Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-08 / 106. szám
2000. május 8., hétfő ÉGTÁJ 7. oldal □ Kábeltévé A baktalórántházi ön kormányzat megkezdte a kábeltévé-hálózat kiépítését a településen. A tervek szerint június 30-ra szeretnék befejezni a munkálatokat. Az önkormányzati tulajdonban lévő rendszerhez helyi stúdió is tartozik majd. □ Szociális otthon Sajnos, egyre nagyobb az igény az idősek körében Apagyon is, hogy legyen a településen bentlakásos szociális otthon. A szakemberek most tervezik az otthont, amelynek a megvalósításához a területfejlesztési tanácshoz is szeretne pályázni az önkormányzat. □ Látogatható próbák A Rétközi Pedagógiai Hetek keretében a besztereci általános iskolában nyílt foglalkozásokat rendeznek május 8-án 14 órától 17 óráig. Az érdeklődők bepillanthatnak színjátszó próbára, önismereti szakkörre, játszóházba, furulyapróbára, logopédiai foglalkozásra. „Mer' lélekkel tudom" Üjfehértó (KM - M. M. L.) — Emlékezetes dátum Üjfehértó életében 1836. április 28., ugyanis Ferdinánd királytól ekkor kapta meg a település a mezővárosi címet. E jelentős eseményre emlékezve az önkormányzat úgy döntött, hagyományt teremtve minden évben megrendezik a városnapot. A múlt héten megrendezett városnap keretében „Mer’ lélekkel tudom” címmel szavalóversenyt is rendeztek a művelődési házban. Akár rendhagyónak is nevezhetnénk a szavalóversenyt, ugyanis újfehértói származású költők versei közül választhattak a város 7-8. osztályos diákjai. Sajnos, napjainkban ritkán hallani az egykoron Űjfe- hértóhoz ezer szállal kötődő művészekről, Békési Gyuláról és Rákos Sándorról, ezért a diákok fellépése előtt a művelődési központ és városi könyvtár munkatársai röviden bemutatták életüket és pályafutásukat. A szavalóversenyen kilenc tanuló bemutatkozását láthatták az érdeklődők. A diákok feladták a leckét a zsűri tagjainak, hiszen nehéz volt eldönteni, hogy a sok szép szavalat közül melyik volt az a produkció, amelyik — ha csak egy picivel is — jobb volt a többinél. Végül a következő eredmény született: első lett Erdei Dorottya (Erkel Ferenc Általános Iskola), a második helyet Horváth Klára (Vasvári Pál Általános Iskola) szerezte meg, a harmadik helyen pedig Jakab Fruzsina (Vasvári Pál Általános Iskola) végzett. Erdei Dorottya fogadja a gratulációt A szerző felvétele Emlékezés a példaképekre Kemecse (KM) — A kemecsei általános iskola a településhez kötődő neves emberek tiszteletére emlékhetet rendez május 22-től 27-ig. E neves emberek: Répásy Mihály 1848-as honvéd tábornok, Krasznay Péter 1848-as honvéd hadnagy, M. Juhász Margit költőnő. A fiatalok történelmi és irodalmi vetélkedőkön bizonyíthatják, mennyire ismerik a hős elődök életét és munkásságát. Képek és versek A műit héten nyitották meg a sényői Szabó Csilla Anita amatőr képzőművész kiállítását Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban. A tárlaton nemcsak az alkotó temperával festett képei láthatók, hanem az utóbbi hónapokban írt verseivel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A festmények és a költemények május 29-ig tekinthetők meg a művelődési központ előcsarnokában M. Magyar László felvétele Ésszerű gazdálkodás Ibrány (KM) — Értékelték az 1999-es gazdálkodást a napokban az ibrányi képviselők. Mint a tanácskozáson elhangzott, jól sikerült az elmúlt évi gazdálkodás, ami köszönhető az intézményvezetők takarékosságának is. Az ésszerű gazdálkodás következtében az önkormányzat jelentős összegű kamatozó hitelt vissza tudott fizetni. Mindezt ügy sikerült elérni, hogy a tavalyi árvíz és belvíz által okozott károk is terhelték a költségvetést. Igaz, ennek jelentős részét a vis maior keretből a megye visszafizette, de az összes kiadást az a pénz nem fedezte, saját zsebből is kellett fizetniük. A számadatokat tekintve irreálisnak, soknak tűnik az az összeg, amelyet az önkormányzat tavaly szociálpolitikai célokra fordított. A kifizetett 150 millió forintot főleg a munkanélküliség és a gyermekvédelmi támogatás emésztette fel. Az év embere Tiszabercelen M. Magyar László Tiszabercel (KM) — Irányítja vállalkozását, segíti a helyi intézményeket, középhátvéd a tiszaberceli focicsapatban, s hobbija még a vadászat. Dióhéjban mindez Görömbei Vilmosról mondható el, aki a gazdasági életben végzett kiemelkedő munkájáért az év embere címet nyerte el a közelmúltban Tiszabercelen. A Barátok Tiszabercelért Egyesület döntött ügy, hogy minden évben megválasztják az év emberét a gazdasági, illetve a kulturális területen. Az előbbi kategóriában győzött tehát Görömbei Vilmos, az Arany-Par- men Bt. ügyvezető igazgatója. Tősgyökeres tiszaberceli, nagyszülei, dédszülei is ezen a gyönyörű településen éltek. Nyíregyházán a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában érettségizett, ám mivel a családi hagyományok erősen kötődtek a mezőgazdasághoz, levelező úton kertészetet is tanult. A helyi Görömbei Vilmos Mán László felvétele Bessenyei György Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben helyezkedett el 1982-ben, ahol kertészeti ágazatvezetőként dolgozott. A rendszerváltás után a szövetkezet sem kerülhette el sorsát, felszámolták. A felszámolóbiztos 1993-ban hasznosításra meghirdette a 100 hektáros gyümölcsöst, akkor alakították meg az Arany-Parmen Betéti Társaságot. Aztán a felszámolás során megvásárolták a központi irodát, az almatárolót, a gépeket, s a szövetkezet megszűnése után a gyümölcstermesztés mellett foglalkozni kezdtek búza-, kukorica-, napraforgó-termeléssel, illetve termeltetéssel. Napjainkban a térségben jelentős integrátori szerepet tölt be a társaság. A bt. a gazdákat vetőmag- és műtrágyaelőleggel segíti rendszeresen, a költségeket pedig majd'levonják a felvásárláskor. A vállalkozás a nehézségek (árvíz, belvíz) ellenére eredményesen működik, így tudja segíteni az általános iskolát, a nyugdíjasok klubját, a helyi sportegyesületet. Nemcsak forintokkal támogatja a sportéletet: aktív tagja a megyei II. osztályban szereplő focicsapatnak, amelyben középhátvédként játszik. Másik hobbija a vadászat. Élményeiről lelkesen mesél hallgatóinak. E sorok írójának azt a napot elevenítette fel, amikor köl- csönfegyverrel vaddisznóvadászatra indult a hegyvidéken, s végül két szarvastehenet lőtt. Otthonra lel majd a gyűjtemény A műemlék jellegű református templom Apagyon Balázs Attila felvétele Nagyon sok olyan érték van a Nyírségben, amelyet mindenkinek érdemes lenne megtekintenie, ám legtöbbször csak átrohanunk autónkkal a kisebb-nagyobb falvakon. Valójában az apostolok lován, vagyis gyalog lehet megismerni alaposan a szülőföldet, csak ügy lehet megcsodálni egy-egy parasztházat, egy-egy szép fát, ezért is adtuk a Vándorbottal, hátizsákkal címet a most induló sorozatunknak. Elképzeléseink szerint ábc-sor- rendben mutatjuk be térségünk falvait, városait, illetve történelmi, néprajzi és természeti látnivalóit azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezáltal tippet is adjunk a hétvégi programhoz. Apagy (KM) — Aki a 41-es főúton közlekedik, nemigen lát semmit sem Apagy községből, pedig megérdemli ez a kis település, hogy megismerkedjünk a központjával. Van látnivaló bőven, hiszen műemlék jellegű épület a református templom, az 1996-ban épült római katolikus templom pedig a modern kor építészeti jegyeiről árulkodik. A református templom középkori eredetű, a 15. században építették, amelyet a 18. század második felében megtoldottak. Gótikus hajóját az átalakítás után is megőrizte. A 19. század közepén kőtornyot építettek hozzá, s a század második felében nyerte el mai formáját. Az I. és a II. világháborús emlékművet 1991-ben emeltette az önkormányzat, majd 1992-ben Kossuth-emlékművet is avattak. Rendelkezik helytörténeti gyűjteménnyel a település, de az csak szeptembertől lesz megtekinthető. Korábban ugyanis egy régi épületben láthatták az érdeklődők a már elavult tárgyakat, de annak a helyén épült fel tavaly az űj művelődési ház a te- leházzal. A tervek szerint szeptembertől a polgármesteri hivatal épületében talál végleges otthonra a gyűjtemény. Egykoron kenderáztató volt, ma pedig a horgászok paradicsoma az a tó, amelyhez szilárd útburkolat vezet a településtől. Az Apagyi Horgászegyesület kezelésében levő tó pár méterre van a Leveleki-vlztározótól, ahol strandolni, csónakázni, vízibiciklizni is lehet. A vadászok is találnak elfoglaltságot a környéken, a terület kezelője az Apagy-Napkor Vadásztársaság. Az Apagyot felkereső turisták a Gála étteremben találhatnak szállás- és étkezési lehetőséget. (A jövő héten következik: Bakta- lórántháza) Kiszét is égetnek Napkor (KM) — Jól ismerik a jeles napokat a napkori óvoda kicsinyei. Persze, ez nem véletlen, hanem tudatosan megtervezett és megszervezett nevelőmunka eredménye. A napkori óvoda pedagógusai ugyanis a gyermekek érdekeit is szem előtt tartva olyan saját programot készítettek, amelynek a vezérfonala a hagyományápolás, erre épül a mindennapi munka. Nemcsak szóban emlékeznek meg a jeles napokról (Mi- hály-nap, advent, Luca-nap, pünkösd), hanem össze is szedik az idős emberektől az egyes napokhoz szorosan kapcsolódó népszokásokat, s azokat be is mutatják a településen élő embereknek. Szintén az idősebb helybeliek meséi alapján elevenítették meg a fonók életét. Hagyomány a kiszebáb elégetése is, március 21-én rendszeresen így űzik el a telet, a hideget. Mint Kiss Attiláné, a gyermekintézmény vezetője elmondta, e programmal az a céljuk, hogy érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, az új iránt fogékony, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó gyermekeket neveljenek. Az anyák napjáról szintén megemlékeznek az óvodai csoportok május 5- én délután. Május végén, 26- án a kicsinyeknek egész na-, pos gyermeknapot szerveznek, amely 16 órától az évadzáró rendezvénnyel fejeződik be. Az évadzáró ünnepségen műsort adnak a szeptembertől már első osztályos kicsinyek, akiktől elbúcsúznak a még maradó óvodás apróságok is.
