Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

2000. augusztus 9., szerda 3. oldal «HÁTTÉR Zamoly, Strasbourg Kovács Éva r ^\llunk a pénztár előtt, várjuk az üres ko­sarat. Mindenki türelmes, egyetlen hangos szó sem esik. Aztán megjelenik két fiatal - szemmel láthatóan roma - nő, az egyik előrelép, felkapja azt, amire mások kulturál­tan várakoznak.- Mit csinál? - döbben meg egy idős né­ni. - Nem látja, hogy mi is arra várunk?- Kismama vagyok! - löki a választ távo­zóban válla fölött az egyik. A történet nyíregyházi, nekem mégis Zá- molyt juttatja eszembe. Azt a települést, amely azáltal lett híres a világban, hogy a korábban ott élő romák úgymond megun­ták az üldöztetést, s menedékért Stras- bourgba indultak. Napok óta élvezik a kül­földi ország vendégszeretetét, a hírek sze­rint nem érzik rosszul magukat. Legutóbb egy gyönyörű parkban láthattuk őket, on­nan üzenték a világnak, elégedetlenek az­zal, ami velük Magyarországon történik. Nincsenek egyedül, vannak itt rajtuk kí­vül is jócskán elégedetlenek. Ki az ország sorsával, ki a sajátjával kapcsolatban talál sok-sok javítani valót, s akadnak olyanok, akik úgy érzik, mindkét területen bőven len­ne kifogásolnivaló. Ez persze nem zavarja őket abban, hogy háborgás közben szorgal­masan dolgozzanak, gyermeket neveljenek, megtegyenek mindent saját sorsuk jobbítá­sa érdekében. Legtöbbjük azt sem tudja, merre van Strasbourg, mi az az Európa Ta­nács, eszik vagy isszák a Páneurópai Uniót. A zámolyi romák mindezekkel a fogal­makkal teljes mértékben tisztában vannak. Betéve fújják jogaikat, miközben egyetlen szóval sem említik kötelességeiket. A általánosítás persze bűn, melyet illdo- mos elkerülni. De azért van abban némi megfontolnivaló, amit a minap a cigányság ügyével leginkább foglalkozó családügyi mi­niszter egy fórumon hangoztatott. Az állam lejáratóinak nevezte a zámolyiakat, s rájuk utalva így fogalmazott: maguk kevesebbet tettek önmagukért, mint amennyit ez az or­szág tett értük. Hajlok arra, hogy igazat adjak a tárca első emberének. HÍREK □ Indul a busz A hagyományos nyíregy­házi buszos városnézés Csabai Lászlóné pol­gármester kalauzolásával idén augusztus 12- én lesz. A túra a Kossuth térről indul fél tíz­kor, jelentkezni a 414-155/334-es telefonszá­mon lehet. □ Aszfaltoznak Nyíregyházán aszfaltoz­zák az Arany János utcát, ezért mindkét pá­lyáján tilos a parkolás. Ha itt végeztek a gé­pek, még a héten hozzálátnak a Szent István utcához. □ Kutyakorzó a Múzaumfaluban A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületé­nek Nyíregyházi Önálló Jogú Szervezete au­gusztus 13-án, vasárnap tájjellegű kutyakor­zót rendez a Sóstói Múzeumfaluban. Uj köntöst kap a Takarékpalota Csaknem teljes mértékben sikerül majd az épület eredeti állapotát helyreállítani Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) - A megye- székhely egyik legszebb, ha nem a legszebb épülete a Kossuth téren álló Takarék­palota. Nem csoda tehát, hogy a műemléképület fel­újítását különös érdeklődés kíséri a városban. Az ingatlan többségi tulajdonosa (53,51 százalékban) az OTP, de nem csekély az önkormányzat része sem (41,67 százalék). A fennmaradó néhány százalékon négy tulajdonos - Diruváll, Davi- tex Kft., Könyvjelző Kkt., Szeren­csejáték Rt. - osztozik. A felújí­tás is közös beruházásban való­sul meg: kezdődött a tetővel, folytatódik a homlokzat felújítá­sával. A tetőn - melyet antracit­szürke műemlékpalával boríta­nak - legkésőbb szeptember 15- én befejeződik a munka. Ennek teljes költsége megközelíti a 85 millió forintot. Rendre beázott A társasház közös képviseletét ellátó Nyír-Ház Kkt. ügyvezetője, Erdész Attila lapunknak elmond­ta: a több ezer négyzetméternyi tető (dufart felé eső) belső része már teljesen elkészült. Az egész tetőszerkezetet felújították, a sé­rült elemeket kicserélték, gon­doskodtak a fa gomba és tűz elle­ni védelméről is. Meglehetősen katasztrofális állapotok uralkodtak már egyéb­ként a ház tetőterében. Az állan­dó beázások miatt műanyag fóli­ával terítették le a padlást, hogy az alatta lévő lakásokat megvéd­jék a beázástól. A közel kilenc­venéves házban kisebb javításo­kat ugyan végeztek már, de tel­jes felújítására még sosem volt elég pénz. A tetőt ékítő bádogdíszeket most űjragyártatták. Nem azért, mert rozsdásak lettek volna - a rájuk nehezedő hó súlya miatt roggyantak meg, s kikalapálni nem volt célszerű őket. Már csak a szakaszos felhelyezésük van hátra. A jövő hét közepére pedig megoldják a csapadékvíz füg­gőleges elvezetését is. Idén elkezdődik, de biztosan nem fejeződik be a homlozat fel­újítása. A Nyírterv elkészítette a Hamarosan régi pompájában ragyoghat az épület terveket, így pályáztatás után in­dulhat a kivitelezés. Ha minden a remények szerint alakul, szep­tember végén már kezdődhet a munka az állványokon is. Erdész Attila azt szorgalmaz­za, hogy minél hamarabb meg­történjen az épület belső részé­nek - a Dózsa György-Rákóczi utca közötti átjárónak - rekonst­rukciója is. A függőfolyosókat sürgősen rendbe kell tenni, még mielőtt ugyanúgy aládúcolásra lenne szükség, mint a város má­sik meghatározó épületében, a Nyírvíz-palotában. Katasztrofá­lis állapotú a gépészet is - még az eredeti ólomvezetékek van­nak a falakban, állandó a csőtö­rés, amikor pedig megkezdődik a fűtési szezon, nem győzik javít­gatni a korrodált csöveket. A pincéről jobb nem is beszélni... Eredeti állapotban Záros határidőn belül költöznek a volt „nagy” Csemegéből a buti­kok, mert itt is megkezdődnek az átalakítások, a tágas területet az OTP veszi birtokba. Műemléképületről lévén szó, a felújítást figyelemmel kíséri az Országos Műemléki Felügyelő­ség. A megyei hivatal vezetője, Balázs Attila felvétele Szatmári István arról tájékozta­tott: csaknem teljes mértékben sikerül majd az eredeti állapotot helyreállítani. A Takarékpalo­tán rengeteg a nyílászáró. Azt szeretnék, ha a régieket felújíta­nák, amennyiben javíthatók, vagy rekonstruálnák, ha cseré­jük szükséges. A földszinti portá­lokat is helyre kell állítani a né­hány megmaradt eredeti alap­ján. Ilyet már csak két helyen ta­lálunk: a Modellháznál és a volt Dózsa mozinál. Kicserélték a portálrendszert, amikor 1951-ben megnyílt a „nagy” Csemege, s akkor épült a galéria is. Ide az eredeti, fából készült bejárat hasonmása ke­rül, míg restaurálják a két kaput (Rákóczi utca 1., Dózsa György út 2.) is. Türkiz és fehér Természetesen az eredeti színét kapja vissza majdan az épület. Az antracitszürke műemlékpala komoly megjelenést ad majd ne­ki, ehhez jól illik majd a türkiz, szürke és fehér, utóbbi a gipsz­minták színe. Még nem dőlt el, milyenre mázolják az ablakkere­teket, ugyanis egyelőre nincs hi­teles információ arról, milyenek (barna? zöld?) voltak eredetüeg. A századelőn épült A Takarékpalota 1912-ben épült Hubert József tervei alapján eklektikus stílusban. (Egyébként ezt megelőzően ő tervezte a Széchenyi utca sar­kán álló Nemzeti Bank épüle­tét is.) A kivitelező Bleuer Ödön, a művezető Pisszer János volt. A Kossuth téri hajdani Nagytakarék alsó szintjén a bank mellett irodák, boltok voltak, az emeleteken pedig lakások. Azok a tisztviselők vehették ezeket bérbe, akik a város elitjéhez tartoztak an­nak idején. Ma 42 szociális bérlakás van az épületben - a hajdani társbérleteknek, a lakások ötletszerű feldarabolásának „köszönhetően” nem mind őrizte meg korábbi, polgári jellegét. LETKÉPEK A címzett én vagyok Kállai János ______________________ ^Tincs szerencsém a postán maradó küldeményekkel. A legszimplább eset az, amikor mondjuk egy ajánlott levélért olyankor megyek, amikor közük: zöld egyenruhás embe­rem, aki a ládámban hagyta a próbálkozását jelző cédulát, még nem érkezett be a szolgá­lati helyére. Jöjjek később... A másik variáció cifrább. Tudni keU hozzá, rendszeres PR-kapcsolatban vagyok egy rangos zenei kiadóval, s a küldött anyagokat bemu­tatom egyik hetilapunkban. Viszonyom az említett céggel jobbára zökkenőmentesnek mondható, bár olykor a kis csomagocskáknak nyomuk vész. Javasoltam ekkor a fela­dónak: a lakásomra juttassák el a cuccot, így valamivel biz­tonságosabb. S lön! Megérke­zett az első fecske, akarom mondani: törésmentes pakk, benne néhány kazetta. A vé­nyen akkurátusán feltüntetve a sajtóorgánum neve, utána az enyém, majd hajszálponto­san a címem. A baj, mint ki­derült, a sorrendiségben rej­tezett. Jómagam ugyanis - nem lévén otthon a kézbesítés időpontjában - ismét csak a postára invitáló cetlit szoron­gathattam. Nosza, irány a „hármas”! Ott ért a zuhany: mivel a blankettán nem az én vezeték- és keresztnevem vi­szi a prímet, hoznom kellett volna valamiféle megbízást, hogy jogosult vagyok... Nagy nehezen átkászálódtam az akadályon, de tisztában vol­tam azzal: ha újfent megesik, nem lesz könyörtilet. Megismétlődött. A fiatal lány szolid kárörömmel kons­tatálta a kínos déja vu-t.- Megint rosszul címez­ték... Bement a főnökéhez. A kiszűrődő szavak nem sok kedvezőt sejtettek. - Meg­mondtam a múltkor is, hogy így nem lehet. Mondd meg ne­ki, hogy hozzon valamit, mert nem adjuk oda a csomagját. Hazafelé azon meditáltam: ha otthon lel a postás, semmi zűr. Biztosan ideadja. Hiszen én vagyok a címzett. Bár eb­ben egyre kevésbé vagyok biztos... Egyáltalán: hogy hív­nak engem... ? Hol lakom... ? Hagyjuk! Egyszer majd csak rájövök... Vezetnek a Ladák Nyíregyháza (KSH-Kissné Maj- tényi Mónika) - Szabolcs-Szat- már-Bereg megye közúti gépjár­műállományát 1999-ben 107 271 személyszállító és 16 789 teher- és különleges célú gépjármű al­kotta. Ez az országos állomány 4,5, illetve 4,9 százalékát jelentette. A személyszállító gépjárművek 95 százaléka személygépkocsi, számuk 1990 óta 26 ezerrel bő­vült, az utóbbi években azonban csökkenés tapasztalható. Ezer la­kosra átlagosan 180 ezer sze­mélygépkocsi jut, míg országo­san 220, ez alapján Szabolcs-Szat­már-Bereg a megyék rangsorá­ban a tizenötödik. A nyilvántar­tott járművek háromtizede me­gyeszékhelyi telephelyű, ezer la­kosra jutó számuk is itt a legma­gasabb. A legtöbbet továbbra is a Lada (20 285) és a Trabant (13 294) típusokból számláltak, bár számuk erősen fogyatkozó, átla­gos életkoruk pedig - a Merce­des, Audi, Moszkvics, Skoda és Wartburg típusokkal együtt - jó­val meghaladja a megyei 12 éves átlagot. A nyugati típusok közül leg­kedveltebbek az Opel, Volkswa­gen és Ford gyártmányúak. Tiszta vizek A május óta vett mintákat vizsgálva eddig jobb eredményeket mutatnak a szabadstrandok vizei, mint a korábbi években. Képünkön az ANTSZ laboratóriumában Ken­de Miklósné asszisztens tiszai mintákkal Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom