Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

2000. október 26., csütörtök Met# HAZAI TÁJON 4. oldal HÍRE □ Kihelyezett ügyfélszolgálat A me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár csütörtökön Fehérgyarmaton (Kossuth tér 9.), Vásárosna- ményban (művelődési központ), a Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság Mátészalkán (művelő­dési központ) 9 és 14, Vásárosnaményban (művelődési központ), Csengerben (polgár- mesteri hivatal) 10 és 14 óra között tart ki- helyzett ügyfélszolgálatot. □ Véradás Ma a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolán 8 és 15, Tornyospálcán a polgár- mesteri hivatalban 9 és 14 óra között lesz önkéntes véradás. □ Rajzpályázat A kortárssegítők rajzpályá­zatot hirdetnek az AIDS világnapi rendez­vénysorozat keretében „Ésszel AIDS nélkül" címmel. A pályaművek jeligések. A rajzokat november 20-áig kell beküldeni a kortársse­gítők címére (Nyíregyháza, Szabadság tér 9.) Oroszról németre Mérk (M. K.) - A közel 2300 lelkes román határ közeli Mérken is igyekeznek megte­remteni az idegennyelv oktatás feltételeit. Mint általában itt is orosz nyelv volt a meghatározó tíz évvel ezelőtt. Időközben váltottak. Tíz évvel ezelőtt megfogalmazó­dott egy nyelvi labor kialakításának lehe­tősége. Ahhoz el kellett telni egy fél évti­zednek, hogy a 24 állásos munkatermet a diákok birtokba vehessék. Az orosz nyel­vet felváltotta a német. A gyermeklétszám lehetővé teszi, hogy évfolyamonként két tanulócsoport működ­hessen. Ennek a nyelvoktatásban is van je­lentősége, mert kezdő és haladó csoportok­ban oktathatnak így nyelvtanárok. Mint Szilvási Éva tanárnő elmondta, a gyerekek rövid idő alatt megkedvelték a nyelvi la­bor kínálta korszerű lehetőségeket. Televízió, video, írásvetítő, illetve érté­kes szakkönyvek bizonyítják, hogy érde­mes pályázni, s nemcsak az önkormányza­ti segítségre várni. Folyamatosan készítik most is a pályamunkákat, bízva abban, hogy további fejlesztésekre van így mód. Az itt élő svábok ma már nem beszélik a németet, de a szülők, nagyszülők ösztönzik a mai fiatalokat a német nyelv tanulására. Mérken a nyelvi laborban Molnár Károly felvétele TUSKÉS SAROK Napszámra Galambos Béla —m------------------------------------------------------------------­Ötödik napja áll sorban almával rakott szerelvényével a 22 forintot fizető ritka megyei feldolgozóüzemek egyikénél. Az első este még leakasztott a pótosról, s az al­mát hátrahagyva hazatraktorozott közeli falujába. Másnap viszont a több kilométe­res soron végigsöpört hír, hogy pótkocsit loptak az éjjel. így attól kezdve az éjszaká­kat is az almája mellett töltötte, többi or­szágúton háló sorstársához hasonlóan. Gyermekkora aratóira emlékeztette a do­log, azzal a különbséggel, hogy most a léal- ma-leadásra várakozóknak viszik a felesé­gek, gyermekek az enni-innivalót. Az útpadkán várakozók számára nincs idegesítőbb mint amikor a napok mennek, a sor viszont alig. Mindig van, aki már csak unalmában is kifigyeli, hogy tucatnyi teherautónak szabad bejárása van a ka­pun. Ha a sorban valaki türelmét vesztve, érthető ingerültséggel szóvá teszi a dolgot, még a rend fölött őrködőkkel is neki gyű­lik meg a baja. Nincs pofázás a vonalon! De akadálya sem annak, hogy szemfüles viszonteladók hangyaszorgalommal hord­ják be a távoli vidékeken harmadáron megvásárolt léalmát. Nekik megvan rajta a napszám! Ez (volt) a második évezred utolsó szü­rete „almaországban”. Thália házhoz megy az új évadban Mátészalkán öt, Kisvárdán tíz, Vásárosnaményban öt előadásra váltottak bérletet Hamarosan Mátészalkán is bemutatják az Én és a kisöcsém című zenés darabot Balázs Attila felvétele mány, hogy a Szálkái Színkör is bemutat egy produkciót. A helyi társulat ebben az évben nem akármilyen feladatra vállalko­zott, hiszen a Csókos aszony cí­mű operettet viszik színre. Ez a darab szerepel majd a Kis bérlet négy előadásában. Feltűnő, hogy milyen nagy az érdeklődés a fia­talok körében, hiszen a Tini bér­let 4 előadására két teltházas so­rozat, a Mesebérlet 4 előadására 4 sorozat, míg az Ifjúsági bérlet 4 előadására 1 sorozat kelt el. A kisvárdai Művészetek Házá­nak szervezői sem panaszkod­nak, hiszen a meghirdetett 10 so­rozatra közel 4 ezren váltottak bérletet. Kisvárda is várja a környék színházbarátait. Itt is a napok­ban kezdődött meg az „évad” a Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejáték bemutatá­sával, amelyet a Talán Teátrum vitt színre. A Művészetek Házá­ban az idén elsősorban a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­ház Társulatára támaszkodnak, akik az új darabokat mutatják majd be. Természetesen a Hatá­ron Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiváljának egy-egy produkci­ója is bérletbe kerül. Vásárosnaményban is Az idén a vásárosnaményi Esze Tamás Művelődési Központ is meghirdette a bérletét a 2000 - 2001-es évadra. Az öt előadásból álló sorozat első előadására no­vember 27-én kerül sor, amikor a nyíregyházi társulat az Én és a kisöcsém című zenés darabot vi­szi színre. Puskás Gyula művelődésszervező Ibrány (KM - L. Gy.) - Leté- szem a lantot - gondolták az ib- rányi Zephyr együttes tagjai, és nem kevesebb, mint har­mincöt évi együtt zenélés után, szeptemberben szögre akasz­tották gitárjaikat. Pedig micso­da csapat volt! A környék, sőt, mondhatni a megye szinte va­lamennyi településén játszot­tak: bálokat, lakodalmakat mu­zsikáltak végig. Az alapító ta­gok: Nagy Ferenc ma levéltári igazgató, Bene Kálmán gimná­ziumi tanár, Berencsi András a megyei munkaügyi központ osztályvezetője, Márkus László a Prímom területi vezetője, no és Puskás Gyula művelődés- szervező. Korábban hívták népműve­lőnek, csúfolták ruhatárosnak Puskás Gyula A szerző felvétele e szakmák képviselőit, és meg­fizetni igazán sohasem tudták. De nem is azért választották e hivatást, hogy vagyont gyűjt­senek, sokkal inkább egy más­fajta parancs sugallatára. Mennyi nagyszerű, sikeres rendezvény tanúja az ibrányi Közösségi Ház. Csak a közel­múltat említve: e falak között ismertek egymásra augusztus 20-án az egykori pajtások, ro­konok, falubeliek. Az első ibrá­nyi világtalálkozóra messziről, a távoli országokból is jöttek az örökké kedves szülőföld hi­vó szavára. A rendezvény kö­rül Puskás Gyula is sokat és szívből bábáskodott. Hogyne, hiszen a családja is tősgyö­keres ibrányinak számít.- Ibrány arculatát a hosszú távon megtervezett és követke­zetesen megvalósított telepü­léspolitika mellett lakóinak egészséges lokálpatriotizmusa formálja - állítja a művelődés- szervező, az ibrányi közön­ségtől is elköszönt rockzenész. Ez utóbbi területtől mégsem válik meg, a fiait istápolja. A nevét viselő nagyobbik fiú a Prométheusz zenekar, a kiseb­bik, Attila az ibrányi Rézfúvós együttes oszlopos tagja. A napi munkája mellett ugyanakkor sokat segít feleségének, akivel nagy fába vágták fejszéjüket: magánbölcsődét nyitottak. Pus­kás Gyulát a közelmúltban megalakult Rétközi Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnöké­nek választották. Vállalkozások a régióban Mátészalka, Kisvárda, Vásá- rosnamény (KM) -.Nemcsak Nyíregyházán, hanem több vidéki városban is lehetősé­ge nyílik a nagyérdeműnek arra, hogy Thália csarnoká­ba lépjenek. A dicséretes sorozat ebben az év­ben is folytatódik. Nézők a vonzáskörzetből Éppen a napokban kezdődött meg a színházi évad a mátészal­kai művelődési központban, ahol 3400-an váltottak bérletet az új évadra. Összesen 5 bérletsorozat indul, s a szervezők számítanak a legfiatalabbakra is. Mátészalka ilyenkor valóban Szatmár fővá­rosává válik, hiszen 22 település­ről várják majd a nézőket. Sőt a terület még tágabb, Baktalóránt- házától Cégénydányádig sok olyan néző lehet majd részese a színház varázsának, akik esetleg talán sohasem láthatnának elő­adást élőben. Különösen sok ér­deklődő jelentkezett Fehérgyar­maton. Fiatalpk érdeklődése A felnőtteknek szóló Extra bér­let hat előadásából elsőként a Já­ték a kastélyban című vígjátékot mutatták be budapesti színmű­vészek nagy sikerrel. A további­akban a budapesti Új Színház és Vidám Színpad, a debreceni Cso­konai Színház, a Móricz Zsig­mond Színház társulata látogat el majd a városba. Régi hagyo­Nyíregyháza (KSH-Malakuczi- né Póka Mária) - Az észak-alföl­di régió 1999. év végén 90 ezer működő vállalkozás székhelye volt. Ez az ország működő vállal­kozásainak 11 százaléka, ami a régió népességi aránynál (15 szá­zalék) említésre méltóan kisebb. Ebből adódóan ezer lakosra az Észak-Alföldön 59 működő vál­lalkozás jutott, az országos hétti­zede. A régiókat tekintve az itte­ninél csak Észak-Magyarorszá- gon kisebb valamivel a vállalko­zás-sűrűség. A foglalkoztatási szempontból jelentősebb társas vállalkozások­ból Észak-Alföldön ezer lakosra 20 jutott, az országos átlagnak mindössze hattizede. Az egyéni vállalkozások lakosságarányos száma az előbbinél kisebb mér­tékben marad el az országostól, annak nyolctizede. A régión be­lül csak a Hajdú-Bihar megyei vállalkozások gyakorisága ked­vezőbb a térség átlagánál, az or­szágosnál azonban ott is lényege­sen gyengébb az elterjedtség. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma a nemzetgazdasági ágakat tekintve csak a mezőgaz­daság, erdőgazdálkodás, halászat ágba soroltak esetén nagyobb az országosnál mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében (az utóbbinál különösen). Leginkább a Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar me­gyei agrárvállalkozások ezer la­kosra jutó száma magasabb az országosnál, de a Jász-Nagykun- Szolnok megyei is meghaladja azt. Ugyanakkor az ipari, építői­pari és a szolgáltató ágakba so­rolt nyereségérdekeltségű szer­vezetek tízezer lakosra jutó szá­ma jóval kisebb az országosnál, főként a társas vállalkozásokat tekintve. A vállalkozásokat a kisméretű szervezetek uralják. A nagyobb létszámúak gyakorisága a jogi személyiségű szervezetek köré­ben számottevő. Észak-Alföldön a jogi személyiségű vállalkozá­sok 5 százaléka tekinthető köze­pes méretűnek, vagyis a regisz­terben szereplő több mint 13 ezer vállalkozásból mintegy 650. Ezek négytizedének Hajdú-Biharban, három-háromtizedüknek pedig a másik két megyében van a szék­helye. A nagyvállalkozások az összes egy százalékát adják, szá­muk a régióban 130. A vállalkozói méretek jelenleg igen elaprózódtak, a mikrovál- lalkozások dominálnak, a köze­pes méretű vállalkozások résza­ránya pedig a kívánatosnál lé­nyegesen kisebb. Elismerések Nyíregyháza (KM) - A belügy­minisztertől a központi rendezvé­nyen vette át nemzeti ünnepünk alkalmából elismerésként az em­léktárgyat Molnár Ilona, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz- igazgatási Hivatal pénzügyi fő­osztályának vezetője. Dr. Kovács János hivatalvezető október 23-a alkalmából elismerésként szak­mai főtanácsosi címet adományo­zott Holló Jánosáénak, a Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség igazgató­jának és Molnár Ilonának. Békeoszlop Nyírbátor (N. L.) - Nyír­bátorban a helyi ön- kormányzat szervezésé­ben méltóképpen emlé­keznek meg a halottak napjáról október 27-én, pénteken. Egyházi szertartás és béke­oszlop avatása is szerepel a programban. Déli 12 órakor a város fő­terén kezdődik a megemlé­kezés. Emlékbeszédet mond Horváth János minorita szerzetes, római katolikus parókus. A világháborús emlékműnél koszorúkat he­lyeznek el a város üzemei­nek és intézményeinek dol­gozói. Gyertyákat is gyújta­nak a hősi halottak emléké­re. A főtéren a város vezetői­nek jelenlétében békeoszlo­pot avatnak. Mint ismere­tes, szlovákiai kezdeménye­zésre számos ország városa­iban ilyen oszlopokat emel­nek. A nyírbátori oszlop­ban a helyi diákok üzenete­ket helyeznek el a jövő szá­zad polgárainak, katonái­nak. Az üzenetek természe­tesen a béke fontosságára hívják fel a figyelmet. Este a városi köztemető­ben az 1848-as síremlék előtt helyeznek el koszorú­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom