Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-27 / 277. szám

2000. november 27., hétfő Kelet* HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Az élet iskolája Sípos Béla Végső elkeseredésében valamennyi állás- hirdetésre válaszolt a fiatalember. Gyesen lé­vő felesége még az ő tudta nélkül is bön­gészte az újságokat, s egyszer csak meg­akadt a szeme egy hirdetésen. Egy távoli város nagyhírű gyára keresett helyi üzletkö­tőket. Nosza, itt az alkalom, amit nem sza­bad elszalasztani - gondolta a fiatalasszony, s útnak indult a család. Még a kétéves kicsit is az autóba tették, nem tudták kire hagyni, úgy utaztak a személyes megbeszélésre. Öt perc volt az egész, amit a kereskedelmi igazgató szobájában töltöttek. Viszont egy életnek tűnt, mire néhány nap múlva meg­kapták a kedvező választ. Egy éven belül megszüntették a fiatalem­ber munkakörét, ismét az utcára került az apa, a férj. Ám most már tapasztalatokkal felvértezve, mint akik az élet iskoláját kijár­ták, ismét álláshirdetések után kutattak. A si­ker nem is maradt el, s azóta már nagycso­portos lett a kislány is. Van, aki soha nem adja fel. Amíg élünk, remélünk - mondogatják az optimisták, s ez így van rendjén. Mert az első kisiklás végze­tes tragédiához, családok széthullásához ve­zethet. Természetesen ez nemcsak az állás­keresőn múlik. Mindenképpen szükség van a társadalom segítségére is. Egy jelentés szerint az idén a gazdasági folyamatok kedvezőbb alakulását és a foglalkoztatottak számának nagymérté­kű növekedését várják a munkáltatók. Vagyis, tovább csökkenhet a munkanélkü­liek száma, ami igazán kedvező az egyén­nek, a családnak, az országnak egyaránt.. Ez a száraz, rideg tény, de mi rejlik e mö­gött. Az új munkahelyek létesítése ellenére még mindig gondot okoz a tartós munka- nélküliség, különösen nálunk, a keleti vége­ken. Nem utolsósorban az is, hogy a mun­káltatók nem szívesen alkalmaznak pálya­kezdőket, romlik az elhelyezkedési esélyük az alacsony képzettségűeknek is. IMárpedig a munkára, a munka után járó munkabérre mindenkinek szüksége van a megélhetéshez. Viszont nem szabad ölbe tett kezekkel ülni, s akkor az eredmény sem marad el. Vágyakozás Ferter János rajza HÍREK □ Múzeumbarátok A nyíregyházi Jósa András Múzeum Baráti körének november 27-én 17 órakor kezdődő foglalkozásán a TIT-tel közös rendezésben Lábossá Gusztáv, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület vezetője tart beszámolót. A helyszín természetesen a múzeum. □ Ruhavásár November 27-én (hétfőn) 9- 16 óra között Nyíregyházán, a Római Katoli­kus Plébánia dísztermében ruhavásár lesz. A holmikért a fizetni való nem haladja meg a száz forintot. Az akció keretében a kislétai ér­telmi fogyatékosok munkáiból is kiállítás és vásár nyílik. A fejekben is kellenek a reformok Beszélgetés Kukorelli István alkotmányjogásszal a rendszerváltásról Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Sok civil szervezet alakulása is jellemzi azt az esztendőt, 1990-ről van szó, amelyet a rendszerváltozás kezdete­ként tartunk nyilván. Nemrégiben egy jubileumi nép­főiskolái egyesületi rendezvé­nyen Kukorelli István, a poszt­ján kitartóan helytálló alkot­mányjogász ennek apropóján előadása elején rögtön hozzá is fűzte: az emberi fejekben azért nem zajlanak le olyan gyorsan a reformok... Ő a rendszerváltás vagy válto­zás kifejezést közjogi értelemben használja. Úgy véli, hogy az or­szág 1989. október 23-án, az állam­forma váltás „kikiáltásakor” ment át valójában a túlsó partra. A közjogi tartalmú történelmi fo­lyamatot, mely az alrendszerek­ben még ma is tart, csak különbö­ző ritmusban megy végbe, jól jel­lemzi, hogy azóta az alkotmány­nak alig van érintetlen szakasza - vezette be mondanivalóját. A tíz év alatt 1500 törvény szü­letett, a jogrendszer szinte vala­mennyi ágában, és 10 ezer oldal­nyi alkotmánybírósági határozat értelmezte legmagasabb rendű jogszabályunkat. A millenniumi ünneplés helyén való, de - tette hozzá -, némi kritika is vegyül­het a méltatások közé és ő a ma­ga részéről tükörrel szeret ünne­pelni. Öt témakörrel foglalkozott részletesen, másik öt kérdést megválaszolatlanul a levegőben hagyott... Előadása főbb gondola­taiból adunk most közre néhá­nyat. Igen vagy nem? Arra a felvetésre például - mondta - nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, hogy jogál­lam-e a magyar köztársaság. Az a deklaráció az alkotmánybírák számára kályhatétel, hogy de­mokratikus jogállamban élünk, a biztonság és jogbiztonság is előkelő helyen szerepelnek az ér­tékek között, de az utóbbival kapcsolatban sokszor érkeznek hozzájuk indítványok, ami nem véletlen. Az az elv, hogy vissza kell téríteni az államot, a polgá­rait, intézményeit erre az útra, ha letévednének. Ez a tétel arról a praktikus, hétköznapi követel­ményről is szól, hogy a hatáskö­röket jóhiszeműen kell gyakorol­ni, a határidőket az állami szer­veknek is be kell tartaniuk. Alapkövetelmény szerinte, hogy 2002-ben több tantárgyból és valamennyien vizsgázunk Martyn Péter felvétele a jogszabályok kiszámíthatóak legyenek, de ezzel kapcsolatban kénytelen volt bírálni, már ami az adók, a kedvezmények, a szer­zett jogokkal kapcsolatos szabá­M .................. A törvények uralmát mindenkinek tisztelnie kell. Kukorelli István lyok „forgási sebességét” illeti. Ebbe a körbe az is beletartozik, hogy a törvények uralkodnak, s ezeket mindenkinek tisztelnie is kell. A törvény a közakarat kife­jezője, s legyen is, maradjon is az - ez a jogállamiság feltétele. Ezzel nehezen összeegyeztethető az a fel-felbukkanó szándék - hangsúlyozta -, amit a lobbik fe­jeznek ki. Ők ugyanis arra vágy­nak, hogy a törvények az ő aka­ratmegnyilvánulásaik legyenek. Az Alkotmánybíróság több ma­gas szintű jogszabályt a lobbik törekvései miatt szüntetett meg. Eljárási garanciák De hogy a közérdek semmiképp ne sérüljön, eljárási garanciák kellenek. Ezt az alapelvet szol­gálnák az érdekszervezetek is, már ha megkérdeznék őket, de ez az egyeztetési folyamat, mint tudjuk, akadozik - fűzte tovább a gondolatsort. A hozzáértők is elvitatkozgat­nak azon - folytatta -, hiszen az elméleti bizonytalanságok miatt nem egyértelmű, hogy a mi köz­társaságunk szociális állam-e. Direkt módon ezt nem deklarálja semmi, de hát ismertek az állam teherbíró képességének tényei is. Az alkotmány preambulumá- ban (része az alkotmánynak) sze­repel a szociális piacgazdaság so­kat értelmezett, átértelmezett fo­galma, vagyis egyben nincs né­zeteltérés, hogy ezáltal a szociá­lis jogokra is kiterjed az alkot­mány védelme. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúlt­ban elemezte a szociális bizton­sághoz való jog kategóriáját, vagyis hétköznapi értelemben azt, szabadon lehet-e a híd alatt aludni. Határozatuk leszögezte, hogy az állam a polgárok megél­hetéshez szükséges ellátásra va­ló jogának realizálása érdekében társadalombiztosítási és szociá­lis intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és mű­ködtetni. A megélhetési minimu­mot biztosító szociális ellátások rendszerének kialakításakor alapvető alkotmányi követel­mény az emberi élet és méltóság védelme. Érzékeltette, mennyire nehéz az állam felelősségét és a gazdaság, a költségvetés állapo­tát összeegyeztetni és nem köny- nyű egyensúlyozni a szociális demagógia és a liberális érték­rend között, nem beszélve a szo­lidaritásról. Könnyű e tekintet­ben is a jól működő gazdaságok­nak! - vetette közbe. Örök dilemma Azt a kérdést, hogy van-e nálunk önkormányzati demokrácia, megint csak eldönthetetlennek ítélte. Igen a válasz, ha csak azt nézzük, hogy létezik és működik az önkormányzati rendszer, ha­talmi ággá is vált, voltak válasz­tások is, de nem a reakció, ha azt veszi számba az ember, hogy a kötelezően kijelölt állami feladatokat nem mindig követi egyidejűleg az állami finanszíro­zás. Örök dilemma, hogyan lehet üres zsebbel a helyi társadalmat szervezni. Előadása végén Kukorelli István kijelentette, minden tekintetben, még a köl­tői kérdésekre vonatkoztatva is (ilyen például az, hogy átlátható- e a politikai nyilvánosság, tiszte­letben tartják-e az emberi jogo­kat, parlamenti, többségi demok­rácia van-e), vizsgaév lesz 2002. És nem csak azért, mert az EU-s csatlakozás előkészítő osz­tályában nyújtogatjuk jelentkező ujjúnkat. LETKÉPEK A lapát Tóth-Máthé Miklós _______________ Az öreg ott állt az építkezést elválasztó kerítés előtt, háttal a tízemeletes panelháznak és nézte az árokban lapátolgató két embert. A napfény már ta­vaszt ígért, de az öreg még a télnek öltözködött. Viseltes nagy csizma, igazi sárdagasztó, fekete bekecs, kucsma. A két ember lapátolt a gödörben. Hányták ki a földet a markoló­gép után és közben odapillan­tottak az öregre is. Aztán az egyik, a nehezebb mozgá­sú, vállasabb, nem bírta megállni, hogy évődve oda nem szóljon: - Papa nem jönne segíteni ? Az öreg elmosolyodott, köze­lebb lépett a kerítéshez, hal­kan beszélt, mintha tartana at­tól, hogy valaki meghallja: - Hát van lapát? A munkás nem erre a fele­letre számított. Kicsit jobban szemügyre vette az öreget, az­tán még mindig tréfásan ezt mondta: - Az éppen még akad­hat valahol, de hát az erőt kitől kapja...? Azt nem tudunk véte­lezni, bátyám.- No tudom én azt - bólin­tott az öreg-, de azért jöjjön csak az a lapát. A többi meg már az én dolgom.- Csak tréfált a Béla - szólalt meg a másik, komolyabb, ki­csit talán morcosabb is a társá­nál. - Ne szívja már mellre, öreg. Megbirkózunk mi itt ez­zel, maga meg csak nézze, ha jólesik.- Hiszen ez az - lökte fejtető­re a kucsmáját az öregember -, hogy csak nézhetem... Pedig nem szeretem én ezt nézni... Nem szoktam én az ilyesmi­hez... Nem voltam én soha olyan ember, nekem elhihetik... Na, hol van már az a lapát! Az utolsó szavakat szinte kö­vetelőén mondta. A két ember egymásra nézett. Faluról való volt mind a kettő. Megértették.- Ott jöjjön be azon a résen - mondta neki a Béla nevezetű, aztán amikor az öreg átbújt a két oszlop közötti nyíláson, vi­gyázva maga mellé segítette a gödörbe. Kezébe nyomott egy lapátot. - No, ilyenre gondolt? Az öreg csak bólintott. Vé­gigsimította vagy kétszer a la­pát nyelét, majd megfogta jó erősen és beleszalajtotta a föld­be.- Jó szaga van ennek - mondta és nagy ívben dobta fel oldalra. - Tavaszi szaga. Meg jó is ez a főid. Zsíros, jól táp­lált. Megteremne ebben akár­mi.- Papa! - Egy asszony kiál­tott le a negyedik emeleti er­kélyről. - Hol a csudába van már? Hallja? Jöjjön fel ebédel­ni! Bosszúsan csóválta meg a fe­jét az öregember és hányta to­vább a földet. Csak miután már harmadszor kiabált le ne­ki az asszony, állt meg a mun­kában és erélyes hangon visszaszólt.- Ne kiabálj te! Van szemed, láthatod, hogy dolgom van! Majd megyek, ha fájront lesz ! No nézzék már - fordult meg- botránkozva a többiekhez -, a menyem képes lenne hazarán- cigálni a munkából. Hát, ki hallott már ilyet...! A z emberek nevettek és ahogy az öreget figyelték, azt vették észre, mintha köny- nyebb lenne kezükben a lapát. Könnyebb, mint tegnap vagy tegnapelőtt. Ingyenes előkészítő Nyíregyháza (KM - H.Zs.) - So­ha vissza nem térő lehetőség! Megyénk utolsó éves középisko­lásai - ha tanulmányi eredmé­nyük is legalább jó - ingyenes felvételi előkészítő tanfolyamon vehetnek részt a Nyíregyházi Fő­iskolán a Képzési és Továbbkép­zési Intézet jóvoltából. A képzés november 25-én kez­dődött és májusig tart. A kétszáz leendő továbbtanuló magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol, német, társa­dalomismeret, biológia, számí­tástechnika és rajz tantárgyak­ból készül fel a felvételi magas követelményeire. A hátrányos helyzetű és jó ta­nulmányi eredményt mutató utolsó éves középiskolások ab­ban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy számukra térítésmen­tes az oktatás, hiszen az előkészí­tő költségeit a Közoktatási Köz- alapítvány támogatja. Dr. Jeney Istvántól, a Képzési Intézet veze­tőjétől megtudtuk, pályázat útján lehetett jelentkezni a felvételi előkészítőre, a pályamunka tar­talmazta a diák utolsó két évé­nek tanulmányi eredményeit, valamint az osztályfőnök és az if­júságvédelmi felelős ajánlását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom