Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

2000. december 16., szombat Kelet» HÉTVÉGE 9. oldal A gordonka mestere BodnAr István Az ideális női alakhoz hasonlítja ked­venc hangszerét, a gordonkát Tóth Nándor zenetanár, a Piccoli Archi Ze­nekar karmestere. Olyan hangszer, amely szerinte eszményien szépen szól öblös telt hangján. A hangszert egyébként századunkban ér­tékelték újjá, és lett méltó társa a hegedű­nek, zongorának. Addig nemigen tekintet­ték szóló hangszernek. Sokat tett ennek érdekében Pablo Casals, aki szakmai és emberi példakép a nyíregyházi muzsikus előtt. Tóth Nándornak egyébként illik is ékesszólóan szólni a gordonka tökéletes voltáról, már csak azért is, mert a zene- művészeti főiskolán 1974-ben gordonkából diplomázott. Igaz, az utóbbi években kevesebbet gor- donkázik, ám azért szinte mindennap kéz­be veszi hangszerét, és ha ideje nyílik rá, akkor pódiumra is áll. Mint például legutóbb egy összejövetelen a nyugdíja­soknak igyekezett örömet szerezni. Ám erre mostanában ritkábban kerül sor a Piccoli Archi zenekar miatt, amely­nek megálmodója, létrehozója, karmeste­re, menedzsere és mindenese Tóth Nán­dor. Meglehet, már fontosabb számára, hogy a tehetséges fiatalok sikeréhez hoz­zájáruljon. A Piccoli Archi Zenekar jelenlegi és volt növendékeiből álló együttes 16 éves. A zeneiskola vonós tanszakának pedagó­giai bázisára épüléve több lépcsőben igyekszik felfedeztetni, megszerettetni a közös muzsikálás szépségét és örömét a felnövekvő generációkkal. Úgy tűnik, si­kerül, hiszen semmi sem kényszeríti az if­jú zenészeket, hogy tagjai legyenek a zene­karnak, szabad választásuk a részvétel. A Piccoli Archi az évek során aktiv résztve­vője Nyíregyháza és a megyei kulturális életének. Ám külföldön is kezdik őket megismerni, 18 európai országban és az USA-ban is népszerűsítették már a ma­gyar zenepadagógia és zenekultúra ered­ményeit.- Nagyon szeretek létrehozni új dolgo­kat, új értékeket teremteni. A fiatalokat is arra buzdítom, hogy fedezzék fel, milyen képességgel rendelkeznek. S ha erre képe­sek, akkor sikeres, boldog emberek lehet­nek - mondja a karmester. A portugál televízió stúdiójában Nagy István Attila felvétele Ennek bizonyítására a saját maguk ál­tal teremtett hagyományokat sorolja. Ilyen a már tíz éve működő „Aranyva­sárnapi Hangverseny”, amely a költészet, a gyermeki énekhang és a vonós hangsze­rek szépségét igyekszik ötvözni, és amely­re komponisták egész sora írt önzetlenül, szerettei egy-egy új művet: Gárdonyi Zsolt, Matyó Sándor, Balassa Sándor vagy Szokolay Sándor. (Az idei karácsonyi kon­certet december 17-én tartják Nyíregyhá­zán a római katolikus templomban, amelynek ünnepi műsorát Tóth Nándor állította össze. Ezen két ősbemutató is el­hangzik). De ilyen hagyomány 1999 óta a Szatmári Zenei Napok hangversenysoro­zata is, amelyen a kulturális központoktól távol eső, de természeti szépségekben, cso­dálatra méltó műemléki templomokban gazdag terület lakóinak, a szépet nyitott szívvel befogadóknak kíván élményeket adni. Ebben az évben A magyar nép ziva­taros évszázadai című bemutatóval örven­deztették meg a zene barátait. Ez a kon­cert egyébként Nyíregyházán, Debrecen­ben, Szolnokon is kivívta a közönség elsimerését. Ugyancsak figyelemre méltó a Pro Archi Fesztivál is, amelynek létrehozásá­val és európai fesztiválrendszerré való szélesítésével megteremtették az egyetlen ilyen profilú találkozás és megmérettetés lehetőségét Európában. Ez a nagyszabású rendezvény természetesen segíti a vonós kultúra fejlődését is. A Piccoli Archi zenekar karácsony előtt tíz koncertet ad Tóth Nándor vezetésével. Mi sem bizonyítja jobban aktív közremű­ködésüket a megye kulturális életében. Stróbl szobrok A Városi Galéria szép kará­csonyi ajándéka a Nemzeti Galériából származó, az örö­kösök tulajdonában lévő al­kotásokkal kibővített Stróbl Alajos-kiállítás. Stróbl Alajos (1856-1926), Né­meth Lajos szerint, a historiz­mus egyik vezéralakja. A ma­gyar művészetről szóló alapvető műben Németh precízen megha­tározza a historizmus és az ek­lektika művészettörténészi meg­különböztetését, mondván, hogy például „Stróbl merített a rene­szánszból, a barokkból és meg nem értetten alkalmazta az Új Stílus formajegyeit”. A fent em­lített szerző szerint Stróbl korai Önarcképe az egyik legőszin­tébb, kezei alól kikerült munka. Jelen kiállítás katalógusában a MNG terrakotta változata szere­pel, míg a kiállításon a magántu­lajdonban lévő, elhamarkodot­tan bronzzal bevont változat sze­repel. Stróbl Alajos - mint ahogy azt Fülep Lajosnak, műtermében tett látogatásakor elmondta - imádta a reneszánszt. „Donatel- lót imádom és imádom Michel- angelót is.” Úgy vélte, mind a két művész követendő titán, akiket az utó­kornak, s így őneki is követnie kell. Ezek az alkotók értettek a szobor szerkezetéhez. „... Mert a szerkezeten fordul meg az egész tudomány a plasztikában. Ha nincs szerkezet, lehet szép a technika, de nem lesz abból jó szobor, mert hiányzik a funda­mentum. A szerkezet a fő, a csontváz szerkezet, azt tudni kell, oda tudomány kell.” Fülep kérdésére, hogy szereti-e Rodint, kitérően válaszolt. Kifakadása igazolja azt a Németh Lajos által is említett szellemnélküliséget, amelyet alábbi Fülepnek tett ki­Justitia Elek Emil reprodukciói a galériában jelentése is igazol: „Kérem, Ro­din legyen a modem Michelan­gelo? Akik ezt mondják, azoknak kurta az eszük, de én komoly művész vagyok, az álarc mögé látok.” Stróbl ezen véleménye egy máig élő művészi hozzáállás, amelynek alapja, hogy az elért sikerei birtokában szavai meg- kérdőj elezhetetlenek. A Selyem utcai kiállítás min­den hozzáértőt meggyőz arról, hogy az elérhető mesterségbeli tudás egyik hazai csúcsával ál­lunk szemben. Tanúskodik erről a Luischen című márvány büszt, Portré amely későbbi feleségének gyer­mekkori portréja. Az alkotás azért érdekes, mert a még nem határozott arcvonások művésze- tileg nehezen ábrázolhatóak, Stróbl azonban - feltehetően - a leány iránti bontakozó vonzal­mából, karaktert formált a kőbe. Erzsébet királynő bronz mell­szobra híven tükrözi a magya­rok iránta érzett szeretetét és csodálatát. A tárlat külön érde­kessége a Liszt Ferenc-maszk. Szinte látni lehet azt a kemény­séget, amellyel élete során küz­dött a zeneszerző, például az apó­sával, Cosima Wagner elnyeré­séért. A Liszt Ferenc-szobor megmintázása Temple János nagyméretű festményén látható, melyen a művész, a reá jellemző Munkácsy fölényes tartásban faragja a zse­ni arcát. Stróbl a kor ízlésének megfe­lelően magas színvonalon szol­gálta a mindenkori megrendelő elvárásait. Nem volt idegen tőle a mindent megmutató naturaliz­mus, amely Szilágyi Dezső port­réján látható leginkább. Az egy­kori professzor, képviselő, igaz­ságügyminiszter, a képviselőház elnöke ugyanis a művész meglá­tása szerint enyhén szólva potá- tor (iszákos) arckifejezéssel néz le reánk. Ez a típusú szobrászi őszinteség a Stróbl által nagyra tartott ókori elődök erkölcsi tar­tását mutatja, amelynek lényege a forma és szerkezet tisztelete ál­tal élénkbe tárni a valóságot. A Városi Galéria eredményes évet zár. Az ide látogatók, felnőt­tek, tanárok kalauzolta diákok értékekkel találkozhatnak, ame­lyek életre meghatározóak, reve- latív élmények. A kiállítás 2001. január 28-ig látható. Papp D. Tibor Nyéki Zsolt Év végéhez közeledve szebb ajándékot nem is kaphatott vol­na Zelenyánszky András, aki kis kitérőt leszámítva egész éle­tét a természet harmóniájába il­leszkedő kertészkedésre tette fel. December első napján ve­hette át a Biokultúra Egyesület vezetőségétől a Pro Biokultúra kitüntetést Budapesten, a Vá­sárváros Kongresszusi termé­ben. Elismerés ez a javából, de a biokertész nemcsak az okle­vélre és a plakettre, hanem az egész évi munkájára, a Nyugat- Európában szintén díjazott tö­rekvéseire is joggal lehet büsz­ke.- Kertszerető családba szület­tem Nyíregyházán, a házunk körüli négyszáz ölön megter­mett a konyhába való, itt nevel­tük a baromfit és a hízót, míg a kéthektáros nagyobb táblának némi bevételt és az állatoknak szükséges takarmányt köszön­hettük. A háború alatt a föld komoly jövedelem- és élelem­forrásnak számított, a földmű­veléssel viszonylag könnyebben vészeltük át a nehéz időket - fe­di fel elkötelezettségének gyö­kereit a kertbarát. Jól emlék­szik arra, mikor fogta meg a kertészkedés szépsége: még ál­talános iskolás korában a szom­széd bácsi mutatta meg neki a házuk előtt futó szőlőlugasnál, hogy a földbe visszahajtott vessző gyökeret ereszt, amely levágva elültethető. A bújtatá- sos szaporítás alapfogásának el­sajátítása után már maga fi­gyelte meg, hogy a szőlő kétszer annyit terem, ha érett kom- poszttrágyát ásnak be a töve Zelenyánszky András az elismeréssel mellé, de ezt minden zöldség- és gyümölcsféle nagyobb termés­sel, jobb ízzel hálálja meg. Mindeközben bányakőműves szakmát szerzett és jukói szén­bányákban élte meg az önállóvá válás első éveit. A bányamunka akkoriban jól fizetőnek számí­tott, nem is tagadja: itt alapozta meg egzisztenciáját. Saját házat és hozzá telket vásárolt Nyír­egyházán, az Ószőlő utcában, ahol gyümölcsöst telepített, az ország legjobb faiskolából vásá­rolt legkorszerűbb fajták mellé öntözőberendezést is épített. Minden lehetőséggel élt, hogy a biokertészettel jobban megis­merkedjen, Svájcban azt tanul­A szerző felvétele ta meg, hogy az arra kiszemelt tábla négy sarkán gödröt kell ásni, s ha 40-50 centiméter mélységben sötétbarna, akkor a célnak megfelelő. Amikor már komolyabb biogazdálkodáshoz keresett földet Nyírjesen, meg is ásta ezeket a gödröket, s nem 40, hanem 80 centiméterig volt sötét a talaj. Azóta is itt bizo­nyítja: lehet úgy gazdálkodni, hogy közben nem szennyezzük természetet és az ember asztalá­ra kerülő termést.- Sok praktika van, ami ezt lehetővé teszi, Németországban például láttam, hogy az 5-6 éves vetésforgó milyen hatásos egy- egy kártevő kiszorítására. Mi a füvektől kezdve az aprított gallyakon át az istállótrá­gyáig mindent elkomposztá­lunk, s a földet idén is meg­szórtuk szántás előtt fahamu­val, bazaltkő liszttel, riolit tu­fával, zeolittal. Utóbbiban csaknem ötven nyomelem van - említi az alapokat Zelenyánszky András. Ä szö­vetkezés a biogazdálkodás­ban sem haszontalan, ő kitű­nő társra lelt Gyöngyössy Má­tyás, a Lippai János Mezőgaz­dasági Szakközépiskola apa- gyi ökocentrumának igazga­tója személyében. Együtt ka­lapemelést érdemlő dolgokat produkálnak, a biotechniká­val közösen művelt földjükről lekerülő kölest, búzát Auszt­ria és Németország egészség- boltjaiban árulják, ahol legin­kább rákbetegek vásárolnak.- Az egészségre Magyaror­szágon is jobban kellene vi­gyázni, a betegségek megelő­zése a legjobb út. Nem tudom, nálunk miért nem épült még ki üyen bolthálózat - mereng a kertész. Nem érti: ha a ha­talmas német kamionok szin­te a földről viszik el a (termé­szetesen szigorúan bevizs­gált, egyedi, nemzetiszín zsá­kokba ömlesztett) biobúzát, akkor itthon miért nem ve­szik komolyan a kereskedők a kereslet kínálta lehetőséget. Persze, a kérdés a termesz­tőkre is vonatkozik, akik nem törődnek a jelentős fel­árral értékesíthető bioter­mékkel. Zelenyánszky And­rás családjában a bioszem­lélet már erős, örömmel fede­zi kislányának londoni tanul­mányait, ahol jövőre fejezi be az egyetemet külkereskedő­ként. Már marasztaló állás- ajánlatot kapott, az apa ter­mészetesen büszke erre, de annak is örülne, ha hazatér­ve együtt fejlesztenék a csalá­di vállalkozást. Búzáját rákbetegek várják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom