Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-09 / 237. szám
2000. október 9., hétfő HATTER 3. oldal iZŐPONT távolban egy unió? Sípos Béla ______________________ Mér nagyon várom azt a napot, amikor elmondhatom: az Európai Unió polgára vagyok, Várom, de egyáltalán nem tudom milyen is lesz az, mennyiben leszek más, mint ma, vagy egyáltalán milyen állapotváltozást jelent uniós polgárnak lenni. Mindez azért foglalkoztat, mert az uniós csatlakozás immár közügy. Nem múlik el nap, hogy valaki ne nyilatkozna a csatlakozás mikéntjéről, vagy éppen az időpontjáról. Vasárnap Száj er József, a legnagyobb kormányzó párt parlamenti frakcióvezetője, egyben az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke mondta: Magyarország várhatóan 5-6 éven belül az Európai Unió tagja lesz. Bevallom őszintén: nagyon sajnálnám, ha még öt-hat évet kellene várni a tagságra. Mert én még emlékszem arra, amikor úgy 15-20 évvel ezelőtt azt mondták: már csak ezt az egy nehéz évet kell átvészelnünk, s utána minden jobb lesz. A következő esztendőben ismét elhangzott az előbbi kijelentés, s azóta már nem is számolom az éveket. Persze akkor az unióról még szó sem volt. Mindig várunk valamire. Várunk, s közben az évek számolatlanul elröppennek, a gyerekek felnőnek, unokák születnek, s mi csak várunk. Holott a mindenkori politikusaink, az ország vezető államférfiai dicsérik a tízmillió magyar munkáját, dicsérik a külföldiek is, Középkelet-Európa kistigriseként emlegetik hazánkat, gazdasági csodaként tartanak számon bennünket, csak szuperlati- vuszokban minősítik az elért eredményeket. látszat valóban ez. De mi van emögött. Most a lakosság nagy többségének reálkeresete folyamatosan csökken, egyre több család küzd megélhetési gondokkal, a hónap végén pedig a krajcárokat számolgatják. így aztán keserű uniós tagság elé nézhetünk, legyen bármilyen magasztos is a külföld dicsérete. Szóval, nem tudom mit is várjunk az uniótól, de az biztos: keményen kell majd dolgozni a napi betevőért, s persze - remélhetőleg - ez meghozza majd a gyümölcsét. Magam is unió párti vagyok, éppen ezért sajnálnám, ha a korábban tervezett 2002-2003-as csatlakozás oly távolra kerülne. HÍREK □ Múzeumi előadás A Jósa András Múzeum Baráti Köre a TIT-tel karöltve bonyolítja le előadássorozatát. Ennek keretében ma 17 órától dr. Nagy Ferenc Szabolcs-Szatmár mezőgazdasága 1956-ban címmel számol be kutatásairól. □ SM-klubfoglelkozás A Sclerosis multiplex-klub tagjai kedden 14 órától találkoznak a TENS-készülékek gyakorlati bemutatása keretében. A foglalkozás helye: Nyíregyháza, Körte u. 19. Jövőre felújítják a piaccsarnokot Őstermelőnek kiadva olyanok is árusítanak a piacon, akiknek földjük sincs ellenőrizni, valóban termel-e az illető vagy sem. Láttam olyat is: alig lépett ki az irodából az igazolvánnyal a kezében, máris bővítette a termékek körét az őstermelő azzal, hogy beírt még néhányat a megfelelő rovatba. Egyébként az jár a legjobban, aki eleve úgy kéri: zöldség, gyümölcs, virág, palánta - ebbe minden belefér, még a déligyümölcs is... Nekünk nincs jogosítványunk arra, hogy otthon ellenőrizzük az árust, van-e akkora földje, hogy mondjuk a teljes szezonban árulhasson paprikát. Sérelmezte a levélíró azt is, hogy a csarnok kijáratánál tilos kipakolni az árusoknak. Mint megtudtuk, ennek egyszerűen munka- és tűzvédelmi oka van, a kijáratokat szabadon kell hagyni. Hely van elég, asztalról kell árusítani, nem a földről. Szeptember utolsó napjaiban - egy új rendelkezés életbe léptével - meglehetős bizonytalanság alakult ki arról, lehet-e tejet, tejterméket árulni a piacokon vagy sem. A vásárlók többsége úgy gondolja: épp elég az a húsz-harminc év garanciának, amióta Martyn Péter felvétele egy-egy asszonytól hordják a házitejet, tejfölt, túrót... Egyelőre minden marad a régiben - nyugtatott meg Fehér József. Megtudtuk még: jövőre tervezik a csarnok rekonstrukcióját. Ideje már, hiszen húsz éve épült. Azóta sorra nyílnak a csillogóvillogó szupermarketek, amelyekkel fel kell venni a versenyt. A felújításhoz 30-40 millió forintra lenne szükség. Cserélni kell az aljzatot, de előbb az elavult szennyvíz-vezetékeket, nyílászárókat, korszerűsítésre vár a világítás, meg kell oldani a szellőztetést, és mindenek előtt el kell végezni a festést. Megtudtuk még: Nyíregyházán három éve nem emelték az asztalbérlet díját és a helypénzt. A kinti asztalokért nyolcezer forintot fizet havonta a bérlő, míg a bentiekért - bármilyen furcsa is - csak 5200-at. Jól működik A csarnok vezetője úgy ítéli meg: jól működik a nyíregyházi piac, a kereskedők, eladók, vásárlók fegyelmezettek, nincsenek viták. CSERVENYÁK KATALIN vagy sem. Fehér József nak címzett feljelentés alapján ugyanezeket az embereket ellenőrizték az illetékes szakhatóságok, és mindent rendben találtak náluk. Valamennyinek a véleménye birtokunkban van. A levélíró érvei között szerepel, hogy magukat őstermelőnek kiadva olyanok árusítanak a piCsak a friss ám kelendő acon, akiknek földjük sincs, az árut kamionnal szállítják a megyeszékhelyre, ott osztják el, s adják tovább óriási haszonnal. Áruikat onnan ismerni meg, hogy úgy hasonlítanak egymásra, mint a madártojások. Ellenőrzés- Előfordul, hogy valaki vásárol még a portékájához, mert az övé még nem érett meg, vagy mert tudja, ahol többféléből választhatnak, ott szívesen vásárolnak, de nem ez az általános - folytatta a csarnok vezetője. - S hogy miért lehet ezt megtenni? Az egész országban káosz van az őstermelői igazolványok kiadása körül. A nagybani piacok sehol sem zártak annyira, hogy ott csak kereskedők vásárolhassanak. Személyes tapasztalat: aki bevisz egy tulajdoni lapot, amivel igazolja, 200 négyszögöl földdel rendelkezik, vagy a szomszédtól szerez egy papírt, miszerint tőle bérli a területet, rajta pedig virágtól a zöldségig mindent megtermel, megkapja az őstermelői igazolványt. Nincs az az apparátus, amelyik győzné Nyíregyháza (KM) - Az őstermelőket ellehetetlenítik, a nyíregyházi piacon a maffia uralkodik, óriási haszonnal dolgozik, és még csak nem is a saját terményét árulja - ezeket a vádakat egy olvasónk leveléből idézzük. Sorolhatnánk tovább, kiket említ név szerint is a feladó, aki levelére választ nem vár, inkább intézkedést, különben a belügyminiszterhez fordul. Budapesti címmel Irta alá a levelet, hozzátéve, két hónapot a nyáron Nyíregyházán töltött - ennyi idő alatt sikerült feltérképeznie a terepet. Levelét továbbítottuk a Piaccsarnok vezetőjének, Fehér Józsefnek: Tavalyi keltezésű- Ha nagyon komolyan vennék a levél tartalmát, most már akár fel is jelenthetnék az illetőt azok, akiket név szerint említ, és vádol azzal, hogy nem termelnek, csak vásárolnak és tovább értékesítenek - mondta, majd elővett egy tavalyi keltezésű, kézzel írott levelet, amelyben merő véletlenségből(?) ugyanazok a nevek szerepelnek, mint a mostaniban, s a fogalmazás is hasonló. - Tavaly szeptemberben-októ- berben a polgármesteri hivatalNekünk nincs jogunk ellenőrizni, van-e földje az őstermelőnek Férfimunka Törö István Erzsi néni tüzelőt akart venni. Hűvösödnek az esték, csípősek a hajnalok. Még a macska is hozzábújik, s ott ébred reggelente. Ha rágondol a tortúrára, csak legyint: van még a tavalyiból. Egyébként is a nagy sertepertélésben oly gyorsan elmegy a nap, mire észbe kap beesteledik, elfárad, s ott alszik el a tévé előtt. Azért reggelente csak kiáll a járdára, s mindenkinek újságolja, hogy a szállítóját várja. Alküszik is velük egy sort, de valahogy nem jön össze az üzlet, otthagyják a fások, s fájdalmára még a szenesek is. „Menjenek csak, majd jönnek mások!” Jöttek is. Erzsi néni úgy érezte, jól megállapodott velük, de amikor be akartak állni a teherautóval, sipákolni kezdett.- Ide nem lehet! A szőlőlugast letörik. Hordják be! Bizony otthagyták Erzsi nénit, ahogy a meredek udvart meglátták. A lánya hiába korholta, hogy így nem fog tudni venni. Majd küldi az urát. A veje azonban sohasem ért rá. Erzsi néni nem is akarta. Mert ez olyan férfimunka. Neki kell ezt intézni. Egyik reggel dér csillant meg a füveken. Feltérképezte a készletet. Bizony alaposan megcsappant. Ekkor döbbent rá, hogy a hűvös tavaszon megetette a cserépkályhával. Gyorsan kiállt a járdára. De csak továbbmentek a teherautók, mindenkinek egyszerre lett sürgős a tüzelő. „Majd ha marad” - kiabálták neki. Azt naponta tisztességesen be- hordták, merthogy maradvány mindig volt. Oly nehezen akart összejönni a készlet, csak a pénze fogyatkozott szaporán. Mikor már majdnem összejött a megfelelő mennyiség, akkor jött meg az ő teherautója.- No, itt vagyunk nénike! Hova is? Hiába sipákolt, az erős legények csak hordták. Mikor a fáskamrába nem fért, mellé rakták. Erzsi néni alig tudta kifizetni. Rájött, hogy a sok maradékra ráfizetett annyit, mint erre az egy fuvarra. Másnap este megjött a veje. Odabent hőség. Erzsi néni elpilledve nézi a tévét.- Akkor holnap hozzák a tüzelőt!- Ne fáradj, fiam, már elintéztem. Csak suttyomban, amikor a krizantémokat válogatták a temetőbe, merte bevallani a lányának, hogyan intézte el a férfimunkát. Bevétel a tökmagból Molnár Károly Tyúkod - Akik ez év őszén jártak a tyukodi határban, tapasztalhatták, hogy lépten-nyomon pucolják a tököt a falubeliek. A Bürgeszd dűlőben a Bakó család serénykedett. A magot kapával ültette a család. Kétezer forintos mag volt - mondja Bakó Bálint. Május közepén ültették ezt a másfél holdas területet. Kétszer meghúzatták lovasfogattal, s meg is kapálták. Persze a nagy szárazság nem kedvezett a töknek sem. Ha megérik a mag, megindul a betakarítás, a zöldes mag még nem, de a barnás már jó. Letörik csutkájánál, egy kupacba hányják. Sajátos szerszámokat készítve vágják szét a tököt. A magot azonban kézzel szedik ki, igaz* kesztyűs kézzel fészkelik. A tököt rendszerint a földön hagyják, s ebből trágya lesz. Nagyon kevés részét a jószág megeszi. Az összegyűjtött magot száraz helyen kiterítik majd szárítják felemelt szúnyoghálón, hogy járja a levegő. A gazda szerint az idei termés nem jobb az átlagosnál. Jövedelem-kiegészítésként viszont jól jön. Az utóbbi másfél évtizedben egyre többen vállalkoznak erre a munkára. Dorka almája Az egészséges táplálkozást nem lehet elég korán kezdeni - az újfehértói Varga Dorka azért megbirkózik a feladattal Nyéki Zsolt felvétele