Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

2000. július 17., hétfő Kelet» KULTÚRA 9. oldal HÍREK □ István király Az Evangélikus Színház művészei Sík Sándor István király című drá­máját mutatják be a Szabadtári Színpadon július 26-án este 20 órakor. □ ÚJ bérletek Megkezdték az új bérletek árusítását a Móricz Zsigmond Színház jegyi­rodájában. Érdemes időben megújítani a ré­gi helyeket, mert a VMK hangversenytermé­be nem fér be annyi néző, mint a színházba, ezért érkezési sorban elégítik ki az igényeket. Színitanoda Nyíregyházán Nyíregyháza (KMj - Pregitzer Fruzsina és Bánhidi Lászlóné évek óta tana­kodnak: el kellene indítani Nyíregy­házán egy színitanodát. Azokra gondolnak, akik jártasságot szeret­nének szerezni a színpadi mozgásban és énekben, illetve a Színház- és Filmművé­szeti Egyetemre jelentkeznek. A musical és szinitanoda részletes programja még ki­dolgozásra vár, de nagy az érdeklődés, és úgy tűnik, a támogatásban sem lesz hiány. A tervek szerint minősítést is kapnának a hallgatók, akiknek a meghallgatására szeptember végén vagy október elején ke­rül sor. A diákok, ha erre alkalmassá vál­nak, a Móricz Zsigmond Színház darabjai­ban statisztálási lehetőséghez is jutnak. Alkotótábor Aranyosapáti (KM) - Az Aranyosapáti Közösségi és Alkotóházat július 8-án adták át az alkotni vágyó művészeknek. Az épületet a Falvak Kultúrájáért Alapít­vány és az aranyosapáti önkormányzat kö­zösen újította fel. Jelenleg Romániából, Szlovéniából, Csehországból, Németország­ból, Oroszországból, Finnországból tartóz­kodnak itt festők. Természetesen a ha­zánkban élő művészek is helyet kapnak, szívesen látott vendégek. Az általános iskolában a tavalyihoz ha­sonlóan működik az alkotó és egészségjaví­tó tábor, melyre Beregszászból a Csernobil Gyermekszövetség tagjaiból húsz gyermek és két kísérő, valamint a helyi és a környe­ző településeken élő iskolások vesznek részt. A különböző alkotási technikákkal Zimányi Alajos grafikus művész ismerteti meg a résztvevőket, az egészségjavító prog­ramról a helyi iskola nevelői gondoskod­nak. Táncos lábak Glenz (KM) - A Kállai Kettős Néptáncklub táncosai Nagykálló tesvérvárosának meg­hívására Metzingenben jártak. A nagyvá­ros mellett fekvő kisváros, Glenz húszéves jubileumát köszöntötték énekkel és tánc­cal. A tartományból sok együttes érkezett ide, de a nagykállóiak voltak az egyedüli- ek külföldről. A Bürkös banda húzta a talpalávalót azon a felvonuláson is, amely Glenz főutcáján vonult végig. A sörsátor­ban félórás műsort adtak, amellyel nagy sikert arattak. Pihenő az autópálya parkolójában Amatőr felvétel A kisváros követi az életet Budapest (MTI) - Drog, tei^ mészeti katasztrófák, bűnözés. Ősszel folytatódik a legnépszerűbb magyar tévésorozat. A Zala megyei szén-dioxid-gázki- törésre az ott élők még sokáig emlékezni fognak. Különösen Bak, Sárhida, Bocfölde lakói, akiket a nagylengyeli olajmező gázkitörése miatt ki kellett tele­píteni. Ha pedig elfelejtették vol­na, megnézhetik a Kisváros cí­mű népszerű tévé sorozat őszi adásában. Addig ugyanis Járai alezredes és csapata szabadságot kapott. Legközelebb szeptember 2-án találkozhatnak velük a nézők az ml-en. Hogy miről szólnak majd a következő epizódok? Annyit si­került megtudnunk Sík Endre producertől, hogy szó lesz drog­ról, számítógépes bűnözésről, új helyszínként pedig megjelenik a debreceni repülőtér és az újjá éledő Tisza körzete. Amúgy a cselekmény - immár hét éve - többnyire Szigetvár barokk főte­rén bonyolódik, bár sokszor elő­fordult, hogy kiléptek a Kisváros megszokott környezetéből. Az eredeti koncepció szerint ugyan­is olyan vidéki várost kerestek helyszínül, amelynek főterén pa­tika, étterem és utazási iroda ta­lálható. Ezt a feltételt a Baranya megyei kisvárosban találták meg. A sorozat első epizódját 1993. június 29-én mutatták be, és ed­dig összesen százhatvanöt rész készült. Az első húszat Várkonyi Gábor rendezte, aki 1994-ben tra­gikus hirtelenséggel elhunyt. Fa­zekas Lajos, rendező szerint a közönség ki van éhezve az olyan hazai vonatkozású történetekre, amelyekben közkedvelt magyar színészek játszanak. Nem is csoda, hogy a hazai filmpiacon kuriózumnak számí­tó sorozat nézettsége kiemelke­dő; hozzávetőlegesen egymillió­kétszázezren várják az újabb epi­zódokat. A tizennégy állandó szereplő mellett ezerötszázan ját­szottak eddig a sorozatban, amelynek sikere egyrészt abban rejlik, hogy Pozsgai Zsolt, forga­tókönyvíró kifejezetten a színé­szek karakterére írja a története­ket. Másrészt, jól bevált minta szerint, mindig sikerül felgön­gyölíteni a bűnügyek szálait és a végén a jók győznek. Pozsgai Zsolt az elmúlt három évben nyolcvan részt írt és jelen­leg is az ő tollából származnak az izgalmas történetek. Az el­múlt hét évben olyan kitűnő for­gatókönyvírók vettek részt a munkában, mint Ihos József, Sinkó Péter, Rozgonyi Ádám, Szabó Illés és Szurdi András. A stáb gyakran kap szakmai segítséget a Rendőrségtől, a Ha­tárőrségtől, a Vám- és Pénzügy- őrségtől. Sőt az Adóhivataltól és a Katasztrófavédelmi Főigazga­tóságtól is. Az akciójeleneteknél nélkülözhetetlen a kommandó­sok és a rendőrök közreműködé­se és a technikai eszközök igény- bevétele. Nem is olyan régen mindössze huszonhat perces volt egy-egy rész. A 60 percre bővült adásban már van lehetőség a ke­vésbé látványos, mégis időszerű, például az adózással kapcsolatos tanmesék feldolgozására is. A fő cél azonban a rendvédelmi szer­vek munkájának bemutatása, a krimit kedvelő nézők igényeinek is megfelelve. Kevés pénz jut a felújításra Szeptembertől megszépülnek az oktatási intézmények • Bővítés, korszerűsítés, festés Nagy István Attila Nyíregyháza, Vásárosna- mény, Kisvárda (KM) - Ami­kor a diákok tartós búcsút vesznek az iskolától, a leg­több intézményben meg­kezdődhet a „sebek" begyó- gyítása. Ez a munka alap­vetően attól függ, mennyi pénz áll rendelkezésre. A nyíregyházi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában nem készül­nek nagy felújításra. Néhány tanterem festését végzik el majd a közhasznú munkások, de csak augusztusban. A Bánki Donát Műszaki Kö­zépiskolában elsősorban a festők és mázolok dolgoznak. Az idén az aulát szeretnék rendbehozni, illetve a közlekedő folyosók ki­festésére kerülhet sor. A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban jelentős felújítás fejeződik be az idén. Az intézmény kibővítésére nagy szükség is volt, hiszen harminc­öt éve nem történt vele semmi lényeges. „Szerencsére” a tető- szerkezet beázott, el kellett volna végezni a felújítást. Az önkormányzat felismerte a lehetőséget, így a munkálatokat összekötötte a bővítéssel. Ennek eredményeképpen hét tanterem­mel bővül az intézmény, s vége szakadhat annak az áldatlan ál­Gernyák Mihály a Bánki Donát Műszaki Középiskolában ajtót mázol lapotnak, hogy szükségtanter­mekben, a pincében kelljen meg­tartani az órák egy részét. A felújtás három szakaszban történt. Először magastető épült, ami tavaly készült el. Megtörtént a fűtéskorszerűsítés, kicserélték a tönkrement nyílászáró szerke­zeteket, az idén pedig elvégezték a teljes külső és belső felújítást. Összességében 120 milliós mun­káról van szó. A kisvárdai Szent László Gim­náziumban a tanítási termekben Balázs Attila felvétele nem lesz nagyobb felújítás, az egyik kollégium földszinjén a fi­úk számára alakítanak ki lak­részt. De a főépület tetőrészén tízmillióért kicserélik a tetőcse­repet, így végül is megújul az épület. Magyar tárogatós A közelmúltban a nyírbátori kulturális rendezvények sorában magyar tárogatós zenekart is hallhatott, láthatott a közönség Elek Emil felvétele Áthajóztam Európán Nyíregyháza (KM — B .1.) - A Felsö-Tiszától az Atlan­ti-óceán partjáig hajó­zott egyedül, Tarnavöl- gyi György újságíró, aki a hajók és a vizek szerel­mese. Hetvenhat nap, 3400 kilomé­ter Európa hét nagy folyóján és számos csatornáján. Bizo­nyára ezt az utat még senki sem tette meg előtte, de ha­sonló vállalkozások sikerére alapozva vágott neki 1999 nyarán a hosszú utazásnak. Sok izgalmas kaland, öröm és balszerencse, kedves és érdekes ismeretség kísérte útját. Tarnavölgyi György nem is lenne újságíró, ha nem örökítette volna meg nem mindennapi vállalkozását. Mindezekből és más élmé­nyekből született az Áthajóz­tam Európán című könyv. Irigylésre méltó élménya­nyaggal megírt kötet, ame­lyet lebilincselő stílusban, sok helyütt csillogó humor­ral fűszerezve írt meg a szerző. A hajónaplót olvasgatva nagyon is húsbavágó felada­tokról olvashattunk. Küzde­lem a létért, a továbbjutá­sért. Hetvenhat nap akarás, küzdelem. Aztán két és fél hónap múlva az indülás után Honfleur városához ér­kezve a világítótoronynál megtörtént a csoda: holnap nem kell tovább menni. Léni néni Nyíregyháza (KM) - A Léni néni klasszikus francia bo­hózat az 1910-es évek végén játszódik egy párizsi virág­boltban, a valladolidi múze­umban és egy spanyol szí­nésznő villájában. A Szabadtéri Színpadon még megtekinthető a pro­dukció július 21-én, 22-én, 23- án. (Esőnap: július 24-én.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom