Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

2000. szeptember 2., szombat Kelet*» hétvégi 8. oldal KM-TÁRLAT A tanár festő A hódmezővásárhelyi születésű Szilágyi Sándor rajztanár festő 45 éve él Nagyar- ban. Azóta kisdiákok százait nevelte, okítot­ta. Közben szorgalmasan festett, alkotott. A megye, az ország különböző településein több egyéni és csoportos kiállításon szere­pelt. Legutóbb Nagyarban mutatta be sike­resen képeinek egy részét, amelyet igen so­kan tekintettek meg. A művész és alkotása Petőfi fája Szamospart Molnár Károly felvételei MÚZSA Juhász Gyula Szeptember aranya Pirkad a lomb, nyaram elmúlt, Elmúlt epedve nyaram, A hold bőség-szarujában Szeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb, Mert legszomorúbb nekem. Elmúlt. Most eldalolom majd Szeptember éjjeleken. Mert; ez az én sorsóm, üdvöm, Tűnőben szép a nyaram, Mikor a holdon, a szőkén, Szeptember aranya van. Akik feljutottak a 8 ezres csúcsra CSERVENYÁK KATALIN Nem mindennapi teljesít­ménnyel büszkélkedhet a nyíregyházi Ács Zoltán: egyi­ke azon magyaroknak, akik feljutottak a pakisztáni Broad Peak 8047 méteres csúcsára. Élményeiről haza­térve, szerkesztőségünkben számolt be. A Krúdyban érettségizett, majd a fővárosban, a Testnevelési Egyetemen (TF) szerzett diplo­mát a most 31 éves fiatalember. A TF-en évfolyamtársaitól ka­pott kedvet a hegymászáshoz. El­végzett egy alapfokú tanfolya­mot, és rövidesen már tagja lett egy expedíciónak, amelynek cél­ja a Kaukázus volt. Ennek több mint tíz éve. Zoltánt mindig is vonzották a magas hegyek. Egy ilyen túra azonban rendkívül pénzigényes és komoly szervező munkát is igényel. Expedíciójuk vezetője, Klein Dávid viszont kiváló hegy­mászó és remek szervező. A 8047 méter magas Broad Peak a Karakorum hegységben található, a Himalája szomszéd­ságában. Itt egymás mellett négy, nyolcezer méternél maga­sabb csúcs látható. A hét hegy­mászóból - öt fiatalember és két hölgy - orvosból és alaptábor- vezetőből álló csoport június 2- án indult el Magyarországról. A csúcsra ketten jutottak fel: Ács ÁCS Zoltán Sipeki Péter felvétele Zoltán és Mécs László. A hegy­mászók között volt egyébként még egy nyíregyházi, Ugyan Anita, aki szintén a Krúdyban érettségizett, majd a TF-en vég­zett. Zoltán az utóbbi években Brüsszelben majd Prágában élt, egy fitness cégnél dolgozik, és Európa nagyvárosaiban építi ki kirendeltségeit. Korábban vi­szont újságíróskodott, a tévéné­zők a Zöld pontból, a rádióhall­gatók a Krónikából ismerhetik. A Broad Peak érdekessége, hogy csúcsán magyar hegymá­szó még nem járt. Sok nyugat-eu­rópaival találkoztak viszont, il­letve egy amerikai csoporttal is. Nekik volt műholdas telefonjuk, amellyel ilyen magasságból tud­ták tartani a kapcsolatot az ott­honiakkal. Az ő számítógépükön küldtek haza a magyarok is e- mail-eket. Ilyen kék az ég 8000 méteren Mindig a Tarzan-filmek jut­nak eszébe Zoltánnak, amikor meglátja az egymás mögött hosz- szú sorban kaptató teherhordó­kat. Találkoztak olyan konvojjal, amelyiknek a holmijait négyszá- zan(!) cipelték. Egy teherhordó csomagja - a saját mintegy öt ki­lósán felül - nem lehet több 25 kilónál. Zoltánéknak 54 teher­hordójuk volt felfelé, lefelé vi­szont már csak 13-ra volt szüksé­gük.- Furcsa érzés, hogy ezek mind neked dolgoznak... - mond­ja a fiatalember. Az alaptábort 5000 méter ma­gasan építették fel a magyarok. 5800-on volt az egyes, 6400-on a kettes, 7100-on a hármas, és 7450- en - amit aztán a lavina teljesen megsemmisített - a négyes. Nagyon érdekes, ahogy a tábo­rokat kiépítik. Az alaptáborból több fordulóval felhordják a hol­mit előbb az egyes táborba. Miu­tán ez kész, megpihennek, majd a kettes, a 3-as, 4-es következik - ugyanúgy oda-vissza ingázással. Mire minden felépült, már csak a hátizsákja és a hálózsákja ma­rad a hegymászónak - vagyis szinte teher nélkül „támadja” meg a csúcsot. Bizonyára senkinek nem kell bizonygatni: nem veszélytelen egy üyen expedíció. A két legna­gyobb veszedelem, ami az em­berre leselkedik, a fagy és a lavi­na. A -10, -15 fokos hideghez ek­kora magasságban akklimatizá- lódnia kell a szervezetnek. A vér besűrűsödik, a kapillárisok vér­ellátása leromlik. Nyolcezer mé­teren a levegő oxigéntartalma harmada annak, mint ami a ten- gersziaten van. Maximális erő­kifejtéssel is csak annyi hőt tud termelni ilyen magasságban az emberi szervezet, mint amennyit tengerszinten óránként hat kilo­méter gyaloglással. Ez pedig édeskevés. Hiába a sok „meleg” holmi, ezeket a testnek kell fel­melegítenie. Sosem szabad azt mondani an­nak, aki fázik: nincs is hideg - állítja Zoltán. Mindenki maga tudja, mennyire tűri a hideget a szervezete. Ha ő úgy érzi, nem bírja tovább, hagyni kell, hogy visszaforduljon. A Broad Peak...- Kevés hegymászó van, aki­nek kezén, lábán megvan min­den ujja - mondja Zoltán, majd észreveszi, tekintetem óhatatla­nul a kezeire téved. Ezért hozzá­teszi: - Nekem megvan mind.- Reinhold Messner, a történe­lem egyik leghíresebb hegymá­szója az első expedícióján elvesz­tette néhány lábujját - magya­rázza. - Ez azonban nem zavarta a többi túrán. Most az olasz zöl­dek delegáltjaként képviselő az Európa Parlamentben.- Mikor mi nekivágtunk, pon­tokba szedtük a célokat - folytat­ja. - Első helyen az állt: a legfon­tosabb, hogy mindenki épségben hazajöjjön. (így is lett.) Csak a második helyen szerepelt: ha lehet, másszuk meg a hegyet. Ez is sikerült, hiszen a hét hegymászó közül kettő - Zoltán és a budapesti Mécs László - jú­lius 31-én feljutott a csúcsra... Együtt haladtak mind a heten 7450 méteren lévő táborig, ahol a lányok azt mondták, pihenni akarnak egy napot. Négy fiú hajnali kettőkor in­dult útnak. Iszonyatos hideg volt, kezük, lábuk majd lefa­gyott. Hárman vissza is fordul­tak, hogy majd másnap a lányok­kal együtt vágnak neki újra az útnak. így Zoltán egyedül ment tovább. Kisvártatva egy nyereg­hez ért, ahol átsütött a nap, így kicsit megmelegedhetett. Itt vár­ta be Mécs Lászlót, aki négy órá­val később, csak hatkor indult. Ketten jutottak fel a csúcsra. Alig várták, hogy fentről szét­nézzenek, az élmény azonban el­maradt - a mindössze 50-60 méte­res látótávolság miatt. Emiatt sem időztek sokáig.- Azzal mindig számolni kell, hogy a hegyről le is kell jönni. A balesetek nyolcvan százaléka a lefelé vezető úton történik - ma­gyarázza Zoltán, és állítja: hiába csak ketten jutottak fel, az a töb­biek érdeme is. Mert ez csapat­munka. Míg ők a csúcsot mászták, tör­tént ugyanis egy váratlan ese­mény: a lavina elvitte a 7450 mé­teren fekvő tábort. Az öt hegy­mászó - aki a másnap reggeli in­dulást tervezte - kiürítette, így Zoltánék lefelé jövet már nem ta­láltak itt semmit. A hármas tá­borban találkoztak társaikkal. Zoltán és barátai egyébként már a jövő évi expedíciót készí­tik elő. A cél ezúttal a legújabb mérések szerint 8850 méter ma­gas a Mount Everest. Előre tud­ják: ismerőseik azt mondják majd, őrültek, hogy életüket, tes­ti épségüket kockáztatják csak azért, hogy elmondhassák, egy újabb csúcsot hódítottak meg. Ők másként látják. Minden hegy egy kihívás, amelynek meg kell felelni. Aki szeretne többet tudni az expedícióról, az interneten a www.explorers.hu illetve a www index.hu/exit címen olvashat ró­la. Ugyan Anita felvételei Nevezetességeink Nyírbélteken, a Széchenyi utcán, kisebb magaslaton szabadon álló, műemlék templomnak kalandos sorsa volt. Az 1222-ben román stílusban épült - Szent Mártonnak szentelt - templom a tatárjárás során erősen megrongálódott, f de helyreállították. A török hódoltság alatt nagymértékű pusztulást szenvedett, a XVIII. században ismét helyreállították, | de a század végén leégett. A XIX. század eleji újjáépítést a század végén újabb átalakítás követte. Az épület hajójá­nak sarkait és szentélyének keleti falát támpillérek támasztják, homlokzatából előreugró nyugati kis tornyát 1925-ben emelték Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom