Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-07 / 286. szám
2000. december 7., csütörtök Keleti GAZDASÁG 11. oldal □ Honlap-diagnosztika A Dotkom Internet Consulting új, ingyenes diagnosztikai szolgáltatást nyújt a vállalatoknak azért, hogy megállapíthassák mennyire felel meg internetes honlapjuk vevőik és partnereik elvárásának - közölte Csizmadia Csaba, a Dotkom cégvezetője szerdán Budapesten. □ Adózik a repi Az adózással kapcsolatos új törvényi rendelkezések egyik fő célja az idén is a költségvetés bevételeinek növelése, ám világosan érzékelhető törekvés az Európai Unió normáihoz való igazodás - állítja a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cég, amely értékelése szerint a vállalkozásokat az a változás érinti a legérzékenyebben, hogy 2001-től az üzleti reprezentáció minden esetben természetbeni juttatásnak számít. □ Tőzsde-derű A kedvező nemzetközi tőkepiaci környezet miatt egyértelmű emelkedésre számítanak a tegnap kérdezett szakértők a budapesti részvénypiacon. Somogyi Sándor készre szereli a fékbetétet, mellette Szentmiklósi István A szerző felvétele Ipar Gyulaházán Gyulaháza (KM - M. S.) - Szentmiklósi István 25 évig volt a kisvárdai Caroflex munkatársa, a legkülönbözőbb munkakörökben dolgozott az alapoktól az értékesítésig, mintaboltot szervezett. Végül az önállósodás mellett döntött.- Úgy indultam, mint sokan mások: lakóhelyemen, a saját garázsomban kezdtem az önálló vállalkozást - mondja most, amikor az utolsó simítások vannak soron az új üzemben. - Feloldódott a feszültség is, ami a régi munkahelyem és köztem volt, eleinte nem vették jó néven, hogy eljöttem. Ez már a múlté, és jól együttműködünk, nem zavarjuk egymás köreit, ők a nehézgépekre készítenek fékbetéteket, én pedig kiska- tegóriájúakra és a személygépkocsikra, valamint részt veszünk a kisvárdai termékek szerelvényezésében. Egy szemre is tetszetős kisüzem készült el Szentmiklósiék gyulaházi portájának szomszédságában. A földszinten vannak az üzemi részek, az emelet a szociális létesítményeké: férfi, női fürdők, öltözők, ebédlő- utóbbiak vadonatúj berendezéssel.- A családi befektetés mellett a terület- fejlesztési tanács 25 milliós pályázati pénze jelenti az alapot, jelenleg 10, ha beál- lunk, 19 fővel dolgozunk majd - magyarázza a tulajdonos. - Azok dolgoznak majd itt, akik az építkezésben is segítettek, ez az idő megmutatta, kire lehet számítani. A tsz- ből felszabadult gépészek, szerelők jelentik a többséget. A munka nem bonyolult, de nem is könnyű: a hagyományos fékbetéteknél a ferodolt a fékpofákra erősítjük, a kamionokhoz valók esetében felszegecseljük. A tárcsafékeknél poranyagból sajtoljuk. Ez utóbbiaknál nagyon fontos a környezetvédelem, amire sokat áldoztunk. Egy nyíregyházi szakcég készítette a terveket, reményeink szerint nem lesz panasz. Továbbképzés Az energetikai készülékeiről ismert német Stiebel Eltron a szabolcsi szerviz-szolgáltató partner Energocoop szakembereinek tartott továbbképzést Galambos Béla felvétele Régiós ízek A kétéves Hagyományok ízek Régiók (HÍR) program keretében az ötletgazda FVM Agrármarketing Centrum Kht. hamarosan elkészíti a hazai nagy íztérkép-kiadványt, vagyis a világban különlegességnek számító magyar ételek, italok, ízek gyűjteményét. A HÍR a Foodapest kiállításon is központi helyen mutatta be az egyes magyar statisztikai régiókból összegyűjtött közel 300 hagyományos és tájjellegű élelmiszert és mezőgazdasági terméket. Az Észak-Alföldi Régió kirakatánál jóleső érzés volt látnunk a tarpai szilvalekvárt és szilvóriumot, a milotai diót, a nyírségi akácmézet, a naményi jonatánt, a kisvárdai rózsa krumplit és gyümölcspárlatokat Galambos Béla felvétele Magasabb komfortfokozatba léptettek A Ke-Víz 21 Rt. tavaly novemberben kezdte el alvállalkozóival a munkát Kállóban Nagykálló (KM) - Emlékezetes pénteken vannak túl a nagykállóiak és a szomszédos Biriben lakók. A két település bekapcsolódott egy magasabb komfortfokozatú rendszerbe. A mai szóhasználatban már projektnek nevezett nagyberuházásnak volt ekkor a műszaki átadása, a szennyvízcsatorna-hálózatot adta át a generálkivetelező Ke-Víz 21 Rt. A megye legnagyobb építőipari cége tavaly novemberben kezdte el alvál- lakozóival a munkát, és a december húszadikai határidő előtt adta át a hálózatot az üzemeltetőnek. Az esztendő alatt a gerincvezetékkel és bekötésekkel együtt mintegy nyolcvan kilométernyi árkot ástak ki és fektették le a technológiának megfelelően a csöveket. Nagykállóban 2600 lakást lehet rákötni a vezetékre, így a város valamennyi lakója élvezheti a szennyvízhálózat előnyeit. A szomszédos Biriben szinte valamennyi telekre beálltak.- Ilyen gazdasági viszonyok mellett nem kis bravúr egy bruttó kétmilliárdos beruházás megvalósítása - kezdte lapunk tájékoztatását Fodor János, Nagykálló polgármestre. - A fedezet előteremtésével akadtak gondok, ám ennek ellenére a Ke-Víz 21 Rt nemhogy a határidőre, előtte átadta a rendszert.- Úgy vélem példás volt az együttműködés a beruházó és a kivitelező között. Ráadásul ami ugyancsak ritkaság: hiánypótlás nélkül, azaz kiváló munkát végeztek mindazok, akik dolgoztak a beruházásban. Nagykálló történetében ilyen volumenűre még nem volt példa.- Mi nem csak prédikálunk a környezetvédelemről, hanem ezzel a hálózattal biztosítjuk is polgárainknak és persze a Biriben élőknek is, hogy még komfortosabb legyen az életünk. A lakosság igényeit maximálisan kieléKemény és szakszerű munkával idő előtt átadhatták a szennyvízhálózatot Balázs Attila felvétele gitjük, hiszen a két településen a családok hetven százaléka lépett be a Víz-Közmű társulatba. Márton János, Biri polgármestre szintén örül annak, hogy a településen lakó, az ivó- vízhálózatba bekötött több mint négyszáz család az új szolgáltatást is igénybe veheti. Juhász János, a társulat elnöke örömmel jegyezte meg, hogy talán a jó időnek is köszönhetően, pár nap alatt máris háromszázan kapcsolódtak a gerincvezetékre, úgyhogy nem holt vezetéket épített a Ke-Víz 21 Rt, hanem élőt, amely igen fontos funkciót lát el. Ifjabb Bencze Antal, a Ke-Vlz 21 Rt vezérigazgató-helyettese is megerősítette: példaértékű volt az együttműködés a beruházók és a kivitelező között. Mindkét település polgármestere és a képviselő-testület tagjai, a maguk területén áldozatkész munkával járultak hozzá ahhoz, hogy Nagykálló és Biri polgárainak életét ily módon is megkönnyítsék. Mennyit ér a vagyonjegy? Aki közel volt a tűzhöz • Tovább nyílhat az agrárolló Új tagozat Nyíregyháza (KM) - Továbbra is egyik legfontosabb feladatának tekinti a szakképzés tartalmi segítését, koordinálását, valamint a törvényből eredő kötelezettségeinek színvonalas teljesítését a megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KIK). Ennek szellemében kezdeményezte a köztestület, hogy a szakképző intézmények és az iskolarendszeren kívüli kéjaző vállalkozások részvételével alakítsák meg a kamara Oktatás és Szakképzés Szakmai Tagozatát. Ez a múlt héten meg is történ az alapító tagok teljes egyetértésével. A tagozat közösen kialakított céljai között szerepel konferenciák, szakmai tanácskozások szervezése a felnőttképzési törvényről, a vizsgáztatásról, az Országos Képzési Jegyzék új rendszeréről, a nyelvi képzés változásairól. Ezenkívül kiállításokat és szakmai börzéket tervez és meg szeretné jelentetni a Mit? Hol? Hogyan? című szakmaválasztási útmutatót, tájékoztatott Szokol Tibor. Hozzátette: a kamara legújabb tagozata nyitott, továbbra is várja az érdeklődőket az e területen dolgozó szakembereket. Dankó Mihály Nyíregyháza - Folyik a vita a termelőszövetkezetek kezelésében, birtokában lévő vagyonjegyek értékesítéséről. Nem értem, miért bot- ránkoznak meg ezen egyesek? - kereste meg levelével szerkesztőségünket Skolnyik András.- Csupán arról van szó, hogy ami jár a tulajdon9soknak, azt kapják meg, és nem a téesz vezetősége által diktált hányadocs- kát, hanem annak a jelenlegi piaci értékét, a kamatokkal együtt. A témával kapcsolatban megkerestük dr. Bihari Károlyt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal hivatalvezetőjét. Tájékoztatásából kiderül:- Az 1987. évi I. törvény (a földről) 1990. évi módosításai tették lehetővé a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek értékesítését. A földbeviteli kötelezettség alapján a szövetkezet használatába került, de a tag (örököse) tulajdonában (ún. részaránytulajdonban) lévő földek továbbra sem képezhették - a polgári jog értelmében vett - adás-vétel tárgyát. 1990. március 1-ét követően a földkivitelre volt csak kötelező a vagyonnevesítés. Itt valóban felemás volt a jogi szabályozás, mert a kivitt fold mellé nem rendelte oda a tagot megillető üzletrészt. így a kapott területet nagyrészt a szövetkezetből származó eszközzel, bérmunkában tudták megmunkálni. Ezzel a szabályozással akar- va-akaratlanul lehetőség nyílt arra, hogy a szövetkezet „visszaéljen” visszaélhessen gazdasági erőfölényével. Ismereteim szerint a vagyonnevesítést a megyében minden olyan szövetkezet elvégezte, amely egyben átalakult újtípusú gazdálkodó egységgé. Amennyiben a vagyonjegy értékével a jogosult nincs megelégedve, vagy vitás - álláspontom szerint - szakértő közreműködésével, annak valódi tartalmát (értékét) meg lehet állapítani. A megyében sajnos sok kedvezőtlen adottságú tsz működött, amelyek az állami támogatások megszüntetése után csődbe mentek, órási adósságokat halmoztak fel. Ily módon a tagság is csak ún. negatív vagyont, esetleg jelentős adóssággal terhelt vagyont kapott, vagy nevesltettek a vagyonrésze (üzletrésze, vagyonjegye) ellenértékeként. A felszámolási eljárásokon, az árveréseken pedig nyilvánvalóan azok a volt tagok, alkalmazottak tudtak eredménnyel vásárolni, akiknek már a korábbi időszakban komolyabb anyagi tartalékuk képződött. így - kissé leegyszerűsítve - a tűzhöz közel állókon kívül igazán eséllyel csak kevés egyszerű tag licitálhatott, azokon az árveréseken, ahol egyébként a termelőeszközök, gépek és berendezések, gazdasági épületek csak a tényleges értékük többszörös hányada alatt keltek el, cseréltek gazdát. Ezek alapján jogosnak és megalapozottnak tartható az az igény, hogy a kívülállók is megkapják értékén a vagyonjegyüket. Ehhez olyan feltételek szükségesek, melyek lehetővé teszik a működő szövetkezetekben a viszonylag kiegyensúlyozott gazdálkodást. Amennyiben ez a folyamat nem egy kölcsönös, bizalmon alapuló kompromisszum eredménye lesz, akkor azt a gazdasági élet más szereplői is komolyan megérzhetik. Ennek következtében az agrárolló „visszanyílik”, és akkor hiába tett meg mindent az agrártárca az eddig keletkezett problémák kezelése érdekében. Azt gondolom, a szövetkezeti törvény tervezett módosításával, a kormány pénzügyi szerepvállalásával a kérdés megnyugtató, korrekt megoldása várható. i
