Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-27 / 277. szám
2000. november 27., hétfő Kelet* HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Az élet iskolája Sípos Béla Végső elkeseredésében valamennyi állás- hirdetésre válaszolt a fiatalember. Gyesen lévő felesége még az ő tudta nélkül is böngészte az újságokat, s egyszer csak megakadt a szeme egy hirdetésen. Egy távoli város nagyhírű gyára keresett helyi üzletkötőket. Nosza, itt az alkalom, amit nem szabad elszalasztani - gondolta a fiatalasszony, s útnak indult a család. Még a kétéves kicsit is az autóba tették, nem tudták kire hagyni, úgy utaztak a személyes megbeszélésre. Öt perc volt az egész, amit a kereskedelmi igazgató szobájában töltöttek. Viszont egy életnek tűnt, mire néhány nap múlva megkapták a kedvező választ. Egy éven belül megszüntették a fiatalember munkakörét, ismét az utcára került az apa, a férj. Ám most már tapasztalatokkal felvértezve, mint akik az élet iskoláját kijárták, ismét álláshirdetések után kutattak. A siker nem is maradt el, s azóta már nagycsoportos lett a kislány is. Van, aki soha nem adja fel. Amíg élünk, remélünk - mondogatják az optimisták, s ez így van rendjén. Mert az első kisiklás végzetes tragédiához, családok széthullásához vezethet. Természetesen ez nemcsak az álláskeresőn múlik. Mindenképpen szükség van a társadalom segítségére is. Egy jelentés szerint az idén a gazdasági folyamatok kedvezőbb alakulását és a foglalkoztatottak számának nagymértékű növekedését várják a munkáltatók. Vagyis, tovább csökkenhet a munkanélküliek száma, ami igazán kedvező az egyénnek, a családnak, az országnak egyaránt.. Ez a száraz, rideg tény, de mi rejlik e mögött. Az új munkahelyek létesítése ellenére még mindig gondot okoz a tartós munka- nélküliség, különösen nálunk, a keleti végeken. Nem utolsósorban az is, hogy a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, romlik az elhelyezkedési esélyük az alacsony képzettségűeknek is. IMárpedig a munkára, a munka után járó munkabérre mindenkinek szüksége van a megélhetéshez. Viszont nem szabad ölbe tett kezekkel ülni, s akkor az eredmény sem marad el. Vágyakozás Ferter János rajza HÍREK □ Múzeumbarátok A nyíregyházi Jósa András Múzeum Baráti körének november 27-én 17 órakor kezdődő foglalkozásán a TIT-tel közös rendezésben Lábossá Gusztáv, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület vezetője tart beszámolót. A helyszín természetesen a múzeum. □ Ruhavásár November 27-én (hétfőn) 9- 16 óra között Nyíregyházán, a Római Katolikus Plébánia dísztermében ruhavásár lesz. A holmikért a fizetni való nem haladja meg a száz forintot. Az akció keretében a kislétai értelmi fogyatékosok munkáiból is kiállítás és vásár nyílik. A fejekben is kellenek a reformok Beszélgetés Kukorelli István alkotmányjogásszal a rendszerváltásról Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Sok civil szervezet alakulása is jellemzi azt az esztendőt, 1990-ről van szó, amelyet a rendszerváltozás kezdeteként tartunk nyilván. Nemrégiben egy jubileumi népfőiskolái egyesületi rendezvényen Kukorelli István, a posztján kitartóan helytálló alkotmányjogász ennek apropóján előadása elején rögtön hozzá is fűzte: az emberi fejekben azért nem zajlanak le olyan gyorsan a reformok... Ő a rendszerváltás vagy változás kifejezést közjogi értelemben használja. Úgy véli, hogy az ország 1989. október 23-án, az államforma váltás „kikiáltásakor” ment át valójában a túlsó partra. A közjogi tartalmú történelmi folyamatot, mely az alrendszerekben még ma is tart, csak különböző ritmusban megy végbe, jól jellemzi, hogy azóta az alkotmánynak alig van érintetlen szakasza - vezette be mondanivalóját. A tíz év alatt 1500 törvény született, a jogrendszer szinte valamennyi ágában, és 10 ezer oldalnyi alkotmánybírósági határozat értelmezte legmagasabb rendű jogszabályunkat. A millenniumi ünneplés helyén való, de - tette hozzá -, némi kritika is vegyülhet a méltatások közé és ő a maga részéről tükörrel szeret ünnepelni. Öt témakörrel foglalkozott részletesen, másik öt kérdést megválaszolatlanul a levegőben hagyott... Előadása főbb gondolataiból adunk most közre néhányat. Igen vagy nem? Arra a felvetésre például - mondta - nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, hogy jogállam-e a magyar köztársaság. Az a deklaráció az alkotmánybírák számára kályhatétel, hogy demokratikus jogállamban élünk, a biztonság és jogbiztonság is előkelő helyen szerepelnek az értékek között, de az utóbbival kapcsolatban sokszor érkeznek hozzájuk indítványok, ami nem véletlen. Az az elv, hogy vissza kell téríteni az államot, a polgárait, intézményeit erre az útra, ha letévednének. Ez a tétel arról a praktikus, hétköznapi követelményről is szól, hogy a hatásköröket jóhiszeműen kell gyakorolni, a határidőket az állami szerveknek is be kell tartaniuk. Alapkövetelmény szerinte, hogy 2002-ben több tantárgyból és valamennyien vizsgázunk Martyn Péter felvétele a jogszabályok kiszámíthatóak legyenek, de ezzel kapcsolatban kénytelen volt bírálni, már ami az adók, a kedvezmények, a szerzett jogokkal kapcsolatos szabáM .................. A törvények uralmát mindenkinek tisztelnie kell. Kukorelli István lyok „forgási sebességét” illeti. Ebbe a körbe az is beletartozik, hogy a törvények uralkodnak, s ezeket mindenkinek tisztelnie is kell. A törvény a közakarat kifejezője, s legyen is, maradjon is az - ez a jogállamiság feltétele. Ezzel nehezen összeegyeztethető az a fel-felbukkanó szándék - hangsúlyozta -, amit a lobbik fejeznek ki. Ők ugyanis arra vágynak, hogy a törvények az ő akaratmegnyilvánulásaik legyenek. Az Alkotmánybíróság több magas szintű jogszabályt a lobbik törekvései miatt szüntetett meg. Eljárási garanciák De hogy a közérdek semmiképp ne sérüljön, eljárási garanciák kellenek. Ezt az alapelvet szolgálnák az érdekszervezetek is, már ha megkérdeznék őket, de ez az egyeztetési folyamat, mint tudjuk, akadozik - fűzte tovább a gondolatsort. A hozzáértők is elvitatkozgatnak azon - folytatta -, hiszen az elméleti bizonytalanságok miatt nem egyértelmű, hogy a mi köztársaságunk szociális állam-e. Direkt módon ezt nem deklarálja semmi, de hát ismertek az állam teherbíró képességének tényei is. Az alkotmány preambulumá- ban (része az alkotmánynak) szerepel a szociális piacgazdaság sokat értelmezett, átértelmezett fogalma, vagyis egyben nincs nézeteltérés, hogy ezáltal a szociális jogokra is kiterjed az alkotmány védelme. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban elemezte a szociális biztonsághoz való jog kategóriáját, vagyis hétköznapi értelemben azt, szabadon lehet-e a híd alatt aludni. Határozatuk leszögezte, hogy az állam a polgárok megélhetéshez szükséges ellátásra való jogának realizálása érdekében társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni. A megélhetési minimumot biztosító szociális ellátások rendszerének kialakításakor alapvető alkotmányi követelmény az emberi élet és méltóság védelme. Érzékeltette, mennyire nehéz az állam felelősségét és a gazdaság, a költségvetés állapotát összeegyeztetni és nem köny- nyű egyensúlyozni a szociális demagógia és a liberális értékrend között, nem beszélve a szolidaritásról. Könnyű e tekintetben is a jól működő gazdaságoknak! - vetette közbe. Örök dilemma Azt a kérdést, hogy van-e nálunk önkormányzati demokrácia, megint csak eldönthetetlennek ítélte. Igen a válasz, ha csak azt nézzük, hogy létezik és működik az önkormányzati rendszer, hatalmi ággá is vált, voltak választások is, de nem a reakció, ha azt veszi számba az ember, hogy a kötelezően kijelölt állami feladatokat nem mindig követi egyidejűleg az állami finanszírozás. Örök dilemma, hogyan lehet üres zsebbel a helyi társadalmat szervezni. Előadása végén Kukorelli István kijelentette, minden tekintetben, még a költői kérdésekre vonatkoztatva is (ilyen például az, hogy átlátható- e a politikai nyilvánosság, tiszteletben tartják-e az emberi jogokat, parlamenti, többségi demokrácia van-e), vizsgaév lesz 2002. És nem csak azért, mert az EU-s csatlakozás előkészítő osztályában nyújtogatjuk jelentkező ujjúnkat. LETKÉPEK A lapát Tóth-Máthé Miklós _______________ Az öreg ott állt az építkezést elválasztó kerítés előtt, háttal a tízemeletes panelháznak és nézte az árokban lapátolgató két embert. A napfény már tavaszt ígért, de az öreg még a télnek öltözködött. Viseltes nagy csizma, igazi sárdagasztó, fekete bekecs, kucsma. A két ember lapátolt a gödörben. Hányták ki a földet a markológép után és közben odapillantottak az öregre is. Aztán az egyik, a nehezebb mozgású, vállasabb, nem bírta megállni, hogy évődve oda nem szóljon: - Papa nem jönne segíteni ? Az öreg elmosolyodott, közelebb lépett a kerítéshez, halkan beszélt, mintha tartana attól, hogy valaki meghallja: - Hát van lapát? A munkás nem erre a feleletre számított. Kicsit jobban szemügyre vette az öreget, aztán még mindig tréfásan ezt mondta: - Az éppen még akadhat valahol, de hát az erőt kitől kapja...? Azt nem tudunk vételezni, bátyám.- No tudom én azt - bólintott az öreg-, de azért jöjjön csak az a lapát. A többi meg már az én dolgom.- Csak tréfált a Béla - szólalt meg a másik, komolyabb, kicsit talán morcosabb is a társánál. - Ne szívja már mellre, öreg. Megbirkózunk mi itt ezzel, maga meg csak nézze, ha jólesik.- Hiszen ez az - lökte fejtetőre a kucsmáját az öregember -, hogy csak nézhetem... Pedig nem szeretem én ezt nézni... Nem szoktam én az ilyesmihez... Nem voltam én soha olyan ember, nekem elhihetik... Na, hol van már az a lapát! Az utolsó szavakat szinte követelőén mondta. A két ember egymásra nézett. Faluról való volt mind a kettő. Megértették.- Ott jöjjön be azon a résen - mondta neki a Béla nevezetű, aztán amikor az öreg átbújt a két oszlop közötti nyíláson, vigyázva maga mellé segítette a gödörbe. Kezébe nyomott egy lapátot. - No, ilyenre gondolt? Az öreg csak bólintott. Végigsimította vagy kétszer a lapát nyelét, majd megfogta jó erősen és beleszalajtotta a földbe.- Jó szaga van ennek - mondta és nagy ívben dobta fel oldalra. - Tavaszi szaga. Meg jó is ez a főid. Zsíros, jól táplált. Megteremne ebben akármi.- Papa! - Egy asszony kiáltott le a negyedik emeleti erkélyről. - Hol a csudába van már? Hallja? Jöjjön fel ebédelni! Bosszúsan csóválta meg a fejét az öregember és hányta tovább a földet. Csak miután már harmadszor kiabált le neki az asszony, állt meg a munkában és erélyes hangon visszaszólt.- Ne kiabálj te! Van szemed, láthatod, hogy dolgom van! Majd megyek, ha fájront lesz ! No nézzék már - fordult meg- botránkozva a többiekhez -, a menyem képes lenne hazarán- cigálni a munkából. Hát, ki hallott már ilyet...! A z emberek nevettek és ahogy az öreget figyelték, azt vették észre, mintha köny- nyebb lenne kezükben a lapát. Könnyebb, mint tegnap vagy tegnapelőtt. Ingyenes előkészítő Nyíregyháza (KM - H.Zs.) - Soha vissza nem térő lehetőség! Megyénk utolsó éves középiskolásai - ha tanulmányi eredményük is legalább jó - ingyenes felvételi előkészítő tanfolyamon vehetnek részt a Nyíregyházi Főiskolán a Képzési és Továbbképzési Intézet jóvoltából. A képzés november 25-én kezdődött és májusig tart. A kétszáz leendő továbbtanuló magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol, német, társadalomismeret, biológia, számítástechnika és rajz tantárgyakból készül fel a felvételi magas követelményeire. A hátrányos helyzetű és jó tanulmányi eredményt mutató utolsó éves középiskolások abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy számukra térítésmentes az oktatás, hiszen az előkészítő költségeit a Közoktatási Köz- alapítvány támogatja. Dr. Jeney Istvántól, a Képzési Intézet vezetőjétől megtudtuk, pályázat útján lehetett jelentkezni a felvételi előkészítőre, a pályamunka tartalmazta a diák utolsó két évének tanulmányi eredményeit, valamint az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős ajánlását.
