Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

2000. november 11., szombat Keleti HÁTTÉR 3. oldal Ha vagyon vagyon Hg* Angyal SAndor ■Bä 4 A\ láthatáron újból feltűnt egy elképzelés, amely vélhetőleg valamennyi parlamenti erő elképzelésével találkozik, A képviselők vagyoni helyzetének jövőbeni ellenőrzéséről lenne szó, meg a köztisztviselőkéről, akiket a közvéle­mény „üvegzsebűnek" szeretne látni. Azért hangzik el többször csak ez a kör, mert az érintetteknek jelentős hatása van a gazdasági életre, a különböző folyamatokra, ezért még a látszatát is kerülni kell annak, hogy megvásá­rolhatók, lefizethetők, korrumpálhatók. Az utóbbi időben erősödött fel annak a kó­rusnak a hangja, amely minden irányból firtat­ja a vagyonbevallás ügyét. Volt villaépítés ko­rábban is, úsztak el pénzek - nem is akármi­lyen összegek - a megelőző kormányok ide­jén is, most azonban úgy tűnik, a társadalom legkülönfélébb rétegeinél betelt a pohár, lépni kell. Kétségtelen, hogy az úgynevezett kettős vagyonbevallás - az egyik a nyilvánosságnak szóló, a másik egy örökre rejtett - nem a mos­tani kormányzat idején született. Ilyen is elő­fordult már korábban, s emlékszünk rá, ami­kor a rossz rendelkezéseket siettek korrigálni az új hatalmasok. Erre sor kerülhetne most is, csupán hatástalanítani kellene ama második nyilatkozatnál a titkosságot, - ám ehelyett át­fogóbb rendezés látszik körvonalazódni. Egy­szer s mindenkorra egyértelműen kell kinyilvá­nítani, hogy aki közszereplést vállal, az igent mond arra is, hogy bármikor - de legalább évenként - számot ad anyagi gyarapodásáról s nemcsak személyileg, hanem családilag is, s hogy ne legyen szégyen például politikusnak lenni. Ismertek a trükkök e téren : hány, de hány látszatválást mondtak már ki a tisztázat­lan vagyongyarapodás menekítése miatt, vagy hány esetben kellett bűvészmutatványo­kat kitalálniuk szerződéskötéskor a sztárügyvé­deknek, hogy egy esetleges firtatás alkalmával is tulajdonos maradhasson az érintett. (Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy valójában apparátus sincs megfelelő az ilyen ügyek tüzetes ellenőrzésére.) Siettetnénk a parlamentet, a kormányt és a pártokat, hogy ne késlekedjenek a legszigo­rúbb rendelkezések meghozatalával, mert az adóeltitkolás, a teljesítmény nélküli, viharos gyorsaságú és parttalan gazdagodás nem csak a nép szemében visszatetsző „úri huncut­ság", de veszélyezteti hazánk előbbre lépését is a magasabb osztályba jutásban. Ferter János karikatúrája □ Környezetvédelmi túra Ma fél 10 és fél 2 között a Megyei Természetbarát Szövet­ség őszi környezetvédelmi túrát szervez, amelynek célja a baktai erdő egy részének megtisztítása. Találkozás a Fenyves Csárda előtti parkolóban; zsákokat a szervezők ad­nak, célszerű eszközöket (ásó, gereblye, bot, kesztyű stb.) a túrázóknak ajánlatos vinni. □ Veszélyeshulladék-gyűjtés Ma 9 ór­ától 13 óráig lakossági veszélyeshulladék­gyűjtést szervez Nyíregyházán az Emisszió Egyesület. A helyszínek parkolók: Zöld Ele­fánt, Jósaváros-Korányi közi ABC, Örökös- föld-Jéé diszkont, Kertváros-Fészek utcai ABC, Toldi utcai Heliker ABC, Oros-Fő utcai ABC, Környezetbarát termékek boltja (Malom utca 18/a). Lehet vinni lejárt gyógyszereket, használt sütőolajat, olajos hulladékot, akku­mulátort, vegyszeres göngyölegeket stb. Az ígéret nem állítja meg az áradást Könnyebb lenne megerősíteni a gátat, mint veszélyhelyzetben kapkodni Árvíz idején kemény munkával harcoltak az emberek a víz ellen FIorányi Zsuzsa Tiszadob (KM) - A tavaszi ár­víz idején többek között a miniszterelnök is megígérte, akármilyen szűkös az állam kasszája, a károk enyhítésére előteremtik a szükséges pénzt. Azonban több önkormányzat ar­ról számolt be, az ígéretek nem mindig váltak valóra. Megyénkben az egyik legmaga­sabb vízszint Tiszadobon volt, a védekezési költségeket hiánytala­nul megkapták - tudtuk meg Huszti Jánosné jegyzőtől, azonban annyira megrongálódott a töltés, hogy teljes 6 km hosszan helyre kellene állítani. Az önkormányzat saját erejéből ezt nem tudta megoldani. A nyárigát nem is önkormány­zati tulajdonban van, de több mint 270 lakást véd, így a telepü­lésen nagyon fontos kérdés, hi­szen az önkormányzat kötelező feladata a lakosság védése. A köz­ponti költségvetésből egyetlen egy fillért sem kaptak erre a cél­ra. Szinte minden minisztérium­hoz kérelmet írtak, de elutasító választ kaptak minden esetben. Járhatatlan a gát A gáton a legveszélyesebb a Ti- szadada felőli rész, a buzgárok után hatalmas lyukak tátonga- nak. A falu felőli részen a gátko­rona járhatatlan, hiszen a maga­sításhoz a korona belső oldaláról vették el az anyagot, mert nem tudták géppel beszállítani homo­kot. Már a látvány maga is ré­misztő, rézsútos az út, gyalogosan lehet csak közlekedni, amiből az is következik, a legközelebbi ma­gas vízálláskor sem tudják autók­kal, traktorokkal, gépjárművek­kel megközelíteni, csak gyalog. A legjobb megoldás az lett volna, ha újjáépítik a gátat. A tiszadobi ön- kormányzat forráshiánnyal küsz­ködik, a működésre sincs elegen­dő pénzük, nemhogy üyen jelen­tős beruházásra. Közvetlen az árvíz után min­denki egyetértett azzal, hogy a gá­Balázs Attila arhív felvétele tat újjá kell építeni, elkészültek a tervek is. A TIVIZIG 102 millió fo­rintot ajánlott fel, de azzal a felté­tellel adta volna, ha a Belügymi­nisztérium és az FVM is hozzáte­szi a támogatását az újjáépítés­hez. A tervek szerint három év alatt fővédvonallá lehetett volna kiépíteni a jelenlegi nyárigátat, amely többek között az Andrássy­kastélyt és a gazdasági épületeit is védi. A tervekből eddig nem lett semmi. Még reménykednek Pillanatnyilag semmiféle bizta­tást sem kapnak, hogy a közeljö­vőben hozzáfoghatnak az építés­hez. Megint nyakunkon a tél, s ta­vasszal újabb hóolvadás várható. A jelenlegi gát a vízügyi szakem­berek véleménye szerint sokkal kisebb vizet sem lesz képes meg­tartani, mint az idei volt. Tiszado­bon reménytelenül néznek a jövő elé, félnek attól, ha baj lesz, mil­liók vesznek kárba. Nemcsak a védekezésre adnak majd ki nagy összegeket, hanem veszélybe ke­rül az itt élők évtizedek során összerakott vagyona is. Akik a gá­ton járnák, mindannyian megré­mülnek, mi lesz a tavaszi hóolva­dás idején? Bízzunk abban, jóval alacsonyabb vízállás lesz, mint az idén. Nagyon gyors és hatékony munkára lenne szükség a mielőb­bi építés megkezdéséhez. Járhatatlan út Nem kaptak támogatást az utak­ban okozott kár helyreállítására sem, holott ezen az útvonalon a vízügyi igazgatóság is jelentős mennyiségű homokot szállított, országos közúttá nyilvánították a Tiszagyulaháza-Tiszadob össze­kötő utat, ami annyira meg­süllyedt, hogy szétesett teljesen a szerkezete. Olyan nagy kátyúk tarkítják az utat, hogy a személy­autóknak nem ajánlott erre a köz­lekedés. Érthetetlen a tiszadobiaknak, hogy a megígért nagy összeget miért nem kaphatják meg. Könnyebb lenne előre tervezni, s megerősíteni a gátat, mint akkor kapkodni, mikor már veszély van... Romák is építik az autópályát Rakamaz (N. L.) - Szabolcsi, borsodi és hajdúsági romák kezdik el az M3-as autópálya építését november 14-én kedden Tiszaújváros közelé­ben. Az úgynevezett romaprogram keretében 2002 végéig több száz cigány férfi dolgozik majd a nagyberuházás kivitelezésén. Az építkezés befejezése után az au­tópálya melletti fasorok, sövé­nyek, töltésoldalak gondozása ad majd munkát néhány roma bri­gádnak. A múlt hét végén alakult meg Rakamazon a Roma Vállalkozók, Környezetvédők Foglalkoztatási és Oktatási Szervezete. A szerve­zet elnökévé választották Balogh Gyula rakamazi vállalkozót, aki az említett munkálatokat koordi­nálja. Ö informálta lapunkat a romák több irányú foglalkoztatá­sáról. Mint mondta, Tiszaújvá­ros térségében földmunkákkal, víztelenítéssel kezdenek a brigá­dok. A résztvevők karácsonyra kapják meg az első, figyelemre méltónak mondható fizetésüket. A most alakult roma szervezet Kemecsén, Tiszabezdéden, Jár­miban és Csegöldön (később más településeken is) mezőgazdasági programot indít. Állami, illetve önkormányzati földterületeken zöldséget és gyümölcsöt termel­nek majd a cigány családok. Gyógynövények telepítésére és feldolgozására is sor kerül. Év végén, vagy a következő év ele­jén megyénkben és Borsodban beindul a kecske-program. A kecsketenyésztő romák pár év múlva sajtkészítő üzemet hoz­nak létre. A környezetvédelmi program keretében szervezett formában hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással is foglalkoznak majd a romák. Vendégek a Krúdyban Nyíregyháza (KM) - Huszon­három diák és tanárok érkez­tek pénteken a máramaros- szigeti gimnáziumból Nyír­egyházára, a Krúdy Gyula Gimnáziumba. A két intéz­mény közötti, évek óta tartó jó kapcsolat keretében töltik a hét végét a megyeszékhe­lyen a szomszédos ország ta­nulói. Ez idő alatt megismer­kednek városunkkal, vala­mint sportversenyeken mér­kőznek meg a krúdysokkal. A tudomány csarnokában Örkény István A. Magyar Tudományos Aka­démia úgynevezett Vörös Plüss terme előtt rosszul lett egy fia­tal nő, miközben a réz ablakki- lincset pucolta. Görcsökben vo- naglott, szkjából hab szivár­gott, s épp fejét verte a padló­hoz, amikor a Vörös Plüss te­remből kiözönlött az a 170 or­vostudós, akik Gunnar Ing- ridsson Nobel-díjas biológus előadását jöttek meghallgatni. A magyar tudósok tanács­koztak, futkosni kezdtek, kü­lönféle orvosságokkal kísérle­teztek, kihívták a mentőket, sőt a tűzoltókat is, mert - ki­váltképp egy külföldi híresség előtt - mindent el akartak kö­vetni a betegért, még azt is, hogy az ablakon kilógassák. (Hátha a tüdejébe ment egy kavics.) Ámde a lány csak hánykódott, köpte a habot, és fogvicsorított, míg csak Gun­nar Ingridsson meg nem szó­lalt:- Ne adjunk neki egy pohár vizet? Erre nem gondolt senki. És, tessék, a víztől a lány eszmé­letre tért, megnyugodott, és elégedetten folytatta az ablak­pucolást. Ekkor azonban ott termet­tek a televízió riporterei, akik a Nobel-díjast, kezében a fél pohár vízzel, a kamera elé ál­lították. A leányt megkérték, hogy még egyszer dobálja ma­gát és igyekezzék habot verni a szájából, ami sikerült is. Sajnos másodjára a görcsö­ket nem tudták csillapítani, a leányból csak úgy dőlt a hab, pedig a nagy tudós nemcsak a maradék vizet itatta meg vele, hanem még egy pohár szódát is hozatott, de az is hatástalan volt. Ki érti ezt? LUKornegyeK loveoen Szeptember 28-tól naponta át­lagosan 15 000 mázsa cukorrépát vesz át a Szerencsi Cukorgyár Tiszavasváriban. A cukorhegyek e hétvégén tűnnek el, hisz szom­baton fogadják az utolsó szállítmányokat Balázs Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom