Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-13 / 136. szám

2000. június 13., kedd EtlMW HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Tlsza-parti városok M. Magyar László ÍVlennyei boldogság megyénk két telepü­lésén. Gyümölcsöt érlelt az elmúlt években kifejtett szorgos munka. Mily szép is a ma­gyar nyelv, hiszen hosszasan lehetne fokoz­ni ezt az eufórikus állapotot, ám maradjunk a száraz tényéknél: a belügyminiszter javas­latára Göncz Árpád köztársasági elnök júli­us elsejétől városi címet adományozott Ra- kamaznak és Dombrádnak. Mindazok, akik az elmúlt esztendőkben figyelemmel kísér­ték e két község törekvéseit, jól tudják, mennyi energiát is fektettek pályázataik megírásába. Pályázatokról szólok, hiszen évről évre benyújtották kérvényüket, ám va­lami apróság mindig közbecsúszott. Napja­inkban ugyanis nem a lakosság létszáma az elsőrendű feltétel, az értékelést végző szak­emberek nézték például a település köz­pontjának kialakítását, a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítettségét, a középfokú oktatás helyzetét, a környező falvakra gyakorolt vonzerőt. I\/Iindkét Tisza-parti településünk megkap­ta tehát az idén a városi rangot, az oly hőn áhított álomból valóság lett. Fontos azon­ban tudni, hogy a városi cím elnyerése első­sorban rangot jelent, nem feltétlenül jár együtt a bevételek azonnali növekedésével. Az új cím ugyanakkor arra kötelezi a telepü­lések mindenkori vezetőit, hogy folytassák a már megkezdett fejlesztéseket. Leírhatatlan a helybeliek öröme. Oszto­zom boldogságukban, ám egy kicsit szomo­rú is vagyok. Kemecse és Demecser is áhíto­zik a városi rangra, ám Fortuna eddig nem kedvezett nekik, s ki tudja, mikor kacsint le reájuk: jövőre ugyanis a népszámlálás miatt nem ajánlatos, 2002-ben pedig a választá­sok miatt nem is lehetséges a várossá nyil­vánítás. Ennek ellenére nem állhatnak le ők sem a további fejlesztéssel, az önkormány­zatoknak a lakosság boldogulására, közér­zetének javítására kell törekedniük. S talán majd egyszer a megszerzett eredmények városi rangot is érnek! Dilemma Most a matekpéldát oldjam meg vagy a ruhámat, tanár úr? Ferter János rajza HÍREK □ Változott a helyszín A sporthorgász egyesületek megyei szövetsége a II. osztályú csapatbajnokságot a kiírástól eltérően nem a rohodi víztározón (a megjelent növényzet miatt alkalmatlan lett a pálya), hanem az apagyi Kenderáztató-tavon tartja. A program változatlan maradt. □ Építők napja Az Építőipari Ipartestület a korábbi hagyományoknak megfelelően ez évben is június 17-én 10 órától Nagykálló- Harangodon tartja az építők napja rendez­vényét. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt június 13-án Tlszaeszláron a könyvtárban 8-12 órá­ig, Tiszanagyfaluban a polgármesteri hivatal­ban 13-16 óra között szervez véradást. Határtalan régióval a támogatásért A magyar, ukrán és román területek képviselői több közös programon is dolgozhatnak Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - Az Euró­pai Unió sok-sok pénzzel (is) kifejezné elismerését, ha me­gyénk egy határokon átnyú­ló régióval pályázna támoga­tásaira. Amióta felmerült Európa egyesí­tésének gondolata, a közös prog­ramok végrehajtásában a régiós elv érvényesül. Ezzel az EU-tag- országok olyan történelmi mély­ségből táplálkozó feszültségfor­rásokat apasztottak el, amelyek­hez hasonlók Magyarország ha­tárai mentén sajnos, még jócs­kán találhatók. A felszámolásuk­ra irányuló törekvések támoga­tása épen ezért nem merül ki a retorika szintjén, forintmilliár- dokban mérhető, hatalmas ösz- szegeket nyerhetnek az együtt­működésre kész és képes nemze­tek. Több határátkelő Erről is szó esett a Kelet-Nyugat Expo kísérőrendezvényein, a magyar, ukrán és román üzle­temberek, valamint közéleti sze­mélyiségek tanácskozásán. A szomszédos országok határ men­ti területeinek, Kárpátalja és Szatmár megye képviselői előtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Helmeczy László részletezte, milyen prog­ramok megvalósítása kínálja az együttműködés lehetőségét.- Itt van mindjárt a határátke­lőhelyek számának növelése, az újak nyitása mellett a meglévők korszerűsítése, bővítése. Az ége­tően fontos beruházásokhoz nem rendelkezünk elegendő saját erő­vel, de ha az érintett országok szót értenek, Brüsszel kiegészíti a pénzügyi forrásokat - fogal­mazta meg az elnök. További feladat a közlekedési infrastruktúra összehangolt fej­lesztése, a szélesebb értelemben Üzleti tárgyalás az expón: a szomszédos országok képviselői is egy asztalhoz ültek Martyn Péter felvétele vett területfejlesztés egyeztetése. Itt biztató jel, hogy az ukrán kor­mány hosszú évtizedek gyakor­latával szakítva az elmúlt évek­ben olykor erőn felül is a ma­gyar falvak segítségére sietett az árvizek idején. Ezen túlmenően a magyar szakértőket is megkér­dezte a gátrekonstrukciós mun­kálatok tervezésénél. Segít a nagypolitika A Tisza és a Szamos szennyezé­se ismét rádöbbentette a Kárpát­medence országait (s talán nem túlzás: az egész világot) arra, hogy a környezetvédelem aztán tényleg az a szakterület, amely nincs tekintettel az emberi kéz által térképen húzott határokra. Ahhoz, hogy szót értsenek a ha­tár két oldalán élők, célszerű a távközlési és kommunikációs fejlesztéseket harmonizálni, de a gazdasági, kereskedelmi és kul­turális együttműködés is „törté­nelmi görcsoldó” megoldást ígér. Ezt leginkább az érintett tér­ségek, megyék érzik, de a helyi kezdeményezések sikere nagy­mértékben függ a nagypolitika irányától. A magyar kormány megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok alakulását, ezért a nemzetközi régió alakítá­sának reális alapja van — fejtet­te ki véleményét Mező Gergely, a Külügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese. Alapos ismeretek Érvei meggyőzően hatottak: a ha­zánkkal határos — összlélekszá- mot tekintve 110 milliós piacot jelentő — országokkal az árufor­galmunk értéke kettőről négymil- liárd dollárra növekedett az el­múlt öt évben. A piaci közelség kisebb szállítási költségekkel jár, a partnerek gyorsabban elérhe­tők, ezért már most is tendencia, hogy két ország esetében mindig a határ menti területeken a legé­lénkebb a gazdasági kapcsolat. Azt a Külügyminisztérium képviselője is megerősítette: az Európai Unió az integrációra készülő országok számára külön előcsatlakozási alapokat terem­tett, amelyekből a regionális fej­lesztési elképzelések megvalósí­tását támogatja. A PHARE-prog- ram folytatása mellett Brüsszel már fogadja a pályázatokat a SA- PARD és az ISPA forrásaira. Ta­lán megyénkben dolgoznak a nemzetközi pályáztatás, az ala­pok működtetésének rendszerét legjobban ismerő szakértők, se­gítségükre nyugodtan számítha­tunk. Megfelelően működnek Nyíregyháza (KM) - Megyénk­ben jelenleg 93 kisebbségi önkor­mányzat működik - ebből 87 ci­gány, három német, egy lengyel, egy örmény és egy szlovák. Ezek az önkormányzatok álta­lában szabályszerűen, megfelelő­en működnek, csak néhány eset­ben jelentkeztek problémák - ez derül ki a megyei közigazgatási hivatal vizsgálataiból. A tényt az eddigi törvényessé­gi ellenőrzések során állapítot­ták meg. ÉLSMáysK __________________________________| £ fé " mm Kozmikus csalódások Bállá László S 1986-ban jött a Halley-üstö- kös. Béla úgy várta, mint va­laha, hamvas ifjúkorban a sze­relmet. Nem is tudta, miért. Talán azért, mert hetvenhat év a keringési ideje, így egy életben csak egyszer pillant­hatjuk meg, kivéve ha valaki kellő időben születik és sokáig él. Bélához meg íme, érett kor­ban látogatott el, ilyképpen biztos, hogy számára ez egy­szeri, meg nem ismétlődő él­mény, ezért izgató, kissé talán misztikus is. Azután — a Halley megér­kezett, csakhogy irigy felhők ülték meg napokig a tájat, és elnyelték az üstököst. Bélát az életben bőven érték csalódá­sok, de (furcsa!) ilyen nagyon becsapva talán még sosem érezte magát. Mintha ez lett volna élete legfőbb célja: látni a Halley-üstököst. De most már biztos, hogy többé nem pillanthatja meg, és minden eddiginél jobban nyomasztot­ta az élet végességének tudata. S hosszú évek múlva úgy látszott, mégis kárpótolni fog­ja egy másik égi jelenség: 1999 nyarán a teljes napfogyatko­zás. Mivel Béla lakóhelyén csak részleges volt, azonban neki látnia kellett a teljest, ezért eldöntötte: elutazik Sze­gedre. Ám hirtelen ledöntötte a lábáról egy tüdőgyulladás, és így erről is lemaradt. Ráa­dásul a részlegest sem látta, újfent borult volt az ég. Már úgy van megírva, hogy ezek az élmények elkerüljék őt. Csalódások, de mekkorák, hiszen nem egyszerűek. Koz­mikusak. Bélát igen-igen el­szomorították. Bár kissé vigasztalta azért valami. Már közel volt egy ugyancsak nem mindennapi világesemény, a 2000. év bekö­szöntése. Béla tudta: ez vaskö­vetkezetességgel eljön, ezt nem veszi el tőle semmi, leg­feljebb ha a hirtelen halál rá­nyitja az ajtót. S épp ezért ta­lán soha úgy nem féltette az életét, mint 1999. december 31- én. S eljött az oly várt pilla­nat. Tizenkettőt ütött az óra. Béla megemelte pezsgőspoha­rát, s nemcsak családjának kí­vánt minden jót ebben a külö­nös, az évszám minden jegyét leváltó esztendőben, hanem - megbocsátva hűtlenségét - a végtelenbe távolodó Halley-üs­tököst is köszöntötte: szeren­csés keringést további évezre­deken át! Zsírosán étkezünk Nyíregyháza (KSH-Barabás Ivánné) - A KSH közelmúlt­ban megjelent Élelmiszer­mérlegek c. kiadványa be­mutatja az élelmiszerfo­gyasztásunkat nemzetközi összehasonlításban is. Magyarországon 1998-ban a napi átlagos tápanyagfogyasz­tás 12 774 kjoule (3051 kcal) volt, 13 százalékkal magasabb a táplálkozás-élettani ajánlás­nál. A bevitt tápanyag több mint felét a cereáliák és a zsi­radékok teszik ki, a hús-, hal-, tej-, tojás együttesen 20 száza­lékát, míg a zöldség és gyü­mölcsfélék csak alig 5 százalé­kát adják. A naponta átlago­san elfogyasztott fehérje (89 g) tizedével magasabb, a szén­hidráttartalom (366 g) valami­vel alacsonyabb az ajánlott­nál. Másfélszer több ugyanak­kor a napi zsírfogyasztás (138 g), amelynek ajánlott értéke napi 90 g. Nemzetközi összeha­sonlításra 25 európai ország 1995. évi adatai állnak rendel­kezésre. Ennek alapján Ma­gyarországon az egy főre jutó összes napi tápanyagfogyasz­tás 2979 kcal volt, ettől keve­sebb csak három országra (Horvátország, Szlovákia, Bul­gária) volt jellemző. Hasonló­an alakult a fehérjefogyasztás sorrendje, míg zsírfogyasztás­ban a középmezőnyben helyez­kedtünk el. Élelmiszerféleségenként nagyon nagy a vizsgált 25 or­szág közötti szóródás, ami összefügg a rendelkezésre álló élelmiszerek mennyiségével, illetve az országonként eltérő étkezési szokásokkal. Húsfo­gyasztásban az egy főre jutó évi 63 kg-mal az alsó ötödbe tartozunk, ettől kevesebbet csak Horvátországban, Bulgá­riában, Norvégiában és Szlo­vákiában fogyasztottak. Otven éve együtt Bódi Zoltán és Horváth Sára pon­tosan ötven éve kötött házassági fogadalmukat erősítették meg szombaton a nagykállói polgármesteri hivatal házasságkötő termében. Képünkön lányuk, Bódi Valéria és az egyik déduno­ka, Murzsa Alexandra gratulál az örökifjú párnak Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom