Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

2000. július 28., péntek 'jMM NYÍRB0GDÁNY1 KORKÉP 7. oldal BOGDANYI BÖNGÉSZDE Lakosság száma: 3021 fő (2000. július 26- án). Belterület: 327 hektár, külterület: 3125 hektár. Távolság Nyíregyházától: 18 kilométer északkeletre. Az összeg, amelyből idén gazdálko­dik a község: 276 millió forint. Vállalkozások a településen: 101 kü­lönböző tevékenységi körű működik, ipar­űzési adó szempontjából megyei szinten előkelő helyet foglal el Nyírbogdány. Millenniumi zászlóátadás: május 12- én dr. Kovács János, a megyei közigazgatá­si hivatal vezetője adta át a szimbolikus lo­bogót. Isten adománya A község határának északi részébei) egy XI-XII. század fordulóján épített templo­mot tártak fel, melynek nyomai ma már nem láthatók. A település első írásos emlí­tése 1219-es keltezésű: a Váradi Regestrum- ban „de terra Bogdan” alakban fordul elő. A Bogdan szláv eredetű személynév, jelen­tése: Isten adománya. 1607-ben hat országos szabad vásár tar­tására kapott engedélyt, 1811-ben pedig mezővárosi kiváltságlevél illette meg. Műemlék jellegű református templomát 1796-1800 között, római katolikus templo­mát 1983-ban építették. A világháborúk ál­dozatainak mementójául a nyolc éve emelt emlékmű szolgál. Jeles emberek Rendeletben szabályozta a képviselő-testü­let a díszpolgári cím és a kitüntető díj oda­ítélésének feltételeit. 1996. január elseje óta három-három személyt illetett meg a titulus. Mindannyian köztiszteletnek ör­vendenek, Fekete István plébános poszthu­musz elismerésben részesült. A település díszpolgárai: dr. Berkes Pé­ter, dr. Mező András, dr. Nagy László. A Nyírbogdány községért díj tulajdono­sai: Fekete István, Keresztessy Zsolt, Páka Imre. Az oldalt irta, összeállította és a fény­képeket készítette: Ladányi Tóth Lajos. Áldozatokkal jár a csatornázás Három település összefogása • Most már nem kell ölben vinni a beteget Milliárdos közműberuházás érdekében szövetkezett Nyír­bogdány, Nyírtura és Sényö. A szennyvízhálózatnak jövő­re kell elkészülnie. ö Mekkora előkészületet igényelt a hatalmas horderejű pályázat elnyerése? Hét éven át intenzíven pró­bálkoztunk, minden követ meg­mozgattunk amiatt, hogy elnyer­jük a beruházási támogatást - említette Tanicsár Miklós, Nyír­bogdány polgármestere. - Egy- milliárd-egyszázharminchárom- millió-száznyolcvanezer forint a kétéves munkálatok összköltség­vetése, amelyből hatvan százalék a céltámogatás, a hiányzó össze­get újabb pályázatokból remél­jük. » .......................... ...esős, sáros időben ölben kellett vinni a beteget a mentőhöz. Tanicsár Miklós □ Mi a munkamegosztás az ominózus települések között?- Az együttműködés kínálta magát, fölösleges lenne külön- külön szennyvíztisztítót létesíte­ni. Mindez végül Bogdányban épül, amely száznegyvenegymil- lió-ötszázezer forintba kerül. Ná­lunk a csatornahálózat negyven százaléka rendelkezésre áll, ez a Bogdány büszkesége az augusztus 29-én kétszáz éves református tény könnyebbséget jelent. Nyír­tura és Sényő arányosan része­sül a támogatásból. □ Amint elkezdődik a nagysza­bású munka, alaposan átformá­lódik a település arculata.- Áldozatokkal jár a csatorná­zás, a lakosoknak meg kell érte­niük, hogy a sorsuk jobbítása miatt kell megroncsolni, felfúrni az utcákat. Még idén nekilátnak a most még ismeretlen kivitele­zők, és bízunk benne, hogy 2001 végére megfelelően kiépül a szennyvízhálózat. □ Erre idestova másfél esz­tendőt kell várni, de léptek-e előre az első félévben?- Szó szerint jó úton járunk, hiszen két belterületi utat, a Vas­vári Pál utca déli részét és az Új utcát láttuk el szilárd burkolat­tal. Nagy szükség volt erre ott, hiszen előfordult, hogy esős, sá­ros időben ölben kellett vinni a beteget a mentőhöz. Terveink szerint hasonló bánásmódban ré­szesülne a Zsák utca és az úgyne­vezett „kis” Körösi Csorna Sán­dor utca, a legrosszabb állapot­templom ban levő Kéki út vége pedig még idén legalább útalapot kapna. □ Évek óta elszomorító lát­ványt nyújt a volt vályogvető te­rülete. Van esély a fertő megszün­tetésére?- Folyamatosan törekszünk erre, legutóbb forráshiányra hi­vatkozva utasították el a kérel­münket. Jelenleg ez a település egyik fertőző forrása, a központ csapadék- és belvízgyűjtő terüle­te. A szabad víztükör révén mi­hamarabb egy jóléti tavat szeret­nénk létrehozni. A cserkesz uttöromunkaja Cserkészrajvezető létére úttörő­munkát végzett. Lakóhelyisme­reti tankönyvet írt arról a hely­ről, ahol felcseperedett, és amit elmélyült búvárkodása során tü­zetesen megismert. Ilyés Gábor huszonévesen alkotott maradan­dót...- A nyíregyházi főiskola törté­nelem-hittanári szakán végez­tem, ezt követően kezdtem el konkrétan Nyírbogdány történe­tével foglalkozni - emlékezett vissza a szerző. - Korábban is ér­GURÁLY LAURÁNAK Nagyhalászba. * 2. születésnapod alkalmából nagyon sok boldogságot kívá­if TJ..1 nunk, nagyon szeretünk! (433739/1K) Anya, apa, lei mama, dédike. llyés Gábor Önállósuló oktatás A Kazinczy Ferenc Általános Iskolában a múlt tanévben 357-en tanultak, a szakiskolai képzésben 33-an vettek részt. Szeptembertől im­már nem ibrányi tagis­kolaként működnek a művészeti oktatás terén, lehetőségük nyílt az önállósulásra. A képzőművészet-, a nép­tánc-, a furulya- és a zon­goraoktatásra koncent­rálnak, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a nyelvoktatásra és a szá­mítástechnikai képzésre dekelt a téma, gyűjtögettem az adatokat, de csak utóbb döbben­tem rá igazán, hogy mennyi ér­ték rejlik benne. Szinte beköltöz­tem a levéltárba és a könyvtárba a Bodnár Gábor prédikátorral készített fejezet pedig például három nyár találkozásai után állt össze. A kiindulópontot egy 1969-es monográfia jelentette, melynek egyik szerzője, a nyírbogdányi kötődésű dr. Mező András, a nyelvtudomány doktora, akire felnézek, és aki precízen lekto­rálta a könyvemet. Nem érem be ennyivel, újabban a nyíregyházi, később a megyei cserkészcsapa­tok történetét dolgozom fel. Ilyés Gáborhoz nagyon közel áll ez a társaság, testközelből is­meri a jelenüket. Nemrég tért haza a Bükkből és a Zempléni­hegységből.- Mikófalván és Rostallón for­dultunk meg, én cserkészrajve- zetőként vettem részt a program­ban. Emellett jártam Pannonhal­mán, ahol a bencés gimnázium­ban tíz éve érettségiztem, és most volt időszerű a jubileumi osztálytalálkozó. Nyírbogdány és Ilyés Gábor LAKÓHELYÜNK. Nyírbogdány ßOCV)^ A könyv borítója Pannonhalma is életem megha­tározó helye, amelyeket olyan parthoz tudok hasonlítani, amikről József Attila írt a Szép lobogóval, vagy anélkül című versében: „S erre, arra, egészen mindegy, hogy merre tartunk, kit csönd, kit nagy zaj vár a par­ton, s elsüllyedünk, ha nincsen partunk.” Alapos kalapos... Példátlanul sokáig, négy év­tizeden keresztül vállalt sze­repet a helység irányításá­ban Lisovszki József. 1950- ben egyik alapítója volt a ta­nácsnak, melynek _1990-ig állt a szolgálatában. Ő aztán a saját bőrén tapasztalta: honnan is mivé fejlődött Nyírbogdány?- Régen majdnem minde­gyik ház nádfedeles, szal­matetős volt, ebben laktak a parasztok és a cselédek - nosztalgiázott a hetvennégy esztendős Józsi bácsi, aki 1932 óta él itt. - Óriásit vál­tozott a világ, hiszen aki ak­koriban gazdagnak számí­tott, az ma a másik irányban lógna ki a sorból. Gáz? Tele­fon? Ugyan ki gondolta vol­na?... Az elmaradhatatlan kalap­pal, a paprikák sűrűjében A termelőszövetkezetben tette a dolgát, ahol eleinte gyalogos ember, majd töb­bek között traktoros, brigád­vezető, magtáros és elnök volt. Immár tizennégy esz­tendeje nyugdíjas, jelenleg küenc unoka és három déd­unoka nyüzsög körülötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom