Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-23 / 300. szám
TÉSfíW KARÁCSONY 8. oldal--------------------------------------------------------------------------------v— 2000. december 23., szombat Stáció a tűzzománcon fíissné Kertész Katalin Demecserben élő tűzzománcalkotó. A helyi általános iskolában tanít rajzot és matematikát. Évtizedek óta foglalkozik tűzzománcképek készítésével, számos közös és egyéni kiállításon vett részt. Legutóbb Nyíregyházán, a megyei könyvtárban volt tárlata. A pátrohai római katolikus templomban a stáció 14 jelenetét készítette el nagyméretű tűzzománcképen. A Stáció jelenetei Elek Emil felvételei Reményik Sándor Csendes csodák Melitskó Saroltának Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? - s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök. Őrzi térségünk formakincseit „Szeretek dolgozni Csengerben” - mondja Makovecz Imre Kossuth-díjas építész Marik SAndor Ha valaki először érkezik Csengerbe, a Szamos-parti kisvárosba, hamar feltűnnek sajátos épületei: a fehér falakon látványosan mutatnak a hangsúlyozottan elhelyezkedő faszerkezetek. Ilyenek az általános iskola, a művelődési ház-könyvtár, az imaház, a polgármesteri hivatal, az egészségügyi intézmény, a tornacsarnok, és mások. A helybeliek azt mondják: Makovecz- stílus. Van, aki büszke rá, mások túl merésznek, szokatlannak tartják, de már mintegy tizenöt családi ház is épült hasonló stílusban. Nem mindegyiket egy kéz tervezte, ám kétségtelen: a nemzetközi hírű építőművész szellemisége mind határozottabban van jelen a fővárostól távoli, határ menti településen. A millenniumra Az idén ismét szép épület következett a sorban, a millenniumi görögkatolikus templom, amelyet az államalapítás és a kereszténység jeles évfordulóján, 2000. augusztus 20-án szenteltek fel. Közismert, sikeres tervező volt már Makovecz Imre, amikor 1986-ban elkötelezte magát Csengerben. Az akkori tanácselnök, későbbi polgármester fél évig talpalt utána, míg ide tudta csábítani azzal a nagyívű elképzeléssel, hogy megalapozzák egy európai szintű, egyedi kisváros terveit. Munkatársaival, fiatal szakemberekkel, egyetemistákkal jött, és igent mondtak. Hosz- szú hónapok alatt gyarapodott és készült el az a tanulmány, amelyet ingyen tettek le a város asztalára. Szakmai, városi, fórumok, testületek vitája után ez formálódott egy olyan városfejlesztési programmá, amely - felfrissítésekkel - ma is alapvető dokumentuma Csenger jövőjének. Mesterkurzusok Makovecz Imre idén volt hatvanöt éves. A budapesti Műegyetem építészmérnöki karán diplomázott, építészi munkásságának első színhelyei korának jelentős szakmai műhelyei voltak. 1981- ben, amikor lehetőség nyílt, az elsők között hozta létre saját tervezőirodáját, a Makonát, amely többféle szervezeti formában működött, jelenleg tervező szervezetek egyesüléseként a magyarországi organikus (szerves) építészet központja. Szívesen adja át tudását fiataloknak. Harmincas éveinek köA település új látványossága zepétől meghívott előadó a Műegyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, dolgozott mesterként a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláján, vezetett magánjellegű mesterkurzusokat. Irodájában rendszeresen fogad továbbképzésre magyar és külföldi fiatal építészeket. Monumentális, ugyanakkor meghitt a belső Makovecz Imre nagyformátumú egyéniség lett. Könyveket írtak, portréfilmeket készítettek róla itthon és külföldön, lexikonok szócikke. A Larousse például így ír: „Nem híve a funkcionalizmusnak, de nem csatlakozott a posztmodem kifejezésmódhoz sem. Felvállalta a térség sajátos formakincsét és kulturális örökségét: alkotásain a népi építészet hatása, a keleti kultúrák ezoterikussága és a kozmikus- mitikus szemlélet egyaránt kimutatható. Épületei antropomorfak, nemcsak szellemiségüket, de motívumkincsüket tekintve is; kiemelt szerepet kap bennük a faszerkezet.” Impulzív egyéniség Makovecz Imre, mindig sajátos, sokszor meglepő ötletekre kész. Már diplomamunkája is ilyen volt: krematóriumot tervezett. Munkáinak sora azóta is rendkívül változatos: lakóház, iskola, kultúrotthon, vendéglő, csárda, kaszinó, faluház, kemping, kirándulóközpont, erdei kultúrház, síház, ravatalozó és - templomok sora nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. A mester otthonosan mozog a szomszédos országokban. Szlovákiában például nemcsak ismeri, tiszteli is a műépítész szakma, tanítványai dolgoznak, épületei állanak a Felvidéken. A Kárpát-medencén túl is ismert. Ő tervezte a sevillai világkiállítás emlékezetes magyar pavilonját. Életművéből nagyszabású retrospektív kiállítást rendeztek Triesztben a kelet-közép-európai művészeteknek szentelt kulturáBalázs Attila felvételei lis fesztivál keretében. A kiállítás kurátora napjaink egyik vezető építőművészének nevezte, azok közé sorolva, akik képesek voltak összekapcsolni a legmodernebb komputertechnika használatát az ősi néprajzi és kulturális hagyományokból táplálkozó kisipari, majdhogynem manuális építészet emlékeivel. Mindezek után talán már nem is meglepő, hogy Makovecz Imre életművéből, filozófiájából doktori disszertációt mutattak be a milánói műszaki egyetem építészeti karán, elsőként Olaszországban. További nagy feladatok Visszakanyarodva Csengerhez, az építész így vélekedik a Szamos-parti kisvárosról: - Szerencsénk van, hogy másfél évtizede dolgozhatunk a városban, mert egy település átalakításához idő kell. Jelentős munkát tudtunk végezni, de még nagy feladatok várnak ránk, hogy Csenger úgy foglalja el helyét környezetében, ahogy az megilleti. Az ezredforduló temploma Szimicsku Ferenc parochus: - Mindössze egyetlen esztendő kellett e gyönyörű templom alpozásától az átadásig, ez csodálatos összefogás eredménye. Nagyon sokan segítettek, ki pénzzel, ki kétkezi munkával. Templomunk, mint egy ékszerdoboz, dísze a városnak. Külön öröm, hogy iskola közelében van, s a más egyházak templomainak szomszédságában. Hála istennek, mióta átadták, megháromszorozo- dótt a templomba járók száma. Makovez Imre alkotásának igazi küldetésfunkciója van. Szent liturgia után innen valóban megnyugodva, feltöltődve lépnek ki az emberek. Nevezetességeink A görögkatolikus egyházművészeti gyűjteményt a püspöki palota épületében helyezték el. 1983-ban alapította dr. Timkó Imre megyéspüspök. A gyűjteményben az egyház liturgikus tárgyait, ikonjait, különböző egyházi öltözeteket helyeztek el. A sajátos kiállítás várja az érdeklődőket, hétfőtől péntekig látogatható 8-16 óra között Elek Emil felvétele
