezre­dest, a záhonyi rendőrkapitányság vezetője. Bállá László .A, Kelet-Magyarország olva­sói aligha tudják, hogy a cso­dás budapesti Margit-szigetnek van egy névrokona Ungváron. Mikor a nevét kapta, még való­ban sziget volt: körülölelte az Ung és a később betemetett Kis-Ung. Ma már ez a név egy­szerűen egy városrészt jelent. Takaros, villaszerű családi há­zak, előttük rózsakert. Szíve­sen sétálgattam arra fiatal ko­romban. S volt a Margit-szigetnek egy érdekes lakója, nélküle, nemrégi haláláig nehezen lehe­tett volna elképzelni a várost. Öt szinte mindenki ismerte, százakkal barátkozott, hozzá­juk is csapódott szüntelen sé­tái során. Ezt a valakit - Kár­páti Lacit - az irodalom sze­génylegényeként tartottuk szá­mon. Őkelme ugyanis írónak nagy, el nem ismert tehetség­nek képzelte magát. Volt is íráskészsége, csak épp üzemza­var honolt a fejében, s rendre sületlenségek kerültek ki a tol­la alól. Nem is publikált soha egy sort sem, csak néhány versfordítása jelent meg az öt­venes években. Mi, akkori kiadóhivatali szerkesztők, megsajnáltuk a szegény szű­­kölködőt, és juttattunk neki egy kis munkát. Bár ne tettük volna. Kevesellte ugyanis a ho­noráriumát, s azt híresztelte, hogy elloptuk a pénzét. Hát ilyen dolgok miatt volt Laci szerencsétlen éhező, bárhol he­lyezkedett el, pár napig tűrték à rigolyáit-vádaskodásait, azu­tán alászolgája! így meg se fi­zetés, se (idős korára) nyugdíj. Pedig roppant művelt ember volt, több idegen nyelvet be­szélt; gimnáziumi tanár apjá­tól hatalmas könyvtárat örö­költ, s állandóan búvárkodott benne - korgó gyomorral. De a barátai azért így-úgy eltartot­ták, meghívták egy-egy ebédre, mert furcsaságain túl kellemes ember volt, szórakoztató part­ner. Ha meg nem volt meghí­vás, koplalt. Hanem a Margit­sziget... Az valahogy csak vele volt teljes. No de nem is Kárpáti Laciról akartam én most írni, hanem elsiratni a városnak ezt a vala­hai ékességét. Mert megérti az ember, ha lebontanak egy olyan utcát, ahol düledező viskók so­rakoznak. De miért kellett bán­tani ezt a szépen gondozott, mu­tatós polgári negyedet? Házai­nak java részét rég lekaszabolta a buldózer, s most iszonyúan csúnya panelépítmények mere­­deznek a helyükön. Az utca gid­­res-gödrös, esős időben bokáig ér a sár. A rózsakerteknek ír­magjuk sem maradt. Hanem (ugye meglepő?) most is gyakran eljárogatok ide, ezúttal a szívemet fájdíta­­ni. Ha rossz az ember hangula­ta, néha nem vidám helyet ke­res, hanem olyat, amely ehhez a lelkiállapotához illik. S ha búslakodni akar valaki, hát az egykori szép Margit-sziget ma­radványainál igazán lehet. Pluszmilliárd Záhonyban Záhony (N. L.) - A MÁV Rt. Záhony-Port Átrakási Üzlet­igazgatóság túlteljesítette a múlt évi tervét, az idei ter­vek is biztatóak - erről tájé­koztatott dr. Kádár András, az üzletigazgatóság vezetője. 2000-ben 5,6 millió tonna áru lépett be hazánkba Záhony­nál, ez 550 ezer tonnával több volt az 1999-ben lebo­nyolított belépő forgalom­nál. A kilépő (export) forgalom tavaly 300 ezer tonnával volt több mint egy évvel koráb­ban. A növekedés a bevéte­len is meglátszott. A múlt évre 6,2 milliárd forint bevé­telt tervezett az üzletigazga­tóság, ezzel szemben 7,5 mil­liárd forint bevételt könyvel­hettek el a 2000. év végén. A terveknek megfelelően már ősszel befejezték a Phare-tá­­mogatásokkal segített beru­házásokat. Idén a Délvidéken a Duna hajózhatóvá válhat, ezért ke­vesebb lesz a Záhonyon át­menő vasérc forgalom, ám építőanyagokból és műtrá­gyából jóval többet szállít­hatnak keleti szomszédaink­tól Záhonyon át a déli szom­szédainkhoz. A magyar-szlo­vén határon át megindulhat a kelet felé irányuló tranzit­forgalom, ez is kedvező ha­tással lehet az üzletigazgató­ságra. Jó hír az is, hogy ta­vasszal megkezdődhet a zá­honyi személypályaudvar rekonstrukciója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom