Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-25 / 199. szám

2000. augusztus 25., péntek MAGYl KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Bitófa Az iskolával szemben áll egy hatal­mas fa, mely száznál is több éves, s melyet a népnyelv Bitófának keresztelt el. A népemlé­kezet szerint valamikor akasztófának hasz­nálták. □ Csatorna Nyirgyulajjal és Ófehértóval közösen nyújtották be szennyvízpályázatu­kat ez utóbbi gesztorsága mellett. A leendő csatornahálózatot a meglévő nyírbátori tisz­títóra kötik majd rá. □ Busz Négy alkalommal pályázott a magyi önkormányzat a falugondnoki hálózat kiépí­tésére, azaz egy kisbusz vásárlására. Hiába. Ötödször is benyújtják pályázatukat. Török pusztította Állítólag a honfogla­ló magyarok a tele­pülést Versmartnak (Vörösmartnak) ne­vezhették el, de erre vonatkozó írásos emlék nincs. Első templomát (a Temp­lom-hegyen) a törö­kök elpusztították. A község neve _________________ 1319-ben egy helybe- Magy címere li nemes nevében tűnik fel, aki szolgabíróként a megyei köz­életben Nicolaus de Megh néven volt is­mert. 1326-tól de Mog, de Mag alakban for­dul elő okiratokban. Valószínűleg puszta személynévből keletkezett helynév eredeti alakját ma már nem lehet megállapítani. 1668-tól „preadiumnak”, azaz pusztának említik az okiratok, tehát lakatlan volt. Valószínűleg a török időkben elpusztult a település, hiszen az 1772-es urbárium ide­jén még nem szerepel a falu a statisztiká­ban. 1828-ban is még csak 36 zsellércsalád lakott itt. Ilyen körülmények között szer­vezte meg Palásti László, a falu első jegyzője és tanítója 1827-ben az oktatást. Ä jobbágyfelszabadításkor a falunak 495 lakosa volt és nyolc fóldesúr osztozott ha­tárán. A legnagyobb rész az Ibrányi csalá­dé volt. Magynak 1881-ben 338,1910-ben 633 lako­sa volt. Ma 1014-en lakják. TAKÁCS ÁRPÁDNAK Sóstófürdőre 79. születésnapja alkalmából jó egészséget kíván: Árpád, Szilvia, Péter és István. (436529/1 K| NAGY DORINÁT Nyíribronyban 4. születésnapja alkal­mából köszönti: Nagy nagyapa, nagymama, keresztanyu. Pali és Márk. 1436397/1K) OROSZ JÁNOS és felesége 80-81. születésnapjuk alkalmából sok szeretettel köszöntik: gyermekei és azok családjai. (434954/1K) Az oldalt írta, szerkesztette és a fényképeket készítette: Györke László. A nulláról indulni mindig nehéz Évek óta fogukhoz verik a garast, de működési hitelt még nem vettek fel- Amikor 1990 decemberé­ben Magy visszanyerte önál­lóságát - mondja Málik Zoltán polgármester - még csak egy közlönyünk sem volt. Gyors segítség Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindent a nulláról kellett kezde­ni. Sokat jelentett ugyan az ak­kori kormány 8,5 millió forintos „indítási” támogatása, ám ez lé­nyegében csak a működés alap- feltételeinek megteremtéséhez volt elég. Korábban a felső tagozatos ál­talános iskolások Levelekre jár­tak. Mindössze öt pedagógus volt az alsó osztályokban. Az önálló­vá vált általános iskolának a kezdet kezdetén 105 tanulója és tizenhárom pedagógusa volt. A tantermek állaga - enyhén szól­va - alig felelt meg az alapköve­telményeknek. Távirati stílusban: a gázberu­házás mellett a megépült a leve- leki ivóvíztisztító, mely Magyot is ellátja. Akkortájt készült el a Kauzsaytanyán is a vízvezeték. Megépült a ravatalozó, bővítet­ték az iskolát, szilárd burkolatot kapott a József Attila, az Arany János és a Petőfi utca, létrehoz­ták a sportkomplexumot is. »"■........................ Stabilizálódott a pénzügyi helyzet, működési hitelt még nem vettünk fel. Malik Zoltán- A legnagyobb eredménynek viszont azt tartom - mondja Má­lik Zoltán -, hogy 1998-ra végre stabilizálódott az önkormányzat pénzügyi helyzete, és működési Magyi csendélet hitelt még nem kellett felven­nünk. Egy lyukkal beljebb Két éve a munkaügyi központ tá­mogatásával egy MTZ-82-es trak­tort, pótkocsit, rotációs kaszát vásároltak. Ennek fejében hat munkanélküli huzamosabb fog­lalkoztatását vállalták. Lehetővé vált a szervezett szemétszállítás, a közterületek rendben tartása. Az idei költségvetést azonban 16,1 millió forintos működési forráshiánnyal fogadták el. „Önhikis” pályázaton 9,1 millió forint kiegészítő tátnogatást nyertek. A hiányzó hétmilliót csak igen kemény megszorító in­tézkedésekkel tudják kigazdál­kodni. Mivel a további létszám- leépítés már működési zavaro­kat okozna, a dologi kiadásokat faragják le: kevesebb szerszá­mot, gépet, szemléltetőt, papírt stb. vásárolnak. Harminc százalék A fejlődés vitathatatlan, ám az alapprobléma változatlan ma­radt: a munkanélküliségi ráta 29,8 százalékos. Ezért kénytelen az önkormányzat éves költségve­tésének mintegy 30 százalékát (!) szociális feladatokra fordítani. Amikor azt kérdezem a pol­gármestertől, mit kívánna a me­sebeli aranyhalacskától, elmoso­lyodik:- Ha legalább ötven embernek tudnánk helyben munkát bizto­sítani, ha olyan országos piac lenne, mely felveszi a helyben megtermelt árut. Ha az első kettő teljesülne, a harmadik már magától megvalósulna: a békes­ség. Derűlátó vagyok, mert van kilátás egy baromfifeldolgozó lé­tesítésére Leveleken, mely a ma­gyi és a besenyődi lakosoknak munkalehetőséget jelentene. To­vábbi lépésként meg kellene szervezni, hogy házi körülmé­nyek között neveljenek csirkét a leendő húsüzem részére. Ezenkí­vül egy gyümölcs- és zöldségfel­dolgozót is el tudnának látni nyersanyaggal a helybeli gaz­dák. Mert szorgalmas emberek­ben nincs hiány Magyon... Hosszú vargabetű Tóth Tibort mindig érdekelte a mezőgazdaság, végül mégis a közigazgatásban „kötött ki”. 1966-ban született Magyon, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Kecskeméti Kertészeti Főisko­lán tanult, melyet 1987-ben feje­zett be. A leveleki Dózsa Mgtsz- ben kezdte pályafutását, ám 1992-ben a szövetkezet megszűnt. Létrehoztak egy új típusú szövet­kezetei, azonban ez igen ké­részéletűnek bizonyult. így 1993 februárjában az önkormányzat­hoz szegődött először közhasznú dolgozóként, majd 1995-től mint köztisztviselő. Három éve elvé­gezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a jogi szakokleveles mérnöki szakot. 1998 szeptembere óta megbízott jegyző, tavaly jelentkezett a pé­csi egyetemre jogásznak. 1992-ben megnősült, két kislá­nya van, felsége óvónő. Csak azt Tóth Tibor sajnálja, hogy a munka és a ta­nulás mellett a kelleténél keve­sebb idő marad a családra. A mezőgazdasághoz azonban nem lett teljesen hűtlen, hiszen most is kertészkedik saját gyü­mölcsöségben. Már amikor ideje engedi... Sose mennék el Özv. Agócs Józsefné, Ilonka né­ni huszonöt éve él özvegyen. Négy gyermeke közül már mindegyiknek önálló családja van, legkisebb fia és menye él vele egy fedél alatt. Szabadko­zik is, mikor körülnézünk a portán, hiszen az udvar tele van gépalkatrészekkel, szer­számokkal. De hát ha valaki a maga szerelője, akkor ez így természetes!- Sajnos nagyon nagy kárt okozott az aszály - mondja Ilonka néni. - Dohány már nem lesz, mert későn jött az eső, kiszáradt a palánta. A krumpli még csak-csak, de az se valami híres. Nyugdíjas­ként önkormányzati képvise­lő, a szociális bizottság tagja, jól ismeri a falubeliek helyze­tét. Szívügye a templom is.- Azért annak örülök, hogy Ilonka néni a krumpliban a templomot átfedik, sikerült annyit összegyűjteni, nomeg a püspökség, az önkormányzat is hozzájárult. Tudja, ez az egy templom van a faluban, ide jár a római, a görögkatolikus, meg az utóbbi időben a refor­mátus is. Mégiscsak más egy templomban hallgatni az ige­hirdetést, mint egy imaház­ban... A gyerekek jó hírét viszik a falunak Ahogy lassanként javulnak a körülmények az iskolában, úgy nyújtanak egyre többet a gyerekek: az 1999/2000- es tanévben a tanulmányi átlag 3,69 volt, mindössze négyen kényszerültek osz­tályismétlésre, viszont a 114 tanuló közül 14-en kitűnő eredménnyel zártak. Spiller Mihályné, az ÁMK igaz­gatója arról beszél, hogy az el­múlt tanévben a magyi gyerekek szépen szerepeltek a különböző szintű megmérettetéseken is. A teljesség igénye nélkül né­hány eredmény: a Ki mit tud?-on a kezdők táncversenyében a 2., a haladókéban a 4. helyen végez­tek, egy év végi megyei szintű versenyen pedig már első, máso­dik és harmadik helyezést is elértek. Jól szerepeltek a Nyírségi Is­kolaszövetség mesemondó verse­nyén is, a színjátszók pedig ezüstkoszorúsok lettek.- Annak különösen örülök, hogy a Zrínyi Ilona országos ma­tematikaversenyen is helyezést értünk el - mondja Spiller Mi­hályné. - Hiszen igen messziről indultunk... Most folyik a tatarozás az is­kolában - a festés mellett a konyhát is felújítják - és a művelődési ház is megszépül. Közmunkások dolgoznak a művelődési ház korszerűsítésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom