Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-15 / 267. szám

2000. november 15., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nyelv­tanítás Bodnár István Rendkívül zavarban lennék, ha valaki megkérdezné tőlem Nyíregyháza belvárosá­ban oroszul, hogy merre található mondjuk a Pláza Szupermarket. A kérdést talán még megérteném, ám bizonyára nehezen adnék megfelelő útbaigazító választ némi muto­gatás nélkül. El tudnám viszont mondani, hogy Alekszej Szergejevics Puskin hol szü­letett és mi volt az apja foglalkozása. Talán még jelenteni is tudnék a hajdani osztá­lyom létszámáról. Szégyen ide, szégyen oda, tíz évig tanultam az orosz nyelvet, és alig tudok valamit szomszédaink nyel­vén. Bizonyára bennem lehet a hiba, ám mivel kortársaimmal is ez a helyzet, joggal feltételezem a tanítás módszertanával sem volt minden rendben. Mindez egy jelentés olvasgatása közben jutott eszembe. A nyelvoktatás hatékonysága elsősorban módszertani problémák miatt csak lassan javul Magyarországon, a korszerű kommu­nikatív nyelvtanulás nem honosodott meg még ma sem az iskolákban - derül ki a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 cím­mel napvilágot látott kiadványból. El kell fogadunk a jelentésben foglalta­kat, noha az újságíró is úton-útfélen tapasz­talja, hogy a hatékony oktatás feltételei igen sok iskolában megteremtődtek. A tankönyvkínálat bőséges, a kisebb iskolá­ban is találkozhatunk nyelvi laboratórium­mal, sőt megyénk jó néhány középfokú intézményében használható az internet. A nyelvoktatók számával sincs baj. A tanulmány megemlíti azt is, hogy a nyelvoktatás minőségi fejlesztése mára első­sorban nyelvtanárkérdéssé vált. 2000 he­lyett ugyanis csak 2002. szeptember 10-étől lép hatályba a közoktatási törvény azon rendelkezése, miszerint nyelvtanárok csak idegen nyelv szakos diplomával taníthatnak az iskolákban. Van tehát módjuk és idejük átképezniük magukat azoknak, akik a meg­felelő végzettség nélkül pillanatnyilag nyel­vet tanítanak. Reggeli meglepetés Ferter János rajza HÍREK □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete no­vember 15-én 8-tól 15 óráig a Nyíregyházi Főiskolán, 9-től 16 óráig a MÁV Rt. Eperjeske Rendező Pályaudvar orvosi rendelőjében, 8- tól 12 óráig a Túristvándi Művelődési Ház­ban várja a véradókat. □ Szobanövények A vásárosnaményi kertbarátklub foglalkozásán az Esze Táblás Művelődési Központban november 15-én 18 órától a virágok és szobanövények ápolásá­ról, teleltetéséről, szaporításáról tart előadást Némethné Csuhák Éva. □ Babák A Jósa András Múzeum Babák a nagyvilágból című kiállítását fÖrdögh János- né gyűjteményéből) november 16-án 15 órakor nyitja meg Bene János muzeológus. A kiállítás idején megtekinthető a Red Devil Makettklub makettjeiből készített válogatás. Még több információ kellene Milyennek látják most a Kelet-Magyarországot? - kérdeztük lapértékelő olvasóinktól A szerkesztőségi kerekasztal mellett (balról jobbra): Petrika Ibolya, Gyúró Imre, Bozorády Zoltán, Csekéné Jónás Erzsébet, Giba Tamás, Marik Sándor, Angyal Sándor Elek Emii felvétele Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Másfél éve kéthetente egy-egy olvasónk mond véleményt - felkérésünkre - a Kelet- Magyarországról hétfői lap­indító értekezletünkön. Ezek a kritikák, javaslatok és elis­merések általában minden második kedden olvashatók, és figyelembe vesszük a laptervezésnél is. A közel negyven értékelő közül most öt vendégünket - akik ta­valy augusztustól idén áprilisig jártak nálunk - újra meghívtuk. Ezúttal kerekasztal-beszélgetés keretében azt kértük, mondják el, milyennek találják most la­punkat. Angyal Sándor főszerkesztő köszöntötte a résztvevőket: Bozo­rády Zoltán evangélikus espe­rest, Csekéné dr. Jónás Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanárt, Giba Tamás nyíregyházi alpol­gármestert, Gyúró Imrét, a nyug­díjasszövetség megyei elnökét, Petrika Ibolya megyei sportigaz­gatót. Egy mondatban • Ne csak hírt közöljön, vé­leményt is formáljon. (1999. augusztus 3., Cs. Jónás Er­zsébet) • Tudomásul kell vennünk, hogy az olvasókat nem a lelki élet foglalkoztatja első­sorban, de az egyházi hír­adások fontosak. (1999. au­gusztus 31., Bozorády Zol­tán) • Elfogynak azok a kivé­teles emberek, akik mérték­adó véleményükkel repre­zentálják az értelmiséget; meg kellene örökíteni mun­kásságukat - még életük­ben. (2000. január 18., Gyú­ró Imre) • A KM fotósai jó szemmel fényképeznek, munkájuk gazdagítja a lapot. (2000. február 1., Giba Tamás) • Ne kezdjünk mondatot „sajnos”-sal, a megoldást keressük. (2000. április 4., Petrika Ibolya) Nagy és kis témák egyaránt szóba kerültek a tartalmas be­szélgetésen, amelyen kitűnt: vendégeink rendszeresen és kri­tikus szemmel olvassák lapun­kat, és több új javaslatuk is van. Unió, megye, város- Mire a postaládától felérek az emeletre, már átfutom a főbb címeket és tudom, melyik cikkel fogom kezdeni a Kelet-Magyar- ország olvasását - fogalmazott Gyúró Imre. - Általában elége­dett vagyok, találok kedvemre való írásokat. Mégis úgy gondo­lom, több eligazító információ kellene. Nem találom megfelelő­nek az arányt a megye és a me­gyei jogú város között, a város­ról többet szeretnék. A megye szétesett. Az Európai Unió, amelybe be akarunk lépni, a ré­giókra és a kistérségekre alapoz. Utóbbiakról alig tudunk vala­mit. Talán az uniós csatlakozás­ra is jobban fel kellene készíteni a megye lakosságát. Mi a hírérték?- Az látszik, hogy a Kelet-Ma- gyarország a megye lapja akar lenni - kapcsolódott a gondolat­hoz Giba Tamás. - Én elégedett vagyok az arányokkal, nem szeretnénk, ha a város ráteleped­ne a térségekre. Az eseményeket a rangjukon kell kezelni, függet­lenül attól, hogy mi a helyszín. Az európai uniós belépéssel összefüggő aggályokat ugyanak­kor én is megerősítem: őszinte párbeszédre, felkészítésre van szükség, mert a csatlakozást a la­kosságnak meg kell szavazni, és nem szabad eltitkolni, hogy lesz­nek, akiknek áldozattal jár majd a bővítés. Bozorády Zoltán is hason­lóképpen vélekedett: parlamenti pártjaink - egy kivételével - mind támogatják a csatlakozást, a döntés előtt az állampolgáro­kat fel kell világosítani, s ehhez nagy mértékben járulhat hozzá az újság. Csekéné Jónás Erzsé­bet a tudás alapú társadalom ol­daláról közelítette meg a témát, és erősítené a lapban a Nyíregy­házi Főiskola kisugárzó szere­pét. Az uniós csatlakozás előké­szítésére egy műhelyeimet is ajánlott: legyen „Európai utas” című rovatunk. Értékeink bemu­tatása eddig is erőssége volt a lapnak, mégis többet szeretne ezekből. A KM vendége, az Alko­tóink, a tudományos és a termé­szeti értékek bemutatása mind nagyon fontos, erősíti hitünket, hogy ebben az országrészben is lehet kiemelkedőt alkotni. Bozo­rády Zoltán szintén azt ajánlotta, hogy érdekes, fontos személyisé­gekről írjunk, kitérve arra: miért szeretik ezt a megyét.- Nem csak a kellemes dolgok jelentenek hírértéket - hívta fel a figyelmet Gyúró Imre. - Időn­ként olvasunk mélyenszántó gondolatokat a szegényekről, az idősekről. A szolidaritás érzésé­nek erősítését azonban eddig csak kevéssé vállalta fel a lap. Csekéné Jónás Erzsébet azzal folytatta ezt a gondolatmenetet, hogy az írástudók felelőssége na­gyon megnőtt: úgy kell írni, hogy ne rontsák a közhangula­tot, mégis szóljanak az élet árny­oldalairól, mert vannak valódi sikersztorik, de nagyon nehéz körülmények között élő emberek is. Gyúró Imre azt tette hozzá: a cigánykérdés a társadalom időzí­tett bombája, amiről jó lenne avatott kézzel időről időre írni. Giba Tamás más oldalról közelí­tette meg feladatainkat: ő éppen a jövőkép, a célok kiemelését tartaná elsőrendűnek. Gyúró Imre rögtön azzal folytatta: kell a jövőkép, de a múltbéli is. Mert fontos, hogy - egyébként elég nagy létszámú korosztályok ­visszaigazolva lássák saját mun­kájuk eredményét, „történelmi lyuk” nem maradhat. Általában reális kép Abban vendégeink megegyeztek: a megye életéről általában reális képet fest a Kelet-Magyarország, az országos és a nemzetközi hírek legfontosabbjai bekerül­nek a lapba, és van szórakoztató olvasmány is. Nem kifogásolták a hirdetések arányát, hiszen tudják: az újság előállításához sok pénz kell. Különbözőképpen fogalmazták meg, de szerintük a közéleti (esetenként protokoll) hírekre is szükség van: érte­süljenek a megye polgárai arról, hogy országos vezetők, nemzet­közi nagyvállalatok képviselői és országjárók, turisták egy­aránt érdeklődnek Szabolcs-Szat- már-Bereg iránt. Végül mérleget vontunk: a korábbi javaslatok­ból jó néhány megvalósult, né­hány jó ötletere azonban még ér­demes lenne visszatérni. Patikamérlegen a sport Petrika Ibolya nem találja soknak a napi 3, hétfőn 4 ol­dal sportot, hiszen az renge­teg embert érdekel a me­gyében. A lap példát is ad az egészséges életmódhoz, alkal­masint szól arról, milyen nagy szükség van a szellemi tevékenység mellett a moz­gásra. Viszont zavarja, ha esetenként eltolódnak a mértékek, jobb súlypontozást szeretne a valódi teljesít­mények javára. Nem örült a lapban közreadott személyes­kedő üzengetéseknek sem, jobb volna, ha a viták szemtől szembe zajlanának, mert ak­kor az olvasó nem jutna ese­tenként félinformációkhoz. Jó, hogy a KM ott van a vidéki eseményeken is, ame­lyeket időnkét szépen gazda­gítanak a fényképek is - ezek­ből többet szeretne, mint ahogy a tömegsport-rendez­vényekről is. Szívesen látná a 28 szakszövetség bemutatását sorozatban, például a téli holtszezonban. Még több portrét szeretne olvasni a lapban sportolókról, bemutat­va azt az erőfeszítést, amely egy-egy aranyéremhez elve­zet, sőt akkor is, ha néha a kudarc az eredmény. Giba Tamás azt tartaná fontosnak, hogy a lapból még jobban kitűnjön: az önkor­mányzatok nem a pénzt her­dálják, amikor a sportra köl­tenek. Nyilván különbséget kell tenni olimpiai és hobbi­sportok között, ugyanakkor el kell ismerni azokat a nagy tömegsport-rendezvényeket is, amelyek szervezéséből az újság is részt vállal. Konzultáció számítógépen Nyíregyháza (KM) - A kórházi híradások főképpen a gyó­gyításról, annak eszközeiről szólnak. Jelentős fejleszté­sek történnek azonban a háttérben, e területen is az informatika előretörése az újdonság. A Jósa András Kórházban 1997- től vett nagyobb lendületet az in­formatikai fejlesztés. Akkor ugyan még csak pályázatok ké­szültek, a következő esztendő volt a részletes kidolgozásé és szakmai vitáké. A tervek valóra váltása több ütemben történt. Először mintegy 80 millió forint értékben számítástechnikai esz­közöket vettek és kiépítették a kórházban a korszerű számítógé­pes infrastruktúrát. Közel száz végfelhasználói munkahellyel bő­vült az egészségügyi terület, lét­rehozták a nagyobb telepek elek­tronikus kapcsolatát, és vidéki szakellátó és gondozó központok is részesültek a támogatásból. A következő lépcsőben számí­tógépes programokat vásároltak és telepítettek, majd a számító- gépes rendszert használók okta­tása következett. Ez a munka je­lenleg is zajlik, így a fejlesztése­ket még csak az informatikai te­rületen dolgozók érzékelik, de hamarosan elkezdődik az általá­nos klinikai bevezetés is. Nem­csak a nyilvántartásokat és el­számolásokat és a tájékoztatást segíti a rendszer, hanem a gyó­gyítást is. Most újabb kutatás-fejlesztési program pályázatán vesznek részt, amely a háziorvosok és a klinikai rendszer kapcsolatát alapozza meg. A közeli jövő: az alapellátásban dolgozó orvos a számítógépes hálózaton a leg­jobb szakorvosokkal konzultál­hat és a legfrissebb információ­kat veheti igénybe a diagnózis­hoz és a terápiához - anélkül, hogy bemenne a kórházba. Erkélyen Novemberi napfürdő az erkélyen Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom