Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-07 / 157. szám
2000. július 7., péntek Kelet* VASME6YERI KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Könyvszeretők Közel hétezer kötetes a községi könyvtár, mely az általános iskolában található. Szeretnek a helyiek olvasni, sokan gyakran látogatják meg ezt a „kultúrhelyet". □ Kedvező korfa Kedvező a település korösszetétele, ugyanis a gyermekkorúak népességen belüli aránya kitartóan magasabb, az időseké pedig alacsonyabb, mint a megyében általában. □ Nincs vasút A község vasútállomással nem dicsekedhet, de a közeli Kemecséről a távolabbi települések elérhetők. Kiváló, óránkénti a buszközlekedés, úgyhogy a vasme- gyereik autó nélkül is könnyen mozognak. Gázzal hűtenek Kiss Jánosné segédmunkás a fagyott szilvát készíti elő válogatásra Tóth József hűtőházvezető készségesen szolgált információkkal a folyamatosan fejlődő Petisfood Kft. telephelyén, melynek alapja zöldmezős beruházás volt. Mára az ország egyik legnagyobb hűtőtároló kapacitásával rendelkezik a különben debreceni központú cég. A gazdasági társasaság több mint 20 ezer tonna készterméket képesek előállítani, így Vasmegyerben a legtöbb dolgozót foglalkoztató munkahelyet jelentik. Az állandó - három műszakban dolgozó - munkatársak száma kétszáz, az ideiglenes munkaerő plusz 150 fő. A nagyon modern tárolótér háromezer tonna befogadóképességről indulva egy idei beruházásnak köszönhetően hamarosan eléri a tízezer tonnát. Több szinten mínusz 25 fokon tárolják a zöldségeket, gyümölcsöt - ottjártamkor épp a borsó feldolgozása történt. Nagy figyelmet fordítanak a fejlesztésre - környezetvédelmi beruházás eredményeképpen álltak át a gázra. Erre 10 millió forintot költöttek. A címer szablyája Vasmegyer címerének (nem túlságosan szakszerű) értelmezése: a középen lévő edénytöredék az avar kori gyökerekre utal, a növények a jellegzetes kultúrát jelentik, az alsó motívum együtt jelzi, hogy a falu egykor királyi kíséret lakhelyéül szolgált, a szablya vasa az erőt, a megerősített helyet jelképezi. Az oldalt írta, a fotókat készítette Szőke Judit A megyeriek vasból vannak - edzettek is Nincs pártoskodás, romakérdés, úgy hogy ez egy nyugodt, dolgos falu A falu térképét tanulmányozza a polgármester Vasmegyeren nincs romakérdés, úgyhogy Szabó József polgár- mester megértőén, de szerencsére kissé értetlenül hallgatja a konfliktusokról szóló híradásokat. Ők felszámolták a cigánytelepet, s szétszórva helyezték el a családokat. Nagy a nevelés, a példamutatás ereje, a roma kisebbségi önkormányzat is partnere a községi testületnek, s mivel pártoskodás meg nincs, különösebb gond nélkül irányítják az 1616 lelket számláló, a Nyírség és a Rétköz találkozásánál fekvő falut. A szokásos munkabérhitelen kívül nincs semmi tartozásuk, az iparűzési adóból összejön vagy tízmillió, a lakosságszám csendesen emelkedik. Az utóbbi két évben nem épült ugyan új ház a takaros, virágos településen, az új támogatási rendszert sem a vasmegyeri átlagra szabták, a tehetősek inkább felújítanak, bővítenék. Az előző testület még 1992-ben rájött, hogy nem elég az infrastruktúrát fejleszteni, munkahelyet is teremteni kell. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a munkanélküliségi ráta tíz százalék alatti. Kenyérkeresetet biztosít egy tucatnyi kft, bt, egy szövetkezet. Húsz kilométernyi körzetből (ilyen például a megye- székhely is) szívesen jönnek ide vállalkozni, beruházni. Az eddigi két vegyesbolt helyett most öt van, de megélnek a falatozók, s cukrászda is. A szezonmunka is sokaknak segíti a megélhetést, kertje mindenkinek van, s nem csak a saját szükségletükre termelnek a családok, jut eladásra is. 350-en kapnak azért gyermek- védelmi támogatást, 190 az általános iskolás gyerekek száma. Víz, villany, telefon, szervezett szemétszállítás, óránként autóbuszközlekedés, helybéli patika szolgálja a komfortot, de a szennyvízcsatorna hiányzik. Öt községgel közösen pályáznak, hogy ez a jogos igény megvalósuljon. A belterületi utakat saját erőből építették, s nemrég adták át a Vasmegyer-Kék összekötő utat, hogy ne rázzon az út se embernek, se szállítandó gyümölcsnek. Ennek az ára 80 millió forint volt. Ebből 15 millió volt a saját erő. S hogy mi a legnagyobb örömük a vasmegyerieknek? Hogy működik a falu, méghozzá torzsalkodások és hitel-kö- téltánc nélkül. A legnagyobb bánat aktuális: az aszály. Megviseli a káposztaféléket (kevesen tudják, milyen nagy brokkolitermő ez a vidék), a kukoricát, a búzát, a napraforgót. A konzerválás valamely módjára többen is szakosodtak errefelé. Most szerveződik a biotermesztés. Sajnos, a kultúrház előcsarnokát és két termét bérbe kellett adni, de szívesen el is adnák. Mert az ünnepségeknek jó helyszíne az iskola is, melynek tantermi bővítésére nyolcmilliós hitelt vettek fel. De visszafizették, csak úgy, mint a gázépítéshez igényelt állami támogatású kölcsönt. A tavalyi költségvetés összege 150 millió volt, ennek 10- 15 százaléka szociális jellegű kiadás. De a megyeriek (röviden csak így hívják őket), hiszen ez a falu neve, vasból vannak. Szabó József 1977-től tanácselnök, ‘90-től polgár- mester. Két fiatal lánya, egy mérnök fia van. Felesége az általános iskola igazgatója. Lichmann hagyománya Vasmegyer nevét a hagyomány szerint Megyer vezérről kapta. 1466-tól szerepel az írásos emlékekben ezen a néven. 1483-ban már temploma volt. Nevezetes az a tölgyfa, ami a templom előtt áll, s amit a millennium évében ültettek. 1909-ben Lichmann Mór vásárolta meg a község földterületének egyharma- dát - ő afféle vállalkozó volt, ugyanis igen modem gazdálkodást folytatott. Már akkor volt villanyuk, vízvezetékük, gazdasági vasútjuk. 1939-ben uradalma területén konzervgyár épült. Az általa épített kastélyt nagyon szépen felújította a Petisfood Kft., irodáik egy része ott működik. Köré épült a hűtőház. A mai vasmegyeri ipar tehát nem hagyomány nélküli. Úgy látszik, a vállalkozó szellem, a munkaszeretet mellé ez hagyományo- zódott a vasmegyeriekbe is. Szövik a szőnyeget az osztavátán Tizenegy rokkantnyugdíjas férfi és nő egészíti ki kevéske keresetét abban a rendszerváltás előtt ifjúsági házként működő épületben, mely ma egy szőnyegszövő kisüzemnek ad otthont immár nyolc hónapja. A Hideghné és Társa Bt.-nek Beszterecen és Kéken is van ilyen rehabilitációs munkahelye. Nemcsak belföldre, hanem exportra is dolgoznak. Különösen a német piacon érdekeltek, igaz, hogy ott nagyon figyelnek a minőségre. Fél centi a tűréshatár... Nem könnyű különben különösen a szélességet tartani a fából készült osztavátán, amin a csíkos fali és futószőnyegek készülnek. A szélesség 65 centire van szabva, a hossz azonban a megrendelő igénye szerinti. Mint ahogy a minta is lehet egyedi, s nem csak a hagyományos, román cigány mintás, sávos. Egy hónap a betanulási idő, ami alatt - magukat nevezi így egy férfi - a „gethes” emberek elsajátítják a legfontosabb műveleteket. De így eltelik legalább hasznosan az idő, s még egy kis pénzt is keresnek. Nem beszélve Büszke művére készítője arról, hogy nyugdíjszerző az itt töltött idő. Van, akinek a vágás a dolga, ez azt jelenti, hogy a maradék textilt meghatározott méretű csíkokra szabják, s feltekerik. A szövők általában saját ízlésük szerint teszik egymás mellé a színeket. Nem váltogatják a posztokat, mindenki csak az elsajátított műveletet végzi - tudom meg Juhász János üzemvezetőtől. Látogatásom alkalmával Nyá- rádi Sándor vasmegyeri lakos büszkén mutatta a különlegesen szabdalt mintát, amit egyedi, megrendelői elképzelések alapján készített. Csináltak már előtérbe talpalávalót a helyi rendőőrsnek is, abba az volt beleszőve, hogy Police. A raktárban felfigyeltem szép kis szövetből, pamutból készült játékokra. Már szállításra voltak előkészítve. Az ízléses, szépen varrott munkák Nyárádi Anna, egy vasmegyeri fiatal lány keze munkáját dicsérik, aki otthon dolgozik, mert százszázalékos rokkant. Aratócsokorral készülnek Őszre tervezik a faluban a millenniumi zászló átadását. A helyi tízfős népdalkórus már nagyon készül erre az ünnepélyes alkalomra - aratócsokrot adnak elő. A lelkes asszonyok, akik tavaly az óvoda bázisán alakították meg a hagyományápoló kört, igyekeznek vasmegyeri gyűjtésre alapozni, noha nincs túl gazdag népzenei folklórja a falunak. Az önkormányzat mellett a helyi vállalkozókban találtak hűséges Szép a fellépőruhájuk patronálókra, így lehet szép fellépőruhájuk (szeretnének egy szatmárit is), ezt fogják pályázati pénzből vett egyencipővel kiegészíteni. A heti két próba megéri, nagyon szépen szerepeltek legutóbb a tarpai megyei kulturális fesztiválon. Az a tervük, hogy bekerüljenek a Vass Lajos Szövetségbe, mely fellépési lehetőséget biztosítana számukra - tudtam meg Borsuk Jánosné szakmai tanácsadótól. Amatőr felvétel Nyáron csendesebb az ovi Hú, de örülünk a nyárnak! Az épület a hetvenes években óvodának épült, nemrég bővítették, mert szerencsére van gyerek, akikkel benépesülnek a csoportszobák. Amióta megkezdődött az iskolai szünet, a 85-ről kilencre csappant a létszám. Az intézmény az iskolához tartozik, mondja Mazurák György né vezetőhelyettes. Konyhájuk, ahonnan ott jártamkor már ínycsiklandó illatok terjengtek, háromszáz adagos. Folyamatosan teljes kapacitással dolgoznak, mert nemcsak a kicsiket, hanem az időseket és egyes intézmények dolgozóit is ellátják meleg étellel. A négy óvónő és az egy pedagógiai asszisztens nem rest, ha például le kell festeni a vas udvari játékokat. Jópofák azok a faállatok is, amiket közmunkások és a karbantartó készítettek. Júliusban végig zárva lesznek, ekkorra tervezik a kerítés emelését is, mert az uralkodó szélirány miatt, bizony, huzatos az udvar..
