Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

2000. május 31., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal A nagy durranás Györke László Jó másfél hónapja tikkadunk, a forróság­ban a rendszeres öntözés ellenére kisülnek a palánták. Volt pedig jó néhányszor nagy dörgés-villámlás, de mintha csak bosszan­tani akarna bennünket esőisten: az égi ál­dást legfeljebb csapadéknyomban lehetett mérni. Óriási szenzációként tálalta a média, ami­kor a miniszterelnök bejelentette: a kedvez­ményes lakáshitelt eztán gyakorlatilag min­den magyar család — gyermekét egyedül nevelő szülő, sőt, még gyermektelen házas­pár is — igénybe veheti. Mondhatnánk úgy is: nagy durranás volt. Sokan örültek a beje­lentésnek, különösen azok, akik bizony már kifutottak az időből. Hanem mikor megtudakoltam, konkrétan mit is jelent ez a nyolcszázalékos kedvezmé­nyes lakáshitel, illetve milyen jövedelmet kell prezentálni a hitelképességhez, olyan érzésem volt, mint amikor a nagy dörgés­villámlás után csak pár csepp esett. Arra voltam kiváncsi: ha valaki például öt­millió forint hitelhez akar jutni, akkor mire számíthat. Az egyik pénzintézetnél kiszámí­tották: ha húszéves futamidőre kéri valaki az ötmilliót, akkor egyenletes törlesztésnél havi 43 230 forintot kell leperkálnia és a vé­gén befizet több mint kétszer annyit. Ha csak közben nem csökken minimálisra az infláció. De a hitelképességhez a havi nettó jövedelemnek meg kell haladnia a százezer forintot. Tízéves futamidőnél viszont 125 ezer nettó jövedelmet kell igazolni, és akkor havi 62 450 forint a törlesztőrészlet. így 2010-ig ötmillió fejében közel hét és felet kell visszafizetni IVIikor e számokat meghallottam, meg­hökkentem. Korábban is hallhattuk-olvas- hattuk: a szigorú feltételeknek — különösen megyénkben — kevesen felelnek meg. A számok láttán: nem csoda. Segítőm meg is jegyezte: nagyon meg kell gondolni, meny­nyi hitelt veszünk fel, mennyire terheljük meg a lakást. Doki! A sellő uszonyánál szokott fájni... Ferter János rajza □ Elmarad a fogadóóra Dr. Pásztor Mik­lós rendőr alezredesnek, a nyíregyházi rend­őrkapitányság vezetőjének mára meghirde­tett fogadóórája elmarad. □ Szívklub A városmajori szívklub a közös­ségi házban május 31-én 17 órakor A pajzs­mirigy betegségeiről tart előadást dr. Mészá­ros Judit főorvos. □ Ügyfélszolgálat Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár kihelyezett ügyfélszol­gálatot tart a héten Fehérgyarmaton délelőtt 9 órától délután fél háromig a Kossuth tér 9. szám alatt. □ Vizsga jelnyelvböl A siketek és na­gyothallók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetében szombaton vizsgáztak a sike­tek jelnyelvéből. 25-en alapfokú, 11-en pe­dig középfokú tanfolyamot végeztek. A Kisdedre épül a prognózisom A meteorológiai folyamatok szabályozottak • Megbízhatóbb előrejelzések Lefler György Nyíregyháza (KM) — El-Nino: a kisded. Az elnevezés a lai­kusok előtt is ismert. Ám a jelenség hatását bemutató előadás a szakmabelieket is meglepte Nyíregyházán. A Magyar Hidrológiai Társaság alkalmi rendezvényén, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházában Dávid Mihály nyugdíjas mérnök nagy érdek­lődéssel kísért előadását hallhat­ták május 25-én. Exkluzív inter­júnkban a felfedezéséről kérdez­tük. Harminc éve — Azt, hogy a meteorológiai vál­tozások minőségét, rendjét döntő módon a planetáris térben ható tömegvonzás határozza meg, már 1972-ben közzétettem — kezdte Dávid Mihály. — Állítá­som helyessége most nyert iga­zolást. Mint volt vízügyi dolgozó, összefoglaló előadásban ismer­tettem, mivel foglalkoztam az el­múlt harminc évben. Bemutat­tam, hogy az időjárás és a globá­lis légcirkuláció alakulását a tu­domány eddig hogyan dolgozta fel, és milyen eredményekre ju­tott, majd azokat az észrevétele­ket ismertettem, amelyeket a há­rom évtizedes kutatás alapján magamnak kialakítottam. Planetáris tér Meglepő, hogy a meteorológia tudománya a planetáris térben ható tömegvonzás időjárást ala­kító szerepét nem ismerte fel, és következetesen tagadja. A tudo­tt .................... Bebizonyoso­dott az 1972- ben közzétett állításom he­lyessége. Dávid Mihály tt mányos szemléletből ugyanis az a gondolatsor következik, hogy az időjárás változásának hosszú távú menete kaotikus folyamat, holott ez nem így van. Több adatfeldolgozást mutattam be, amelyek önmagukban is igazol­ják a meteorológiai folyamatok hosszú távú szabályozottságát. Ezek a feldolgozások saját mun­A Déli-Oszcilláció Az El-Nino jelenséget és az az­zal egy időben tapasztalható Walker-cirkulációt a tudo­mány együttesen El Nino-Dé- li-Oszcillációnak (ENSC) ne­vezi. A teljes jelenségsor döntő eleme a Déli-Oszcilláció, amely Darwin városban és a tőle 8 ezer kilométerre keletre fekvő Tahitin mért légnyomá­sok ellentétes változása. Ha Darwinban magasabb a lég­nyomás az átlagosnál, akkor tahitin alacsonyabb és fordít­va. Ez a mérleghintára emlé­keztető jelenség (lásd a grafi­kont) a Déli-Oszcilláció. A tömegvonzás hatása A földgömbre pillantva felis­merhető, hogy a Darwin és Ta­hiti közötti 8 ezer kilométer tá­volság az lényegében a 40 ezer kilométer hosszú és 360 fokos szöget bejáró Egyenlítőnek 1/4 része, vagyis 90 fok, időben ki­fejezve: 6 óra. A tengerek víz­járásában a dagály és apály közötti időkülönbség szintén 6 óra, szögben kifejezve 90 fok, távolságban 10 ezer kilomé­ter. Az apály-dagály változása két földrajzi hely közötti osz­cilláció. A Déli-Oszcilláció te­hát nem más, mint a megmért és regisztrált légköri dagály, melyre az említett cikk és a grafikon az első bizonyíték. A légdagály a földi légkörre minden helyen egyidejűleg hat, és a helyi befolyásoló tényezők függvényében válto­zásokat hoz létre. A földfel­szín különböző helyein ta­pasztalt egyidejű légköri je­lenségek ezért nem az El-Ni- no, vagy a Déli-Oszcilláció távhatásai, hanem a globális légdagály megjelenési formái. A meteorológiai változások minőségét, rendjét döntő mó­don a planetáris térben ható tömegvonzás határozza meg, amely a Naptól, a Holdtól, a Földtől és a naprendszer boly­góitól származik. kám eredményei, ezért a kételke­dő olvasó feltételezhetné, hogy a bizonyítékokat elveim igazolása céljából alakítottam. Ilyet soha nem tettem. A bizonyíték — Bemutattam azt a döntő bizo­nyítékot, amely elgondolásaim helyességét igazolják. E bizonyí­tékot viszont nem én állítottam elő, hanem dr. Gyúró György, az ELTE Meteorológiai Tanszéké­nek tanára (Kisded és a perui halászok. Élet és Tudomány 1999/52-53. sz. 1652-1654. old.). A cikk egyértelművé teszi, hogy a légdagály, amit a tudomány ed­dig következetesen tagadott, va­lójában létezik és olyan erős, hogy a legnagyobb földi légköri folyamatot, az El-Nino jelenséget irányítja. — Ha a Világmeteorológiai Szervezettel sikerül megértetni mindezt, akkor lehetőség adódik a légi meteorológiai folyamatok jobb értelmezésére, a kutatások célszerű irányítására, és egyre megbízhatóbb hosszú távú előre­jelzések készítésére. A prognózi­saimat magam is ezen alapkon­cepció értelmében készítet­tem. Dal Örkény István ___________________ Janász Jenőnek hívták a dalszerzőt. Az orosz áttörés után csapódtunk egymáshoz, mert az ő ütegét szétlőtték, én pedig Nikolajevkán elveszítet­tem az alakulatomat. Majd­nem háromszáz kilométert tet­tünk meg együtt, néha-néha egy járműre kéredzkedve, a legtöbbször azonban gyalog­szerrel, hóban, jégben, állandó ellenséges tűzben, míg csak le nem terítette Bjelgorod hatá­rában egy rövid sorozat. Mindazodáig sejtelmem se volt róla, hogy szerzik a dalt. Ki hitte volna, hogy ilyen könnyedén? Janászból jött a dal, ömlött, fakadt, ahogy for­rás buzog a földből. Amit csak látott, amit csak hallott, ab­ban a szempillantásban dallá lett, szöveggel, rímekkel, me­lódiával. Csak a címet kellett kitalálni hozzá. Népdal lett abból a bádog- bődön gyümölcsízből, melyet egy szétlőtt raktár romjai alól kapartunk ki. És volt ott egy híd, amelyet épp az orrunk előtt robbantottak föl a parti­zánok. Miközben a hídroncs alatti föltorlott jégen átevic- kéltünk, Janász Jenő már éne­kelt: Elkorhadt a vén fahíd a Tarcalon Istenem, csak te tudod az én bajom. Hogy megyek én Annus- kámhoz már ezután? Hogy ússzak át halált hozó zúgóján? Faggattam, hogy csinálja ezt. Azt mondta, nem tudja. Faggattam, hány dalt szerzett már. Azt se tudta. Talán há­rom-, de lehet, hogy négyezret. Bjelgorod már odalátszott, amikor lassan eleredt a hó. Legomboltam a sapkám fülvédőjét, de úgy is hallottam Janászt dudorászni: Lassú pelyhekben hullik a hó Csilingelve fut az orosz szánkó. Szállj, szállj, kicsi hópe­hely... öt gyors roppanás hallat­szott. Vége lett Janásznak, be- végzetlen maradt a dal. iN"éha eszembe jut. Megpró­bálom folytatni. Töröm a fe­jem, rímet keresek a hópe- helyre. De hiába. Mindnyájan tudunk valamit, és azt senki se képes utánunk csinálni. Ez így van. Fesztiválgyőztesek Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — Az V. Országos Francianyel­vű Színjátszó Fesztiválon a nyíregyházi Apáczai Gyakor­ló Általános Iskola 5. b osz­tályos csoportja nyerte meg a különdíjat. Henriette Bichonnier A jók kirá­lya című darabot mutatták be. A díjjal együtt jár a Rouen-i Globe Színház egyhetes meghívása, azaz a gyerekek 2001 májusában turnéra indulnak Normandia vá­rosaiban. Felkészítő tanáruk Szabóné Kutasi Angéla szakve­zető és Sophie Gunery francia lektor. A gyerekek már tavasszal jár­tak Bretagne-ban, a Mayenne-i színházi fesztiválon. Intenzív kapcsolatban állnak azóta is francia barátaikkal, rendszere­sen leveleznek velük, s ajándé­kokat kapnak, illetve küldenek nekik. Megígérték, hogy megné­zik a bemutatójukat tavasszal Normandiában is. Az Apáczai gyakorló 5. b osztályának színjátszó csoportja Fran­ciaországban Amatőr felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom