Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

2000. október 3., kedd OLIMPIA 11. oldal 05g> Kovács (j) és Szabó két-két ezüstöt nyert Nyemov és Jones- A XXVII. nyári olimpián az orosz Alekszej Nyemov szerezte a legtöbb érmet, szám szerint hatot, két ara­nyat, egy ezüstöt és három bronzot. A nők között az atléta Marion Jones öt aranyérem megnyerését tűzte ki maga elé, de kénytelen volt beérni három elsőséggel, emellett kétszer bronzérmet vehetett át. Sydneyben a legeredményesebb magyar versenyzőnek a kajak-kettes 500 méteren győztes Kämmerer Zoltán és Storcz Botond bizonyult, mindketten tagjai voltak az aranyérmes kajak-négyesnek is. Rajtuk kí­vül két olimpiai medált, két ezüstöt szerzett Kovács Katalin és Szabó Szilvia. A sdyneyi éremhalmozók (sorrend az arany-, ezüst- és bronzérmek) Hat érem: Alekszej Nyemov (orosz, torna) 2- 1-3. Öt érem: Marion Jones (amerikai, atlétika) 3- 0-2, Dara Torres (amerikai, úszás) 2-0-3. Négy érem: tan Thorpe (ausztrál, úszás) 3-1-0, Inge de Bruijn (holland, úszás) 3-1-0, Le- ontien Zijlaard (holland, kerékpár) 3-1-0, Jenny Thompson (amerikai, úszás) 3-0-1, Mi­chael Klim (ausztrál, úszás) 2-2-0, Gary Hall (amerikai, úszás) 2-1-1, Pieter van den Hoo- genband (holland, úszás) 2-0-2, Susie O’Neill (ausztrál, úszás) 1-3-0. Három érem: Lenny Krayzelburg (ameri­kai, úszás) 3-0-0, Florian Rousseau (francia, kerékpár) 2-1-0, Adam Pine (ausztrál, úszás) 2-1-0, Jana Klocskova (ukrán, úszás) 2-1-0, Je- lena Zamolodcsikova (orosz, torna) 2-1-0, Si­mona Amanar (román, torna) 2-0-1, Massimi- liano Rosolino (olasz, úszás) 1—1—1, Dmitrij Sza- utyin (orosz, műugrás) 1-1-1, Szvetlána Horki- na (orosz, torna) 1-2-0, Liu Hszüan (kínai, tor­na) 1-0-2, Matthew Welsh (ausztrál, úszás) 0-2-1, Therese Alshammar (svéd, úszás) 0-2-1, Petria Thomas (ausztrál, úszás) 0-2-1. MÉRLEGEN A JÁTÉKOK Helsinki a rekord A magyar sportolók 8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzérmet nyertek a XXVII. nyári olimpi­án. Magyarország az 1896-os athéni nyi­tánytól kezdve immár 149 első helyet gyűjtött az ötkarikás játékokon. A legjob­ban az 1952-es olimpián, Helsinkiben szere­peltek a magyarok, 16 aranyéremmel tér­tek haza. Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) 11-11, Berlinben (1936) és Londonban (1948) 10-10 győzelem után szólt a Himnusz. Sydneyben 135 olimpiai pont a magyar mérleg, az 1936-os berlini játékok óta ennél mindig többet gyűjtöttek a piros-fehér-zöld színek képviselői. A magyar sportolók nyári olimpiai mérle­ge - a helyezések és pontszámok alap­jára ________ i. 2. I m 4. 5. 6. pont 1896 Athén 2 1 ! . 3|j 2­1 38 1900 Párizs 1 2 i 2! 3 3­40 1904 St. Louis 2 1 Hl 1 1­28 1908 London 3 4 1 21. 5 4 2 74 1912 Stockholm 3 2 1 3 i 5 3 2 66 1924 Párizs 2 4 1 41 2 4 6 70 1928 Amszterdam 5 5 P- 3 4 3 80 1932 Los Anqeles 6 5 1 51 4 5 2 111 1936 Berlin 10 1 H5l 7 7 4 134 1948 London ^ 10 5 I 31 10 10 2 199 1952 Helsinki 16 1° 1 61 6 9 7 269 1956 Melbourne 9 io k 7 § 10 11 6 199 1960 Róma 6 8 | 71 9 7 4 155 1964 Tokió 10 7 I 5 j 7 15 6 182 1968 Mexikóváros 10 10 * 21 4 7 2 196 1972 München 6 13 1 6 fi 9 9 10 226 1976 Montreal • 4 5 p TI 10 9 10 163 1980 Moszkva 7 io y 5 1 13 13 10 234 1988 Szöul 11 6 1 6 I 14 13 12 211 1992 Barcelona 11 12 1 7 S 5 9 10 208 1996 Atlanta 7 4 S ÖT 8 5 7 150 2000 Sydney 8 6 i 31 5 9 4 135 összesen: 149 131 H |l42 156 110 3166 Szöveg: MTI és KM. Fotók: APA-EPA és Mán László. Az olimpiai oldalakat szer­kesztette: Mán László. Huszonhárom olimpikonunk aranya Komoly gondok vannak az atlétáknál • Hárman utaztak ki úgy, hogy nem is versenyeztek Sydney - A 25 sportágban ér­dekelt 191 magyar olimpikon közül 23 lett aranyérmes Syd­neyben, összesen 49-en áll­hatták dobogóra és 75-en vé­geztek az 1-6. hely valame­lyikén. A szakmai elemzések csak ezután kezdődnek, a sikereket és a ku­darcokat - főleg az utóbbiakat - leghamarabb néhány hét múlva lehet megalapozottan értékelni, de annyi egy gyorsmérlegben is leszögezhető: a magyar olimpiai csapat kiegyensúlyozott volt, s ha nem is fele-fele arányban, de vi­szonylag ugyanannyi volt az örömteli, mint a csalódást okozó teljesítmény. Ennek magyaráza­ta: eleve voltak a csapatban olya­nok, akiket a középmezőnybe (vagy még oda sem, például a szinkronúszók) vártak, s sokan megfeleltek ennek az előzetes be­sorolásnak. A maximális helytál­lást jelentő pontszerző helyezése­ket a magyar olimpiai csapat egé­szének 39 százaléka szerezte. Pontos kimutatás egyelőre nem készült, ráadásul ebből a megkö­zelítésből óhatatlan a gyorsérté­kelés szubjektvizmusa is, de a 191 versenyző fennmaradó 71 százalé­kának hozzávetőlegesen a fele okozott csalódást, mert elmaradt Kemény Dénes csapata parádés a megalapozottan várt teljesít­ménytől. Különösen igaz ez a komplett magyar ötkarikás válo­gatottnak csaknem pontosan a 20 százalékát kitevő (38 versenyző) atlétaválogatottra: kirívóan gyen­gén szerepelt, egyetlen árva pon­döntöt produkált tot érő helyezést sem sikerült en­nek az alapsportágnak szereznie. Szemben az eredeti célkitűzéssel, az 1-2 éremmel és 13-17 ponttal. Nyilvánvaló: a magyar atléti­kában komoly gondok vannak, ezek feltárása, s a konzekvenciák levonása - bár nem lesz könnyű, de - sürgős feladat. Bár minden elhamarkodott néven nevezés nem egészen 24 órával az olimpia zárása után felesleges és veszé­lyes lenne, mégis hiba volna el­hallgatni, hogy kik azok, akik ne­gatív magyar hősei a sydneyi já­tékoknak. íme, a közel sem teljes névso­ruk: a női párbajtőrözők Nagy Tí­mea kivételével, Ferjancsik Do­monkos (kardvívó), Sike József (sportlövő), Gécsek Tibor (atléta), Vereckei Ákos, Kőbán Rita, Zala György (kajak-kenusok), Simóka* Bea, Vörös Zsuzsanna, Sárfalvi Péter (öttusázók), valamennyi cselgáncsozó, Lakatos Pál, Bal- zsay Károly (ökölvívók). Hárman voltak a magyarok kö­zött, akik sérülés miatt egyálta­lán nem tehették próbára tudásu­kat az olimpián, vagyis - szél­sőséges megfogalmazással - turis­taszerepre kényszerültek: az atlé­ta Németh Roland (a 4x100-as vál­tó előbb kiesett, mint ahogy ő be­szállt volna), a súlyemelő Popa Adrián (a bemelegítésnél újult ki egy régebbi sérülése) és a díjugra­tó Túri József (őrá a kategorizálás csak áttételesen érvényes, ő a leg- balszerencsésebb, mert a lova bu­kott meg a verseny előtti egész­ségügyi vizsgán). Ez a kis nemzetek játéka volt A brit lap rangsorában az ötödik helyen végeztünk Nem az Egyesült Államok, Ausztrália vagy Oroszország büszkélkedhet a legjobb eredményekkel Sydneyben. A The Sunday Times című brit napilap az olimpiai éremtáblá­zat eredményét összevetette a részt vevő országok lakosságá­nak lélekszámával, és bizony Ba­hama, Szlovénia, valamint más kis országok - köztük Magyaror­szág - került az élre az egy főre jutó olimpiai aranyérmeket, to­vábbá az összes érmet tekintve. A Bahama-szigetek, melynek sprinterei a női 4x100-as váltót nyerték az atlétikai versenye-' ken, 3.39 aranyérmet mondhat­nának maguknak egymillió la­kosra, ha a szigeteken nem csak 296 ezren élnének. Az evezésben és a lövészetben szerzett arany­érmével Szlovénia minden egy­millió lakosának szerzett egy elsőséget Sydneyben. Az első tíz helyen, Ausztráliát, Kubát és a Bahamákat leszámít­va Európa kicsiny országai re­mekeltek. Bahama és Szlovénia után Kuba 1.01, Ausztrália 1.18, Magyarország 1.25, Hollandia 1.31, Norvégia 1.32, Észtország 1.4, Bulgária 1.6, Litvánia 1.6 millió lakosa mondhat magának egy-egy aranyérmet Sydneyben. Az összesített éremtáblázat és a lakosság aránya tekintetében Magyarország (588 ezer lakosra jut egy érem) a Bahamák (294 ezer), Ausztrália (325 ezer lakos), Kuba (386 ezer lakos) és Észtor­szág (466 ezer lakos) mögött az 5. A további sorrend: Bulgária, Hollandia, Litvánia, Svédország, Lettország és Románia. A kelet-európai és a skandi­náv országok Ausztráliával le­hetőségeikhez képest sokkal eredményesebbek voltak Syd­neyben, mint a játékok hagyo­mányos nagyhatalmai, Oroszor­szág, az Egyesült Államok vagy Kína. Csúcsforgalom Ked den hatalmas volt a tömeg a sydneyi repülőtéren M indent egybevéve csodálatos olimpia volt, remek magyar sze­repléssel. Sajnos a tévé­ben nem sok élő közvetí­tést láttam, mert készü­lünk az októberi, kínai világbajnokságra és nem lehetett éjszakázni. A rá­diót viszont hallgattam és fantasztikusan dolgoztak a rádiósok. A csúcsot a vasárnap jelentette négy arannyal. Minden elisme­résem Csollány Szilveszte­ré, aki kiböjtölte az ara­nyat. Parádésak voltak ví­zilabdázóink és még so­rolhatnám. Sajnos a nagy szerelem, az atlétika mé­lyen a várakozás alatt szerepelt, a 38 atléta egy pontot nem tudott szerez­ni. Ugyancsak nagy csaló­dást okoztak a „nyíregy­házi” olimpikonok is. Orosi János, RÁDIÓS TÁJFUTÓ VILÁGBAJNOK I smét bizonyságot kap­tunk arról, hogy mi­csoda embrefeletti telje­sítményekre képesek a sportolók. Az ötkarikás játékok egyik nagy cso­dája volt, hogy a kétszáz nemzet tagjai barátság­ban töltötték el az időt, nem volt semmiféle probléma. Ami a magyar csapat szereplését illeti, én jónak tartom, hiszen több aranyunk van mint Atlantában volt. Káprázatos élményt adott a vízilabdadöntő, parádésak voltak a ka­jak-kenusok, csalódást okoztak viszont a vívók, atléták. Sajnos a négy, megyénk színeit is képviselő sportoló vára­kozás alatt szerepelt, ettől csak eredményeseb­bek lehettek volna. dr. Zilahi Zsolt, az Nyh. Kertváros elnöke A z aranyakat tekintve jól szerepeltünk, hi­szen kettővel több bajno­ki címet szereztünk mint legutóbb Atlantában. A zárónapon a vlzisportok megmentettek bennünket ám jó pár sportág vezetői magyarázattal tartoznak majd kritikán aluli sze­replésükért, gondolok itt elsőorban az atlétákra, súlyelőkre, vívókra és cselgáncsozókra. Szomo­rúan kell mondanom, hogy az NYVSC verseny­zői, a megyénbeliek is alaposan elmaradtak a várakozástól, a befekte­téshez képest szinte sem­mit sem teljesítettek. Ne­künk is le kell vonnunk emiatt a következtetése­ket és ki kell majd adnunk az új jelszót: Haj­rá Fiatalok! Petrika Ibolya, MEGYEI SPORTIGAZGATÓNÖ Blfe— AM I v-n. _____ Ö sszességében elége­dettek lehetünk a nyolc aranyéremmel. Az egyik emlékezetes siker a vízilabdázóké volt, akik imponálóan játszot­tak a fináléban. Sajnos nem mondható el ez a női kézilabdázókról, akik bosszantóan veszíttették el az aranyérmet. A ka- jak-kenuzók a végén ki­tettek magukért és érde­kes módon nem az esé­lyesebbnek tartott nők, hanem a férfiak hozták az eredményeket. Ami a megyénkbelieket illeti: súlyemelőinket balsze­rencse is kísérte, szerep­lésük mélyebb elemzést kíván, ám a elmaradtak a várakozástól. Miként Gyulai, aki a váltó tagja­ként nem jutott tovább a selejtezőből. Németh László, BARCELONAI OLIMPIKONUNK A nyolc aranyérem ön­magáért beszél, ezért csakis elismerés jár olimpikonj ainknak. Főként a vízilabdázók elsőségéért, hiszen a csa­patarany az mindig érté­kesebb az egyéni si­kernél. Sajnáltam a kézi­labdázókat, csalódást okozott viszont Erdei és Kőbán, aki ráadásul a négyes után igen rosszul nyilatkozott. Ugyancsak magyarázniuk kell az elégtelent az atlétáknak, igen megkérdőjelezhető a sok induló és az őket kísérő, nem szakmai stáb részvétele. Ami a szabolcsi színeket és képviselőket illeti, a sportági vezetőknek, a szakértőknek kell majd kideríteniük, hogy miért vallottak kudarcot. Kozma Attila, BAKTALÓRÁNTHÁZI SPORTVEZETŐ Ml A VÉLEMÉNYE OLIMPIKONJAINK SZEREPLÉSÉRŐL?

Next

/
Oldalképek
Tartalom