Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. július 29., szombat Kelet« HÉTVÉGE 8. oldal Szent István Mátészalkán IV agy munkában van hónapok óta Bíró Lajos szobrászművész. Nem panaszkodik, mert olyan feladatokat kellett megoldania, amelyek nem mindig találnak rá az alkotó­ra. Szent István lovas szobrát Mátészalkán avatják fel augusztus 20-a tiszteletére. Im­pozáns a szobor mérete, mert 3 méter 25 cen­timétert tesz ki. A király egyik kezében lán­dzsa, a másikban országalma. Arca hatá­rozottságról és erőről árulkodik. Fehérgyar­maton ugyanezen az ünnepen Kossuth-szob- rot avatnak majd. Jármiba diszkút kerül, Mándokra pedig portrészobor készül Szent Istvánról. Tavasszal Tiszavasváriban avat­ták fel Vasvári Pált ábrázoló egész alakos szobrát. A debreceni Országos Nyári Tárlaton jú­lius elején Bíró Lajos kapta meg a tárlat fődíját egy Tass vezért ábrázoló szoborter­véért. Szent István lovas szobra A Kossuth-szobor Balázs Attila felvételei MÚZSA Juhász Gyula Július 31. A mennybe ment ő és szíveinkbe, örökkön itt él és mindenütt. Ahol szabadság és szerelem van, Ez örök vándor Odatalál. Ahol bilincs csörög, Ahol acél cseng, E Szabadító Ott megjelen. Villámba fénylik, Rózsába nyílik, övé az ég és övé a föld. Ha minden elvesz, Ha minden ellen és ő velünk van S mi véle tartunk, Csak győzhetünk! Mutassa a kezét, dolgozott-e?! Néhol a földek mellett olajoshordón álló őrszem riasztja a dolgozó társait Arc nélkül dolgoznak az uborkaföldeken a szerző felvétele Nyéki Zsolt Nagy becsben áll a kukorica a Tisza- és a Szamosháton — sűrű tábláiban el lehet bújni a ható­ság elől. S hogy kik bujkálnak? Ha azt mondom, a szomszédos Ukrajnából átjövő emberek, ak­kor a legtöbben csempészett ci­garettahegyeket, vodkát, autók­ból átpumpált gázolajat látnak lelki szemeik előtt. Pedig téved­nek. Ezek a bújkálók az ország legkorszerűbb uborkaültetvé­nyeiben dolgoznak, magukat és a keresetüket megbecsülve. Van közöttük főiskolai végzettségű, van közöttük általános iskolai igazgató. Legtöbbjük feketemun­kás, ezért joggal félnek, minden autózörejre összerezzennek, az idegen elől elfutnak. Érthető, ha lebuknak, egy évre is kitilthat­ják őket az országból, mégis koc­káztatnak. Alapigazság, hogy egyetlen igazság nem létezik, és az is, hogy ha sok igazság talál­kozik, abból könnyen kereked­het igazságtalan helyzet. Nyugdíjas profik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán gazdaságilag legfejletle­nebb része az országnak, itt a legnehezebb munkát találni, megélni. Éppen ezért szúr sze­met a Tisza- és a Szamoshát korszerű uborkatábláinak soka­sága — világszínvonal ez, állít­ják a gazdálkodók, akik között van húszonéves mérnök és het­venhét éves nyugdíjas. Egy kö­zös bennük: aki ezen a vidéken uborkázik, az kisujjából rázza a támrendszer építésének tudomá­nyát, tudja, hogy öntözőberen­dezést kell telepíteni, s hogy ab­ból is az izraeli a jó, mert ezzel nagyszerűen lehet tápoldatozni is. Aki valamiben mégis bizony­talan, az szaktanácsadót fogad — akár a vüághirű holland kerté­szetben is érezhetnénk magun­kat. Röpke néhány év alatt az or­szág legnagyobb uborkater­mesztő körzetévé fejlődött e há­nyatott sorsú térség, óriási szel­lemi és persze anyagi befek­tetésekről árulkodnak a Tisza- és Szamosháton egymást érő táb­lák. Ám a családi vállalkozások tulajdonában lévő uborka ilyen­kor mindig gondot okoz: sok kéz kell a termés leszedéséhez. A két-három hónapig tartó szezonban minden nap vagy másnaponként reggelente oda kell állítani a sorba a munkást, amelynek megszerzése évről év­re sok keserűséget okoz. Végig­járva a térséget ennek okát szí­vesen elmondják a termelők, de a rendőrség és a munkaügyi felügyelőség ellenőrzéseitől tart­va a nevét senki sem hajlandó adni. — A magyar uborkának jó pi­aca van, jól is érzi magát e tér­ségben, s mivel más munkale­hetőség nemigen akad, nagyon sokan tettek fel mindent a korsz­erű termesztésre. Sok család csi­nálja is becsülettel, de amikor szedni kell, szükség van a nap­számosokra. Törvénytisztelő em­berek vagyunk, ezért előbb a munkaügyi központhoz fordu­lunk, de onnan körülményes em­bert találni — állítják a ter­melők. Késlekedés vesztesége — A mi feladatunk az, hogy a re­gisztrált munkanélküliek számá­ra munkát találjunk, vagyis első­sorban a honi állástalanok gond­jain segítsünk. A tervezett fog­lalkoztatás előtt harminc nappal kell személyre szóló engedélyt kérni, s amennyiben találunk a feltételeknek megfelelő munka- nélkülit, azokat kiközvetítjük. Jól tudom, sokan nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, de ez számunkra nem képezheti mérlegelés tárgyát, keményen megfogalmazott jogszabályok vannak, amit kötelességünk be­tartani — szögezi le Rezsőfi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Igazgatója. Azt is hozzáteszi: a jogszabályok lehetnének rugal­masabbak, de a termelőknek is meggondoltabban kellene ké­szülniük a szezonra. A termelők azt mondják: a központtól ha meg is kapják a kért munkaerőt, annak jó része nem hajlandó dolgozni, fegyel­mezetlen, egy-két nap múlva eltűnik. Az uborka pedig nem vár újabb engedélyezések elinté­zéséig, csak nő az istenadta, s napról napra kevesebbet ér. E bajukban fogadják be a Kárpá­taljáról érkező napszámosokat, akik akkor és ott jelentkeznek, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ők kemé­nyen dolgoznak, nekik az ezer- ezerötszáz forintos napszám a túlélést jelenti. — Húszéves pedagógus múlt­tal lettem egy általános iskola igazgatója, a bérem 10 ezer fo­rintnak felel meg, de áprilisban kaptam utoljára fizetést. Átszá­molva Kárpátalján az átlagkere­set 5-6 ezer forint, a nyugdíj 2-4 ezer forint, s hogy ez mennyit ér? Egy kiló kenyér 80-90 forint, egy családnak a téli tüzelője 25 ezerbe kerül. Hát ezért jön ide dolgozni, aki csak tud — néz fel egy pillanatra a névtelenségét őrző direktor. Fusson, igazgató űr! Van mellette főiskolát végzett lány is, vele és társaival együtt tolják a vödröt maguk előtt. Köz­ben figyelnek minden hangra, s ha idegen autó közeledik, szét­szaladnak, a veszély elmúltával újra beállnak a sorba. Néhol ola­joshordót guritanak a tábla mel­lé, arra őrszem áll, s riaszt, ha rendőr vagy munkaügyi felü­gyelő jön. Mert jönnek — a leg­több esetben bejelentésre, s ilyenkor kötelességük eljárni. — Emberileg megértem a mostoha körülmények között élő napszámosok sorsát, de a jelen­leg hatályos törvények szerint kell eljárnunk minden esetben. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatását többnyire a rendőrséggel együtt ellenőriz­zük, s ahol megsértik az érvé­nyes jogszabályokat, számolniuk kell a következményekkel. Mun­kánkat törvények szabályozzák — közöl tényeket Úri Béla, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese. Feketemunkásonként több mint százezer forint a kiszaban­dó bírság, s ez csak az alap. Nem célunk a bírságolás — vallja Úri Béla —, ezért jó lenne, ha a ter­melők megelőznék ezt a helyze­tet. A hazai munkavállalók fog­lalkoztatása történhet munka- szerződéssel, de egy uborkasze­dés szervezését megkönnyíti az alkalmi munkavállalói könyv. Ezt munkakezdés előtt kell kitöl­teni, s a munkanap végén bera­gasztott közteherjegy valamint a jogszabályban előírt nyilvántar­tás vezetése minden további befi­zetési kötelezettség alól mentesí­ti a munkaadót. A termelők hangsúlyozzák: nem a feketemunka védelmében lépnek fel, de nincs elegendő ho­ni munkanélküli, aki ilyen mun­kát elvállal. A kárpátaljai, zömé­ben magyar munkavállaló pedig becsülettel dolgozik. Kezüket be­fogja az uborka, s ez könnyen le­buktathatja őket, előfordul, hogy munka végeztével, hazafelé igye­kezve kérik számon őket. Persze nem vallják be, hogy napszám­ban voltak, de kapják a felszólí­tást: Mutassák a kezüket, had lássuk, dolgoztak-e?! Megmutat­ják — keserű megszégyenülés ez. Megoldást keresve Lengyel János, frissen megvá­lasztott országgyűlési képvise­lő: nagyon jól ismerem a prob­lémát, de most csak azt tudom mondani: átérzem az itt dolgo­zók sorsát, de a jogszabályok alkalmazásában mérlegelésnek nem sok helye van. A magam részéről minden lehetséges he­lyen kezdeményezem a jelen­leg érvényes jogszabályok mó­dosítását, szerencsére ez a kor­mány szándékaival is találko­zik. Mindenki szeretné, hogy a becsületes munkára érkező emberek legálisan dolgozhas­sanak. A termelők valamilyen türelmi időt szeretnének, de tudniuk kell: egy törvény illet­ve jogszabály módosításának szabott útja van. Nem átmeneti, hanem végle­ges megoldásra van szükség. Meggyőződésem, hogy 2001-ben ez probléma már nem okoz fe­szültséget. Nevezetes­ségeink Délkelet-nyírségi utunk egyik érdekes állomása lehet a Nyírbátortól mintegy 15 km- re délre fekvő Nyírbéltek. Ka­landos sorsa volt a települé­sen található műemlék temp­lomnak, amely 1222-ben ro­mán stílusban épült. Ennek közelében található a megyei önkormányzat Ápoló-Gondozó Otthona, ahol teljes körű ellá­tást és terápiás célú foglalkoz­tatást biztosítanak 18 éven fel­üli, foglalkoztatható, fiatal, pszichiátriai betegségben szenvedő személyeknek. A fel­újított, kétszintes főépületet árnyas park és szántóföldi művelés alatt álló 3 hektáros földterület veszi körül Elek Emil felvétele I

Next

/
Oldalképek
Tartalom