Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-06 / 285. szám
2000. december 6., szerda Keleti HÁTTÉR 3. oldal Maximálisan minimális Nagy István Attila Biztos vagyok benne, hogy decemberben még nagyon sok szó esik a minimálbér felemeléséről. Az már bizonyos, hogy nem lehet a dolgot egyoldalúan megközelíteni. Az tény, hogy minden bérjellegű emelésnek örülni kell, hiszen akiket érint, jobb helyzetbe kerülnek. De máris megjelentek olyan elemzések, amelyek arról szólnak, hogy két-három bérkategória „összecsúszik", ezáltal a végzettség és a munkában eltöltött idő értelmezhetetlenné válik. Másfelől a minimálbérek kifizetése arra ösztönzi a munkáltatók egy részét, hogy elküldjék az idősebb, tapasztaltabb dolgozókat, helyettük minimálbéreseket vegyenek fel, s a felszabaduló pénzből finanszírozzák az ott maradottak magasabb bérét. Általános a megállapítás, hogy a teljes bértáblát hozzá kellene igazítani a minimálbérhez. A kormányzati szándék világos: javítani bizonyos rétegek helyzetén, megfelelni az uniós várakozásoknak, hiszen az ottani átlagbérhez képest mindössze egyharmad a magyarországi. Az EU-ba lépés pedig ebben az esetben nem valami elegáns. Csakhogy ez a mostani döntés minden bizonnyal akaratlanul szembeállít bizonyos rétegeket, leértékeli a szaktudást és a tapasztalatot. A közelmúltban az egyik televíziós csatornán egy heidelbergi középiskolában tanító fiatalember beszélt a munkájáról. Szó esett a fizetéséről is. Több mint nyolcezer márka! Magyar pénzre átszámítva ez egymillió forintot jelent. Hol van ehhez egy magyar középiskolai, egyetemi tanár fizetése? Még az egytizedét sem éri el. Nem a minimálbért sokallom, ez most a maximális, legalábbis a kormány szerint. Inkább a maximális tűnik minimálisnak. Igaz, nem lehet összehasonlítani a fejlett gazdaságú országok teljesítőképességét a miénkkel. Ennek ellenére gyakran halljuk, hogy ez vagy az a termék, szolgáltatás még mindig olcsóbb nálunk egy-két százalékkal, mint Nyugaton. Ezt halljuk, miközben nem esik egy szó sem a bérelmaradásról. Igaz, a tényeket sokféleképpen lehet csoportosítani. S ebből az is könnyen kihámozható, hogy a minimálbér mindenkinek jó. □ Fogadóórák Szabó István országgyűlési képviselő csütörtökön 14 órától Ópályiban, a polgármesteri hivatalban. Lakatos András országgyűlési képviselő pénteken 10 órától az ófehértói polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. □ Véradás Ma a nagyecsedi általános iskola tornatermében (9 órától 14-ig), az ilki községi egészségházban (9-13), illetve a szatmárcsekei művelődési házban (8-12) véradást szervez a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete. Anyanyelven Ma már szinte nélkülözhetetlenek a nyelvvizsgák a továbbtanuló diákok számára. Az alapos és gyors nyelvtanulás érdekében anyanyelvi tanárok segítségével, egyetlen magyar szó elhangzása nélkül tanulnak angolul a diákok. Képünkön Gerry O'neill tart órát a nyíregyházi Caledonia iskolában Martyn Péter felvétele Feketemunkára nincs szerződés A multinacionális cégeknél inkább a túlfeszített munkatempó jellemző Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Négy éve létezik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény. A jogszabályoknak a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve a megyei felügyelőségek szereznek érvényt. Már 1996-ban kereste a kapcsolatot a megyei felügyelőséggel, mint első fokú hatósággal a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének (KASZ) szabolcs- szatmár-beregi szervezete. Ennek célja az volt, hogy megyei fórumokon ismertessék a gazdálkodó szervezetek vezetőivel a törvény előírta elvárásokat. Megállapodás Az országban elsőként Nyíregyházán kötött együttműködési megállapodást a KASZ és a Megyei Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőség. Dr. Vassné dr. Kemecsei Hedvig, a felügyelőség igazgatója és Mren- kó László, a szakszervezet megyei titkára a napokban összegezték az együttműködés tapasztalatait. Bár lehet javulásról beszélni, a münkáltatók egy része továbbra sem tartja be a foglalkoztatás alapszabályait.- A munkáltatók magatartását érthetetlennek tartom - mondja Mrenkó László, - hiszen egyrészt törvénysértő, hogy a dolgozókat jogos járandóságuktól megfosztják, másrészt alkalmasint bírságként annak az összegnek akár többszörösét is kifizettethetik vele. A multik és a bírság A Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség az év folyamán több ellenőrzést is tartott a nemzetközi üzletlánc-hálózat egységeinél. Nyíregyháza két hipermarketében munkaszüneti napon rendszeresen foglalkoztatták a munkavállalókat. A munkáltató a vásárlói érdekekre hivatkozott, az alkalmazottak érdekeit nem vette figyelembe. A szabálytalanságok miatt 1,25 millió forint bírságot szabott ki rájuk a felügyelőség. Ugyancsak két munkáltatót a túlmunka felső határásnak négy egymást követő napon történő túllépése, illetve a minimális pihenőidő ki nem adása miatt hétszázötvenezer forintra bírságolt a felügyelőség, akik az áru- feltöltés megoldatlanságára és az üzletpolitikai érdekekre hivatkoztak. Egy munkáltató késve fizette ki a bért, melyet a központi elszámolás lassúságára hárított. A multinacionális cégeknél nem jellemző a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás még a próbaidőre sem. Ez alatt az idő alatt viszont a munkavállalók nagy százalékától megválnak. Ennek háttere, hogy a helyi viszonyokhoz mért magas jövedelem igen vonzó, sok munkavállalót elcsábít más területekről. Az új helyen aztán kiderül, hogy az igen feszített munkatempó és a napi -idő hatékony kihasználása miatt igen gyorsan megválnak munkahelyüktől. A multinacionális cégeknél a nyilvántartás magas színvonalú. Ezzel együtt gyakran megsértik a szabályokat. A vizsgált cégek harminc százalékánál munkaszüneti napokon foglalkoztatták az alkalmazottakat. Ugyancsak a cégek egyharmadánál jellemző volt a munkaidőre, a túlmunkára, a pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése.- Érdekesség - teszi hozzá dr. Vassné dr. Kemecsei Hedvig -, hogy ezek a szabálytalanságok többnyire az egységek beindulása utáni egy két hónapra voltak jellemzőek. Az árukészlet és a létszám teljes feltöltése után üyenek már csak elvétve fordulnak elő. Még papír nincs A kisebb kereskedelmi és vendéglátóipari egységekre még mindig jellemző, hogy a munkáltató a munkavállalókkal a próbaidőre csak szóban állapodik meg, mondván: „ha meg leszek elégedve munkájával, véglegesítem, akkor majd kötök vele szerződést.” Igen ám, de így a próbaidőre felvett munkavállaló után sem a járulék-, sem egyéb fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a vállalkozó. Ennél is durvább szabálytalanság, ha egyáltalán nincs munkaszerződés. Az adóhatósággal közösen végzett ellenőrzéskor a munkáltatók közel 40(!) százaléka foglalkoztatott írásos munka- szerződés nélkül alkalmazottakat. Megszűnik a támogatás A másik szabálytalanság, hogy megbízási szerződést kötnek a munkavállalókat, hogy ne kelljen társadalombiztosítást fizetni utánuk. Igaz, ezek aránya elenyésző, mintegy 5 százalék. Nem ritka eset, hogy a munkáltatók nem vezetnek nyilvántartást az alkalmazottak rendes és rendkívüli munkavégzéséről, így nehéz nyomon követni, a mennyit dolgoztak hétvégéken, túlórában. Ilyenkor csak a jelenléti ív hiánya állapítható meg, s nem tudni, mi van a szabálytalanság mögött. Az ellenőrzés során olyan esetekkel is találkoztak, amikor jövedelempótló támogatásban vagy munkanélküli-segélyben részesülőt foglalkoztattak - munkaszerződés nélkül. Ilyenkor a felügyelőség értesíti a munkaügyi központot, az adott polgár- mesteri hivatalt, és javasolja a támogatás megszüntetését. Otthon Pócson Máriapócs (N. L.) - A közelmúltban közmeghallgatást tartott Máriapócs önkormányzatának képviselő-testülete, a fórumon napirendre került a város .szociális helyzete, az idős emberek gondjairól is tanácskoztak. Elhangzott, hogy lakossági igény merült fel a családsegítő központ szolgáltatásainak bővítésére. Ennek megfelelően tervezik, hogy létrehoznak egy szociális otthont, amely húsz idős emberről gondoskodik majd. Az otthont a jelenlegi gyógyszertár és a mellette lévő, a görögkatolikus egyház tulajdonában lévő, de csere után az önkormányzat tulajdonába kerülő épületben rendezik be. Zászló Bélteken Nyírbélten (KM) - Nyírbélteken december 10-én millenniumi ünnepséget rendeznek. Ünnepélyesen felavatják azt a komplex sportlétesítményt, amely 11 millió forintért épült. Az építkezést támogatta az Ifjúsági és Sport Minisztérium is. Ezen a napon adják át a községnek a millenniumi zászlót is. Az ünnepség érdekessége, hogy a zászlóanya a 81 éves Nagy Ferencné Giziké néni lesz, aki a híres Nyirbélteki Népdalkor alapitó tagja. ********** ***^* MM Mézes kenyér Bállá László N, I agy ajándék volt ez akkor. Magyar könyv. Kincs. Kárpátaljának a Szovjetunióhoz csatolása után Magyarországról hosszú ideig nem jöhetett be semmilyen sajtótermék. A fiatalember irodalmi eszmélése pedig épp a háborúvesztés előtti időkre esett, csak akkor kezdte darabonként összeszedegetni a könyvtárát; alig pár darabja volt még. Ezért számított nagy ajándéknak a Koszto- lányi-verseskötet. Igaz, csak úgy félig jószántából adta oda a lánynak. Ő akkor Kosztolányival aludt és ébredt. Az idő nem kedvezett a nagy becsvágyó fiatalember szárnyas reményeinek; mint a legtöbb vele egykorú magyar, az élet peremére szorult. A szláv nyelveket nem tudta tisztességesen, tanulmányai félbeszakadtak, kis aligfizetett álláskában kuksolt. Törekvései így a realitások világából az álmok bőkezűbb szférájába húzódtak, s itt kiváló kalauza volt a nagy impresszionista költő. Amikor pedig sétáin már ott baktatott vele a nőnemű Másik, azt is beoltotta egy nagy adag Kosztolányi-imádat- tal. Mikor a fiatalember elszavalta neki kedvenc Kosztolányi miniatűrjét: Külvárosi kapuban kisgyerek száraz kenyeret majszol, ám - igézet - az édes, ikrás napfény rápereg s ö nyalni kezdi ezt az égi mézet. Szinte eksztázisba jött a lány is; ő sem volt képes kivonni magát annak a csöndes varázsnak a hatása alól, amellyel a költő egész világot sűrít bele a kis négysorosba. Ám a két fiatal regényének csakhamar vége szakadt. A lánynak módja nyílt szüleivel elköltözni a Szovjetből; el kellett búcsúzniuk. Ekkor kapta volna vissza a fiatalember a Kosztolányi-kötetet, de a Másik ezekkel a szavakkal nyújtotta át: „Elvittem volna szívesen, de... tessék!” Ő meg nagylelkűen: „Legyen a tied!” Teltek az évtizedek. A fiatal (most már nem is olyan fiatal) ember csak kiverekedte magának az őt megillető helyet az életben; tanár lett, megházasodott. Óriási késéssel, de nyíltak Kárpátalján magyar középiskolák. Ő az egyikben magyart oktatott, és szomorúan látta, hogy a tankönyv milyen mostohán bánik Kosztolányival. Dekadencia, kiúttalan pesszimizmus... Hanem változtak az idők. Magyarországon lezajlott 1956, pozitív irányban fordult Kosztolányi megítélése, s ezt követték a kárpátaljai magyar tankönyvek is. Most már szívesen beszélt tanítványainak kedvenc költőjéről. S ekkor Magyarország és a Szovjetunió közt a könyvforgalom is megindult, s a tanár az egyik üzletben rábukkant egy új Kosztolányi-kiadásra. Megvette, hazavitte, de bele sem nézett még: azonnal rácsapott a fia. Ő fölhívta leszármazottjának figyelmét a „Mézes kenyérire, majd visszasietett az boltba, vett még egyet a könyvből. A fiú már tizennyolc éves. Hadd maradjon a könyvtárban egy példány, ha ezt majd odaadja Valakinek.
