Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

2000. június 3., szombat 3. oldal Kdét«» HÁTTÉR Mérlegen a miniszterek Angyal Sándor Bár elég sokáig váratott magára, de most már Torgyán József is megelégelte környe­zetvédelmi minisztere, Pepó Pál túlzott ma­gabiztosságát, amikor az felvetette a tárcá­ját felügyelő parlamenti bizottság fideszes elnökének, Illés Zoltánnak az elmozdítását. Nem az első szereptévesztése ez a környe- zevédelmi főnöknek, csakhogy ezúttal messze túltett az eddigi merészségén is. Mert, amikor erőt vett rajta korábban a fel­függesztési és leváltási hajlam, azok fölött ítélkezett, akiknek ő valójában a vezetője, kvázi, megvolt a törvényes lehetősége a vi­haros visszhangot kiváltó lépések megtéte­lére (lásd Hortobágyi Nemzeti Parki). Miután megúszta a dolgot egy ejnye-bej- nyével, úgy gondolta nem csak lefelé, ha­nem felfelé is lehet ilyen típusú lépéseket tenni. Tudniillik, ezúttal az őt felügyelő par­lamenti bizottság vezetőjét szeretné másutt látni, mert most éppen ő van az útjában. Kínos a dolog azért is, mert Illés Zoltán, a leváltani javasolt bizottsági vezető egyúttal a legnagyobb kormányzó párt alelnöke: Is­mert, korábban a miniszterelnök és a jelen­legi Fidesz-pártelnök helytelenítette, hogy Il­lés konfrontálódik Pepóval, de sohasem gondoltak az elmozdítására. Most a koalíció másik pártjának vezetője — akinek válasz­tottja maga Pepó — vonta össze a szemöl­dökét és hangoztatta egyet nem értését és kritikáját. Torgyánnak lesz még egynéhány szava az ügyhöz — ez is kiderül a külön­böző véleményekből — miként ismert az a véleménye is: bár lehet valaki kitűnő szak­ember, de nem biztos, hogy rendelkezik vezetői kvalitásokkal. Márpedig ha idáig el­jut következtetésében a kisgazdák vezére, bizonyára eljut majd ahhoz a ponthoz is, ahol azt szokták mondani: megfelelő em­bert a megfelelő helyre. Állítólag mind erre fény derül a köztársasági elnök megválasz­tását követően, amikor Torgyán József mér­legre teszi a kisgazda miniszterek eddigi te­vékenységét. Szóval akkor csak egy féldeci az úrnak... Ferter János rajza' □ Lelki segély A Telefonos lelkisegély-szol- gálat június 3-4-én este hat órától 11 óráig ingyenesen hívható a 06-80/505-555-ös te­lefonszámon. □ Cigány folklór Június 1-jén a Szivár­vány Idősek Otthonában a 13. sz. általános iskola Fekete tűz együttese nagy sikerrel mu­tatott be a cigány folklórból néhány jelene­tet. □ Előadás az onkológiáról A reuma­klub következő foglalkozását június 6-án fél háromkor tartják Nyíregyházán, a Körte u. 19. szám alatt. Dr. Olajos Judit onkológus tart előadást. □ Közgyűlés Az Aranykapu népművészeti egyesület június 6-án, kedden fél ötkor nyil­vános elnökségi ülést tart a Művészetek há­zában (Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8-10.) A köz­gyűlést június 10-én, szombaton tíz órakor tartják. Nálunk a fának nincs értéke Az a baj, hogy sokan az elemi szabályt sem tartják be, amelyet nagyapáink még tudtak Dézsás növényekkel is növelhetjük a város tüdejét Elek Emil felvétele CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) — Egy perc. Ennyi idő alatt lehet kivágni egy fát. Aztán újabb harminc évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a helyére ülte­tett csemete ugyanolyan lombkoronát növesszen. Szinte naponta felhívják szer­kesztőségünket olvasóink, hogy elpanaszolják, mikor, honnan vágtak ki fát, fákat. Kérik, írjuk meg a galádságot — csakhogy unalmas lenne az újság, ha min­den nap egy újabb kivágásról tu­dósítana. Ráadásul a fán ez már nem is segítene. A város tüdeje Nyíregyháza főkertészét, Bartha Istvánt arról kérdeztük: mit te­het ő annak érdekében, hogy a megyeszékhely tüdeje ne legyen kisebb. Azzal kezdte: először is kü­lönbséget kell tenni közterületen és nem közterületen ültetett fák között. A közterületen lévő fák is két csoportba oszthatók: amelye­ket a lakosság ületetett, s ame­lyeket az önkormányzat. Sok gondot okoz, hogy a lakos­ság sokszor faismeret nélkül, sa­ját elképzelései szerint ültet. A kis fa, bokor jól néz ki csemete korában, aztán néhány év múlva kiderül: árnyékot vet a lakásra, a nyitott ablakon behordja a szél a száraz leveleit, túl közel van az épülethez, gyökerei veszélyezte­tik a közműveket... S máris bosszankodik a lakó, kéri az ön- kormányzatot, tegyen valamit. Tudni kell ugyanis, hogy bár­milyen, a közterületre ültetett növény automatikusan az önkor­mányzat tulajdonába kerül. Ha olyan kérés érkezik a vá­rosházára, hogy egy közterüle­ten álló fa zavarja a környékbe­lieket, igyekszik a legnagyobb körültekintéssel eljárni a hiva­tal. Minden esetben helyszíni szemlét tart a szakemberekből álló, fakivágást ellenőrző bizott­ság, amely komoly vizsgálóesz­közökkel (például a fakoppal, amely a törzs belsejéről szállít információkat) felszerelkezve döntenek a vágás mellett vagy ellen. Éppen ezért csak akkor fo­gadnak el ilyen típusú bejelen­tést, ha minden egyes lakó aláír­ta a kérvényt. Aztán tudni kell azt is: van, amikor az egyik lépcsőházat na­gyon, a másikat egyáltalán nem zavarja a növény. Ha kivágják, az egyik fél haragszik, ha nem, a másik vitatkozik. Tapasztalatból tudja ezt a főkertész, hiszen min­den egyes helyszínelésnél jelen van. Egy perc alatt — Mindennek van értéke, csak az élő növénynek nincs — mond­ta szomorúan a főkertész. — Az emberek szemében semmi érté­ke a fának, ami harminc év alatt nő terebélyessé, egy perc alatt kivágják. Más kérdés, amikor kora vagy egészségi állapota miatt kell ki­vágni egy fát. Iyenkor kerül összetűzésbe a szakember a lakó­val, aki sokszor jobban tudja, hogy a fa még egészséges. Ha vi­szont fejére vagy kocsijára sza­kadna egy száraz ág, már nehe­zen tolerálná. Általában a köz­műtulajdonosok szokták jelezni, ha a közműre telepített fák za­varják a szolgáltatást. Sóstóhe­gyen például egész fasort ültet­tek a lakók a gázvezetékre — utóbb kiderült, azért, mert a fel­ásott talaj ott puha volt, könnyebben lehetett ültetni... Ennek a fasornak sajnos ez lett a veszte. Előfordul viszont — nem is ritkán —, hogy a lakó panaszol­ja: mindent eldugítottak a gyöke­rek. Ilyenkor az a gyakorlat^, hogy videóval átnézik az adott csatornaszakaszt — és az esetek 90 százalékában nem találnak semmit. A csatorna tehát csak ürügy... Közlekedésbiztonsági okból is szoktak kivágni fákat, illetve ez a sorsuk a fasorokban a többitől eltérő, lakók által ültetett fák­nak. A Szent István utcán példá­ul a japán akácok közé valaki ül­tetett egy hársat. Ki kell venni, mert a fasor arról szól, hogy egy fafajtából ültetik. Nem közterületen, vagyis ma­gánterületen ültetett fák kivágá­sába az égvilágon semmi bele­szólási lehetősége nincs a ható­ságnak — egy nem oly rég életbe lépett kormányrendelet alapján. A főkertész elmondta, a parla­mentben egy polgármester már interpellált ellene — nagyon he­lyesen —, de változás mai napig nem történt. Az a baj, hogy sokan még az elemi szabályt sem tartják be, amelyet nagyapáink még tudtak: zöld állapotban fát kivágni nem szabad. Nagyfokú érzéket­lenségről tettek tanúbizonysá­got, akik a Kalevala sétány mö­götti nyárfaerdőt a madarak köl­tési időszakában kivágták. Nem árt, ha tudják: a motoros­fűrésszel a madárállományt ki­pusztították a környéken. Fásítási terv S hogy egy jó hírrel zárjuk: hét nyíregyházi utca fásítási terve készült el a közelmúltban, ezek pedig a következők: Széchenyi, Szent István, Dózsa György, Ószőlő, Szabolcs, Új és Víz utca. Macskajaj Cserbakőy Levente .A.znap olyan csöndes tava­szi alkonyat ígérkezett, ami­lyenre minden megfáradt em­ber vágyik és ami betetőzése az egész nap békés hangulatá­nak. Már behurcolkodtam a kerti diófa árnyékából és be­rendezkedtem a nyitott folyo­só tetőzete alá, hogy kiélvez­zem a kerti virágok, a szellő járta levegő és a környező csend nyugodt örömeit. Elter­peszkedtem egy fonott fotel kényelmében, csendes szem­lélődéssel és olvasással mú­latva az időt. Egy fecskepár sürgölődését figyeltem, akik a szomszéd­ház udvarunkat határoló tűz­falának eresze alatt kerestek maguknak fészek építésére al­kalmas helyet. Egyikőjük, válószínűleg a hím, sűrűn el­röppent egy-egy sárdarabért, amit gondosan feltapasztott a falnak egy pontjára. Ekkor a másik, biztosan a tojó, gondo­san megszemlélte, majd han­gos csiviteléssel újabb fordu­lóra küldte a párját. Ezt ad­dig folytatta, amíg jól össze nem vesztek és a hím felvá­gott a kék ég felé, hagyva a fe­nébe a fészekrakást a tojóval együtt. Ekkor belemélyedtem egy tragikus sorsú egyházatya emlékirataiba. A fecskepár távozása utáni csendben, a könyvben leirt eseményeket követve éppen azon méláz­tam, hogy milyen gyilkos in­dulatokat tudott generálni a világnézeti különbségek har­ca, amikor a fotelom alól a kutyám, aki a szokása szerint ott heverészett, úgy kilőtt, mintha égő parázs hullott vol­na a nyakába. Felpillantva már csak azt láttam, hogy a kertkapu tetejéről úgy leemel egy fekete bakmacskát, mint én szoktam azt a fülkében tenni a telefonkagylóval. Az alkony csendjének be­fellegzett! A macska idegtépő­én visítozott, a kutya őrjítően vonyított, miközben a kocsi­felhajtó betonján egymással összegubancolódva legurul­tak az udvar talajára. Közben azért rendesen osztották egy­mást. A kandúrnak sikerült bemenekülnie a garázsba az ott veszteglő autónk alá. A kocsi alatt pillanatok múltán elkapta és úgy el kezdte rázni, mint az ember a fuszeklit, ha tele lett homok­kal. Szerencsére kigurultak az autó alól, így a kutyát el­fogtuk, elzártuk egy másik helyre és elkezdtük a macskát keresni. Akkor találtuk meg, amikor felnyitottuk a motor- háztetőt. Ott lapított a bal ol­dali lámpa fölött. Ép volt. A saját lábán távozott. Az olvasás már holnapra marad. Uzletipartner-kereső Nyíregyháza (KM - G.B.) — A vállalkozások üzleti kapcso­latait fejlesztő európai uniós hálózat, a BRE Levelező Köz­pont irodája is rendelkezésre áll az üzleti partnert keresők számára csütörtöktől Nyír­egyházán. A Primom Tanácsadó és Infor­mációs Hálózat Víz utcai Euró­pai Információs Központjában létesült új iroda a Primom me­gyei Vállalkozásélénkítő Alapít­vány és az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága kö­zött megkötött szerződés alapján jött létre, tudtuk meg Kovács István ügyvezető igazgatótól. A BRE Levelező Központ Há­lózatot az Európai Bizottság 1973-tól működteti az Unión be­lül és kívül található kis- és kö­zépvállalkozások számára azzal a céllal, hogy könnyebben tudja­nak üzleti partnert keresni, ho­sszú távú üzleti kapcsolatokat, országok közötti együttműködé­seket teremteni, s ezáltal növe­kedjen a versenyképességük. A levelező hálózatnak közel 500 tag irodája van a világ 70 or­szágában. A nyíregyházi BRE irodában a kapcsolatot (export­importot, kooperációt, vegyes vállalatot) teremteni óhajtó vál­lalkozó által megfogalmazott adatokat fölveszik, majd továb­bítják az Európai Bizottság Együttműködési Adatbázisába, ahol a hálózat összes tagja meg­tekintheti azt. Favágók Ha szerda, akkor Plaza-Party. A Nyír-Plazában ezúttal a Favágók együttes szórakoztatta az érdeklődőket Martyn Péter felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom