Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-06 / 209. szám

2000. szeptember 6., szerda 3. oldal HÁTTÉR MÍV n Ú rj£lf Jól?) utat! CSERVENYÁK KATALIN Nem tudom, mit csinálnék azoknak a ma­gyar turistáknak a helyében, akik most ott ülnek a repülőtéren vagy az út szélén, ide­gen földön, és arra várnak, hogy valaki ér­tük menjen, hazahozza őket. Illetve egyet tudok: borzasztóan pipás lennék - és akkor még finoman fogalmaz­tam. Nemigen ajánlanám az illető utazási iroda vezetőjének, hogy a közelembe jöjjön - akár csak elnézést kérni is mert nehe­zen tudnék uralkodni indulataimon. Több okból. Egyrészt, mert az átlag ma­gyar egész évben azért dolgozik, gyűjtöget és kuporgat, hogy két hetet végre pihen­hessen és nyaralhasson. El sem lehet ronta­ni jobban, mint hogy a végén kiderül: a ha- zaútra már nem futotta az általa befizetett pénzből. Azaz, hogy benne volt az a szám­lában, csak már valaki valami másra elköl­tötte. Milyen kínos és szégyenletes lehet egy fil­lér nélkül, szutykosan, étien, szomjan, ki­szolgáltatottan várni a megváltó repülőt vagy autóbuszt! És megint mit gondolhat­nak rólunk a fejlettebb államok várótermei­ben megforduló utasok. Mert hát nyilván nem mondhatják el azok a szegény magya­rok mindegyiküknek egyenként, hogy őket átverték és ottfelejtették. De addig is, ha megszánnák őket, és pár falatra valót adná­nak... Rémes! r En azt hittem, ezen mi már régen túl vagyunk. Reméltem, az a káosz és szélhá­moskodás, ami az utazási irodák körül a rendszerváltás utáni első években tapasztal­ható volt, mára „letisztult", kihullott a férge­se - amelyik egy szezon alatt akart meggaz­dagodni -, és maradtak a pályán a tisztes­ségesek. Valami ilyesmit mondott alig két hete a tévében az utazási irodák felügyeleti szervét képviselő úriember is. Határozottan állította, ezen a területen minden rendben van, nyugodtan kelhetünk útnak. Jól rászólt! És mennyire képben lehet! ue jZIVI; Nálad nagyobb jégheggyel csak a Titanic találkozott Ferter János rajza □ Emlékzászló Millenniumi emlékzászlót ad át szeptember 6-án 14 órakor Zsurkon, 17 órakor pedig Tiszaszentmártonban a re­formátus templomban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere. □ Véradás Ma Mátészalkán az ÁFÉSZ mű­szaki áruházában (Kölcsey u. 1.) 8 és 14, Nyírtasson a polgármesteri hivatalban 9 és 13, Csaholcon a művelődési házban 8 és 12 óra között szervez önkéntes véradást a Vö­röskereszt. □ Számítógépes asztalok A nyírbátori Petróczki Ferencné, a karitatív Lions Klub so­ros alkormányzója nemrég hárommillió fo­rint értékű számítógépes asztalt szerzett be, melyeket a nyírbátori iskolák és intézmények között osztanak szét. Elakadt a magyar mézfolyam Már megoldaná a méhészek gondjait, ha évente itthon mindenki csak egy kiló mézet enne meg Nyéki Zsolt Mátészalka (KM) - A nyár kö­zepén hirtelen leállt a ma­gyar méz külföldi értékesíté­se. Az ok: júniustól a bolgár, román és cseh méz vámmen­tességet élvez az Európai Unió piacain, míg a tőlünk vásárolt termék után vámot kell fizetni. Pedig az év jól indult: az elmúlt esztendő első feléhez képest csaknem 700 tonnával több mé­zet exportáltak a magyar keres­kedők, akik idén eddig 6700 ton­na árura kötöttek üzletet. Erre a statisztikai adatra hivatkozott Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, amikor Mátészalkán, az V. Szat- már Expo egyik szakmai tanács­kozásán értékesítési problémák­kal keresték meg őt a méhészek. Vámmentes versenytársak A helyzetben mégsincs sem­miféle ellentmondás, mindenki­nek igaza van. Az első fél évben valóban több méz hagyta el az országot, csakhogy ennek túl­nyomó többsége még a tavalyi termés volt, s a további export előtt váratlanul vám-bomba rob­bant. Az Európai Unió (mert­hogy gyakorlatilag ez a célpiac) delegációja tárgyalásokat kezde­ményezett a kelet-európai méz­termelő országokkal az ez évi ke­reskedelem feltételeiről. Ennek A vám nél­küli export lenne a jó megoldás eredményeként Románia 6 ezer, Bulgária 2 ezer, Csehország pe­dig ezer tonna méz vámmentes bevitelére kapott engedélyt. Magyarország számára két lehetőséget kínáltak fel: vagy el­fogad egy kvótát (nem hivatalos információk szerint 9 ezer ton­nát), amelyet vámterhek nélkül adhat el az unióban, vagy Görög mézpiac: a magyar termelőknek is példát mutatnak kiszerelésben, választékban A szerző felvételei mennyiségi korlátok nélkül, de 10,38 százalékos vámmal folytat­ja a kereskedést. A magyar szí­neket képviselő csapat utóbbit választotta - a szakma nem kis meglepetésére. Külkeres alku- A tárgyalások előtt az FVM Ag­rárrendtartási Hivatala kikérte szervezetünk véleményét, amely­ben egyértelműen a vámmentes szállítást tartottuk a legkedve­zőbb megoldásnak. Ezzel szem­ben a külügyminisztériumi kül­döttség a mennyiségében nem korlátozott, de vámokkal terhelt értékesítés mellett döntött - adott értetlenségének hangot a Méhészeti Terméktanács elnöke, Kékes Gábor. Nem a vám ténye okozott meglepetést, hiszen an­nak mértéke tavaly még 17,5 szá­zalék volt, s az is ismert, hogy az EU a vámok fokozatos leépítésé­nek elvét követve idén 10,38 szá­zalékra mérsékli e tételt a méz­nél. Bombaként az említett or­szágok vámmentes szállítási megállapodása hatott. így ugyanis az EU kereskedői előbb a vámterhek nélküli forrá­sokból szerzik be a mézet, s amennyiben még olyan kereslet mutatkozik, amely elbírja a vá­mokkal növelt költségeket, eset­leg akkor néznek szét Magyaror­szágon is. Legalábbis ilyen kö­vetkezményektől tartanak most a méhészek, s aggodalmukat alá­támasztani látszik a mézexport drasztikus visszaesése. A külke­res alku annál is inkább megkér­dőjelezhető, mert a hazai évi 15- 16 ezer tonnás méztermésből át­lagosan 9-11 ezer tonna közötti mennyiség talál vevőre az EU- ban. Ha igaz a 9 ezer tonnás és vámmentes kvóta ajánlata, ak­kor valóban rossz döntés szüle­tett.- A méhészet a köztudatban még a mai napig sikerágazat­ként szerepel, amelyet a kevés hungarikumok között jegyzett akácméz fémjelez. Az igazság ettől már messze jár: a termelők tőkehiánnyal küszködnek, nem­hogy a korszerűsítésre, de las­san már az éves munkák finan­szírozására is alig van pénzük. Az idei esztendő rendkívül ked­vezőtlen időjárása miatt az el­múlt évtizedben másodszor jut mélypontra az ágazat. Sok he­lyen már megkezdték a méhek etetését, pedig ez szeptemberben szokás - sorolta a gondokat Lé- ner József, a Méhészeti Termék- tanács választmányának elnö­ke. A bajok orvoslására a minisz­ternek több javaslatot is felvetet­tek, ezek között elhangzott: a mé­hészeknek nagy szükségük lenne egy egyszeri, gyors - más ágazat­nál rendszeresen alkalmazott - támogatásra. A készletek inter­venciós felvásárlása lenne a következő lépés, de ezekhez na­gyon nehéz lesz megtalálni a pénzügyi forrást a költségvetés­ben. A termék reklámja A válság tartós megoldása per­sze a mezőgazdaságban általános érvényű hiányosságok felszámo­lásától várható. Meg kell oldani a méz feldolgozását, készáruvá készítését, a termékek reklám­ját, hatékonyabb marketing- munkáját. Magyarországon méz­ből az egy főre jutó átlagfogyasz­tás 36 dekagramm (Németország­ban 4 kilogramm!), ha csak egy kilogrammra tudnánk ezt növel­ni, az már megoldaná a méhé­szek gondját.­............................... A trükkös krumplibogár Cserbakőy Levente Az idei krumplitermésünk előreláthatólag olyan gyér eredménnyel zárul majd, hogy ősszel már nem is lesz mit be takarítani. Már jószerivel több mint a felét megeszeget­tük, hiszen egyetlen főzésre négy-öt bokor alól kell kifor­gatni a gumókat ahhoz, hogy a sülthöz valami köret is le­gyen belőle. A diónyi nagyságú krump­lik engem valójában nem iz­gatnak, mert megpucolásuk nem az én dolgom. Az viszont feltétlenül mellettük szól, hogy amikorra a sütőből kike­rülnek, ahol együtt sültek a hússal, átvéve annak és a fű­szereknek minden jó izét és aromáját, villahegyre tűzve minden szem krumpli ponto­san egy falatnyi méretű az őt kísérő húsdarabkával együtt. Az, hogy a krumplitermésünk gyatra, nem azt jelenti, hogy a krumplibogarak menynyisége is ezen a szinten áll. De nem ám! Az ő idei létszámuk bizto­san évtizedes csúcsokat döntö­get. Azért, hogy az ellenük va­ló védekezésre mi nem alkal­mazunk vegyszeres permete­zést, nem azt jelenti, hogy sza­bad a vásár. Még tavasszal egy ismerősünk lepermetezte valami szerrel a fiatal töveket. Hogy a permetlét miből ku- tyulta, azt nem tudom, de a bogaraknak nem hogy ártott volna, hanem láthatóan ízlett. Kigömbölyödtek, kifényesed­tek tőle, és kimondottan tet­terősek lettek. Jókora példá­nyok pöffeszkedtek a levele­ken és szárnyuk csíkos kitin­páncélja úgy csillogott, mint­ha valami kerti bulira érkez­tek volna. Irtásuk úgy történik, hogy a levelekről, szárakról és a föld­ről egyenként összeszedődnek és zutty, be az elhasznált étolaj maradékát tartalmazó flakon­ba. Nem szép halál, de még mindig jobb, mint a vödör víz­ben való fuldoklás. Azután egyszer észrevettük, hogy már akkor a földhöz vágja magát, amikor tőle még három tőnyire vagyunk. Ott feküdt a homokban hanyatt, szinte ész­revehetetlenül, jelezve, hogy hagyjunk neki békét. Nem hagytunk. Mars az olajba! Megújul a templom Együtt a pénz • Szeptemberben befejezik Fehérgyarmat (M. K.) - A szatmári térségbe látogató turista programjában rendre helyet kap a fehérgyarmati gótikus műemlék református templom is. Az augusztus végén érkezők ta­pasztalhatták, hogy a torony va­kolatát leverték, ugyanis a salét- romosodás nyomai látszottak. A millenniumi időszakban a XV. századi templomok felújításához támogatást lehetett kapni, a Kul­turális Örökség Minisztériumá­hoz benyújtott pályázat segítsé­gével. Ezzel több szatmári tele­pülés gyülekezete élhetett. A központi segítséget azonban ki kell egészíteni a gyülekezet tá­mogatásával. Mint Balogh Tihamér, a Szat­mári Egyházmegye esperese el­mondta, most összegyűlt annyi pénz, hogy megkezdődhessen a felújítás. A mester úgy véleke­dett, hogy a lehető legjobb meg­oldást alkalmazzák. Tény, hogy a korábbi eljárásokkal nem lehe­tett teljes mértékben megakadá­lyozni a salétromosodást. A pres­bitérium úgy döntött, hogy a tetőzetnél tapasztalt hibákat is kijavíttatják, illetve impregnál­ják is a fazsindelyt. A szakembe­rek véleménye szerint három­négy évente a vakolatcserére számítani lehet. Mivel az imp- regnálást nem lehet nagy meleg­ben végezni, így valószínű csak szeptemberben sikerül a felújítá­si munkákat befejezni a fehér- gyarmati műemlék református templomnál. A templom Fehérgyarmaton A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom