Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17 / 140. szám

2000. június 17., szombat Kelet# HÉTVÉGE 8. oldal KM-TARLAT Macskássy Izolda a Tündérkertből YÜ kortárs képzőművészet ismerői jól ják, hogy Macskássy Izolda Európa Tün- dérkertjéből, Marosvásárhelyről érkezett Budapestre. Jelentős egyéniség hazai és eu­rópai viszonylatban. Festményei, textilgra­fikái kitűnő komponálókészségét, pszicholó­giai megfigyelésének mélységét tanúsítják. Az erdélyi, ausztriai, bolgár, lengyel és ma­gyar képzőművészet iskoláit látogató fes­tőnő 1971 óta él hazánkban. Aranyeső »I f Anya és lánya Balázs Attila felvételei MÚZSA Kosztolányi Dezső A nyár A nyár az én szerelmem, érte égek, halálthozó csókjára szomjazom, erdőket áldozok szilaj tüzének, bár ajkam is hervadna el azon. Görnyedve várom télen a szobámba, a tűz körül álmodva csüggeteg, lángóceánját képzeletbe látva, mely semmivé hamvasztja a telet. S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül s zöld pártadísze hullong a fejérül, virrasztóm árva, bús menyasszonyom. Zokogva már hülő keblére fekszem s elsírva ottan legnagyobb szerelmem, sápadt, aszú haját megcsókolom... Magukkal vitték az ivóvizet is Pápua Új-Guineában le kell ülni az emberek közé, figyelni őket, hallgatni a gondjaikat Nagy István Attila Bálintné Kis Beáta tanárnő és családja 1985-töl 1991-ig Zimbabwében éltek. A férje vízmérnökként vízellátási programokban dolgozott. Beáta elsősorban anya volt, a kisfia is itt született, a kis­lányuk pedig mindössze egy­éves volt, amikor kimentek. Néhány hónap után Beáta kü­lönféle oktatási feladatokat vál­lalt, többek között asszonyoknak tanított szabást-varrást. A vég­zettsége szerinti Ruhaipari üzem­mérnöknek ezekben a hónapok­ban biztosan gyakran eszébe ju­tott a Diruváll, ahol korábban dolgozott.- Tudtuk, hogy az itt élőknek nagy szükségük van a segítség­re, hiszen nagy az aszály arrafe­lé. Európában sok jut minden­ből, de ott nagyon sok a szakkép­zetlen munkaerő, az életszínvo­nal is nagyon alacsony. A gyökerek □ Magyarországon, sőt a megyé­ben is sokan Szorulnak segítség­re. Feladat közelebb is került vol­na...- Keresztény emberek va­gyunk, ezért személyes kényel­metlenségeket is vállalunk azért, hogy segíthessünk. 1991-ben ha­zajöttünk, a gyerekek Nyíregy­házán jártak iskolába öt évig. Megismerték a hazájukat, min­dent megtettünk azért, hogy gyö­keret verjenek. □ Nem vastagodhattak meg a gyökerek, hiszen újra nekivágtak a messziségnek.- 1996-ban új lehetőség kínál­kozott, mert a bajor evangélikus egyház ajánlott egy állást Pápua Új-Guineába. A férjem most is vízellátási programokkal foglal­kozott, mellette függőhidak, repülőgép leszálló pályák terve­zésében, kivitelezésében vett részt. Nekem megint az anyasze­rep jutott, majd a Luther Márton Lelkészképző Intézetben angol nyelvet és irodalmat tanítottam. A gyerekek nemzetközi iskolá­ban tanultak, érdekes közösség­ben éltek, hiszen a világ minden részéből voltak tanulók. Kulturális sokk □ Az európai ember nagy kocká­zatot vállal, amikor belecsöppen egy teljesen más kultúrába.- Minden percben gondolni kellett arra, hogy a különféle ve­szélyeket elhárítsa az ember. A zöldséget fertőtlenítettem, több­ször megmostam. Nagyon szigo­rú szabályokat kellett betartani, hiszen az európaitól eltérő higié­niai körülmények közé kerül­tünk. Ez persze nem jelentett el­zártságot, mert sokat éltünk az emberek között, de akárhová mentünk, vittük magunkkal az ivóvizet is. □ Milyenek voltak az első be­nyomások?- Amikor Pápua Új-Guineába érkeztünk, valóságos kulturális sokk ért bennünket, hiszen telje­sen más közegbe érkeztünk, ahol idegen szokások, más erkölcsi felfogás van érvényben. Az volt Bálintné Kis Beáta Balázs Attila felvétele a legelső dolgunk, hogy megte­remtsük az otthonosságot a ma­gunk számára, de kapcsolatba is Egy csendes öböl partján Amatőr felvételek Pápua népviselet kellett kerülnünk azokkal, aki­ken segíteni szerettünk volna. Alapvetően fontosnak tartom a toleranciát, mert nem szabad lenézni a mássága miatt egyet­len embert sem. Meg kell vizs­gálni a gyökereket, meg kell ér­teni, miért élnek és gondolkod­nak úgy, ahogyan tapasztaljuk. Túl keű nézni a konkrét meg­nyilvánulásokon, az okokat kell keresni. Szerencsére, mindezt nem a magunk kárán kellett megtanulni, mert a kiutazás előtt felkészítő tanfolyamokon vettünk részt. Pápua Űj-Guineá- ban le kell ülni az emberek közé, figyelni őket, hallgatni a gondja­ikat, tapasztalatot gyűjteni, meg­érteni, mit miért tesznek. Csak akkor beszélni, ha értjük, ami körülöttünk zajlik. Megverik az asszonyokat □ Biztosan figyelte a kint élő nőket is. kosság 700-800 törzsből áll. Ezek külön szabályok szerint élnek, más normák irányítják őket, ezért gyakoriak a törzsi villongá­sok. Egy kicsit magunkkal vittük Európát, Magyarországot. Köny­veket, diafilmeket. Televíziónk volt, de nagyon gyakran mond­tunk, olvastunk Ady-verseket. Nagyon erősen éreztük, hogy a magyar kultúrához való kö­tődésünk fontos, mert bárhová utazunk, ez a hazánk. Sok ta­pasztalatot, élményt szereztünk, barátokra tettünk szert. Megta­nultuk, hogy nagyon fontos a to­lerancia. Sokat utaztunk, egzoti­kus tájakon jártunk, de ami en­nél is fontosabb, hogy talán sike­rült segíteni azoknak, akik más körülmények között élnek, mint mi. Amikor az emberek között voltunk, akkor igyekeztünk bele­simulni az életükbe. Most, hogy Pápuák paradicsoma Pápua Űj-Guinea állam Óceáni­ában, Új-Guinea szigetének ke­leti részén. Területe 462 840 km2, lakóinak száma ötmillió. Fővárosa Port Moresby. Éghaj­lata egyenlítői, forró, csapadé­kos, csak a hegyvidéken hűvö­sebb helyenként, ezért felszínét trópusi őserdő borítja. Népessé­ge pápuákból áll. A hegyi tör­zsek erdőirtásokon gazdálkod­nak, a partvidéken az ausztrá­lok ültetvényeket hoztak létre (kókuszdió-, kakaó-, kávé- és kaucsuktermesztés), ezek ter­mései adják Pápua Új-Guinea fő kiviteli cikkeit. Ásványkin­csekben gazdag ország. A XVI. században a portugálok fedez­ték fel a szigetet.- Az intézetben ötven férfit ta­nítottam, akik az ország külön­böző pontjaiból érkeztek. Furcsa lehetett nekik, hiszen ebben az országban a nők „harmadrendű” élőlények. A menyasszony meg­vásárolható, aki nemcsak a férj tulajdonába kerül ezzel, hanem a törzsébe is. Az asszonyok jóval többet dolgoznak, ugyanakkor nagyon sok testi bántalmazás­ban részesülnek. Az ötmillió la­hazajöttünk - négy hete már! - nagyszerű érzés volt találkozni az ismerősökkel. Élőiről kell kez­denünk az életet, de reméljük, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket kint szereztünk, tud­juk majd hasznosítani. Felújítjuk a lakást, rendet rakunk magunk körül. Nyíregyháza nagyon sokat fejlődött négy év alatt, jól érezzük magunkat itthon. S azt hiszem, ez a legfontosabb. Nevezetes­ségeink Baktalórántházán, a ró­mai katolikus templom­mal szemben, fallal öve­zett szép park mélyén áll a volt Dégenfeld-kastély múlt század közepi, késő klaszzicista, műemlék jel­legű épületegyüttese. Az egyemeletes kúria sokáig tütőszanatóriumnak és kórháznak adott helyet. Érdemes barangolni a kastély körüli parkban, ahol egyedülálló faritka­ságok tekinthetők meg. A gondozott park tisztások­kal, kis halastóval harmó­niát sugall. Martyn Péter felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom