Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-22 / 118. szám

2000. május 22., hétfő W MEGYEI TŰKOR 5. oldal □ Nyelvművelő verseny Az Országos Verseghy Nyelvművelő Verseny (4-8 osztá­lyosok) megyei elöntőjére május 22-én 9 óra­kor Nyíregyházán, a megyei és városi könyv­tár előadótermében kerül sor. □ Történelmünk nagyjai A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság a millenniumi év keretében történelmünk nagyjaira, Lórántffy Zsuzsanna és Cemenni- us szellemei kapcsolatára emlékezik május 25-én 17 órakor a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. A fejedelemasz- szony és a tudós című program felkért elő­adója dr. Kováts Dániel, ny. főiskolai tanár. O Rajzpályázat A Bónis Sámuel Alapít­vány és a Nyírség Alapítvány a gyermeknap alkalmából rajzpályázatot hirdet a „Legszebb családi élményem" címmel. A rajzok beküldé­sének határideje május 25. Az első díj: egy­hetes nyári táborozás Mátrafüreden. Nagy dörrenés Nyíregyháza (KM) — Pénteken késő este komoly villámlások, félelmetes fényjelen­ségek közepette nagy robaj, dörrenés ijesz­tette meg a Nyíregyháza belvárosában la­kókat — fültanúk szerint a hang első hal­lásra gázrobbanásra emlékeztetett. A ha­tás következtében szerkesztőségünk tele­fonközpontja, faxa is felmondta a szolgála­tot, nem beszélve a számítógépes rendszer­ről. A hibát a hétvége további részében szerencsére sikerült kijavítani. A MATÁV debreceni ügyeletese vasárnap elmondta: a szokásosnál is több, sőt ahogy fogalmazott, feltűnően sok bejelentés érkezett a 42-es körzetből, de a süket telefonok nagy részét lapzártáig már szóra és csengetésre bírták. s|fg Nyár előtt Nyíregyháza (KM) — A napi munka mellett már fél kézzel (de ko­rántsem fél gőzzel) a nyári-szünidei progra­mokat szervezi Jámbor István, a nyíregyházi Lakókörzeti Művelő­dési Házak Igazgatósá­gának vezetője, akihez nyolc intézmény tarto­zik. Ma munkaértekezleten egyeztetik a heti teendőket, kedden az általa húsz éve párt­fogolt alvégesi művelődési ház nyugdíjas klubjának foglalkozásán vesz részt. Szer­dán idős embereket kísér Gödöllőre. Száz nyugdíjas vonattal megy kirándulni a ki­rályi kastélyba, s csak este jönnek haza. Csütörtökön tárgyalást folytat a borbányai művelődési ház felújításáról annak apro­póján, hogy ott magánvállalkozásban alap­fokú művészeti oktatás folyik majd, de eh­hez bizonyos átalakításokat kell elvégezni. Pénteken egy utazásszervezővel egyeztet, ugyanis ötnapos útra Erdélybe visz egy csoportot. A szombatot is a munkahelyén tölti, de nem munkával, hanem szórako­zással, egy ismerőse üli ugyanis lakodal­mát. Azért jut egy kis idő a kertre és olva­sásra is. Vasárnap pihen, és közben azon Járatja” az agyát, hogyan tudná minél hasznosabbá tenni a Sipkay-ba felvett ide­genforgalom szakos szakközépiskolások gólyatáborát, ami ugyan nyár végén lesz Butykán gyalog- és biciklitúrával egybe­kötve, de hétfőn konzultál a témában a tagozatvezetővel és bejárják a helyszínt is. Jámbor István Szőke Judit felvétele Élni egymás mellett Nagykálló (KM - H. Zs.) — II. Országos Keresztény Cigánytalálkozót szerveztek Nagykállóban a Szilágyi István Általános Iskolában a hét végén. A közel ezer vendég között voltak, akik Ausztráliából érkeztek. A vitaindító beszédben a kisebbség helyze­tét vázolta fel Simonfalvy Lajos tan­székvezető főiskolai docens. Ezt követően a hátrányos helyzetben élőkről tartottak előadásokat, majd a legfontosabb tenniva­lókról esett szó. Az előadók egyetértettek abban: meg kell találni a lehetőségeket, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül mindenki szívesen éljen hazánkban. A hát­rányos helyzet ellenére is békében éljenek egymás mellett a kisebbségek. Aukció Negyven festmény több mint egymillió forintért talált gazdára a vajai Vay Ádám Mú­zeum szombat délelőtti jótékonysági árverésén, A költségek levonása után megmaradt összegből 23 árvízkárosult gyermek nyaralhat július második felében Vaján Balázs Attila felvétele Emberpróbáló nyári április Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A megyeszékhelyen a legsze­szélyesebb hónapnak tartott áprilisban szokatlanul ma­gas, 14 Celsius-fok volt a középhőmérséklet; 3,3 fok­kal meghaladva a sokéves átlagot. A leghidegebbnek április 10-e bi­zonyult a mínusz 1,8 fokkal, míg a legmelegebbnek 20-a, 27,4 fok­kal. Ilyen magas áprilisi hőmér­sékleti maximumot utoljára több mint fél évzázaddal ezelőtt, 1947- ben mértek. Eső és szárazság Területi átlagban 57 milliméter csapadék hullott, ami a sokévi átlagnál 13 milliméterrel (30 szá­zalékkal) több. A legnagyobb na­pi csapadékmennyiséget áprüis 4—6. között mérték, ezután már csak elvétve fordult elő eső, főleg lokális záporok formájában. A legtöbb csapadékot a Nyírségben (68 milliméter), a legkevesebbet a Tisza-Szamosközben (49 milli­méter) mérték. Az év elejétől a hónap végéig 35 milliméter a csapadéktöbblet. Árvízrekordok A március végén kialakult felső­tiszai árhullám április 3-tól a Zá­hony feletti szakaszon már apa­dóban volt. Április 4-től, de főként 5-én és 6-án a helyenként nagy intenzitással lehullott 20-50 milliméter csapadék, az olvadék- vízzel együtt — magas talajned­vesség mellett — igen jelentős felszíni lefolyáshoz vezetett. He­ves áradás kezdődött a Felső-Ti- szán és mellékfolyóin, a Nagy- Szamoson, Láposon, Krasznán, Túron. A folyók felső szakaszán a vízállástetőzések már április 6- án bekövetkeztek. A külföldi fo­lyószakaszok közül a legkritiku­sabb helyzet a Krasznán alakult ki. Alsószopornál, Domahidánál a vízmércék telepítése óta eddig észlelt legnagyobb vízállásokat mintegy 20 centiméterrel megha­ladó tetőzések voltak. A Tiszán a Szamos- és a Bod- rog-torkolat közötti folyószaka­szon voltak a legmagasabb vízál­lások. A Tisza Tiszabercelnél áp­rilis 11-én 8 és 10 óra között tető­zött 882 centiméterrel, ami 4 cm- rel meghaladta az 1888-ban mért legmagasabb vízszintet. A Ló- nyai-főcsatornán, ugyancsak 11- én észlelték a maximális vízál­lást: 899 centiméterrel tetőzött, vagyis 39 centiméterrel többet mértek, mint 1888-ban. A belvízhullámok miatt a be- tározott vízmennyiség 5 millió köbméterrel nőtt. A 25 millió köbméter össztérfogat 96 százalé­kos feltöltöttséget jelent. Kitüntetett aktivisták Nagykálló (KM) — A Vö­röskereszt megyei szerve­zete hét végi küldöttgyű­lésen elismeréseket ve­hettek át a legjobbak. Vöröskeresztes munkáért aranyfokozatát kapta: Babo­st Györgyné, az ÁNTSZ me­gyei intézetének vezető vé­dőnője, Antal Julianna, a győrteleki szociális otthon önkéntese, Ritli Jánosné, a dombrádi gyógyszertár veze­tője, a helybeli alapszervezet titkára, Kása Károlyné nyug­díjas, a gulácsi alapszervezet volt titkára. Ezüstfokozatot kapott: Te- rebes László, a Tiszavasvári Sütőipari Vállalat üzem­vezetője, a munkahelyi alap­szervezet elnöke, Hasulyóné Szabó Magdolna nyírlövői iskola és óvoda élelmezés­vezetője, lakóterületi titkár, Parragh Gézáné nyugdíjas fehérgyarmati védőnő, alap­szervezeti titkár, Balka Jó- zsefné, a rozsályi iskola vö­röskeresztes tanárelnöke, zajtai titkár, Baracsi Lajos- né, a nyírbátori Tinódi Lan­tos Sebestyén Általános Is­kola tanárelnöke, Mikó Sán- dorné, a nagykállói Budai Nagy Antal Pedagógiai Szak- középiskola tanárelnöke, Májercsik Antalné, a MÁV mátészalkai főnökségének bérelszámolója, vöröskeresz­tes titkár. Bronzfokozatot vehetett át: Molnár Károlyné, a tisza­vasvári Vasvári Pál Általá­nos Iskola vöröskeresztes ta­nárelnöke, Vastag Barna­básáé vásárosnaményi peda­gógus, Fi lep Sándor, az Or­szágos Mentőszolgálat vásá­rosnaményi állomásának vezetője, Kozma Istvánné, a mátészalkai kórház alap­szervezetének vöröskeresz­tes önkéntese, Dézsiné Imre Éva, a nyírbátori önkor­mányzat dolgozója, iskolai védőnő, Baráth Béláné nyír­bátori védőnő, véradószerve­ző, nyugdíjas aktivista, Pa- ládi Gusztáváé, az ÁNTSZ fehérgyarmati intézetének vezető védőnője, Veresné Szankai Irén, a záhonyi la­kásszövetkezet főkönyvelője, alapszervezeti titkár, Veress Tivadarné záhonyi védőnő, Szepessy Zoltánné, a Sza­bolcs Gabona nyíregyházi alapszervezetének titkára, Zolcsákné Józsi Erzsébet, Kisvárda és a terület titká­ra. Vöröskeresztes tanárelnö­ki munkáért aranymedált kapott Jakab Eleonóra, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanárelnöke. If­júsági vöröskeresztes mun­káért elismerő oklevelet ve­hettek át a záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakkö­zépiskola és Gimnázium ta­nárai és diákjai. Övék volt a tér Nyíregyházi fia­talok a VMK és az Open Doors közös szervezé­sében léptek pénteken délu­tán a Szabadság téren felállított színpadra tán­cos, zenés pro­dukcióikkal. Képünkön Kenguru SE legfiatalabbjai Balázs Attila felvétele Kiállítás a Nőipariskola tiszteletére Az ipariskola megszűnése utáni fejlemények Nyíregyházán, a ruhaiparban napjainkig Már két alkalommal írtam ar­ról, hogy a Jótékony Nöegylet által 1885-ben ala­pított Nöipariskola hogyan élt Nyíregyházán. Arról is ej­tettünk néhány szót, hogy 1946-ban háborús károk, anyagi nehézségek miatt szűnt meg. Szülők, nőipariskolába vágyó le­ányok keresték 1946 szeptembe­rében a kedvelt nőipariskolát, és nagyon fájlalták, hogy megszűnt. Miként az igazgatónőt, aki nyug­díjazását kérte, és engem, sokan kerestek fel ebben az ügyben. Még a Leánykálvineum is, amelynek volt egy olyan kétéves továbbképző háztartási iskolája, amely végzettséget nem biztosí­tott. Tanácsunkra engedélyt kér­tek nőipariskola negnyitására. Az engedélyt 1946 novemberében kapták és az iskolát meg is indí­tották. Természetesen már ad­digra igyekezett minden leány bejutni valamelyik középiskolá­ba. így az első osztályba csak tíz növendék iratkozott be és vég­zett három év múlva. A követke­ző évben már 30 tanuló jött, 1948 tavaszán pedig a 60 főt is megha­ladta a jelentkezők száma. Ezért 1948 őszén két első osztállyal in­dult a nőipariskolából igazi le­ányközépiskolává előléptetett, érettségivel záró iskola, ahova engem nőipariskolás múltam alapján a már állami iskolába műhelyfőnöknek átvittek. A nagyon jól induló iskola szomorú véget ért. Kiderült, nincs miből fenntartani, s ezért egy évi működés után az ország minden városában egyelőre elég hosszú időre megszüntették. Az első osztályt elvégzett tanulók folytathatták tanulmányaikat más középiskolában. A ruházati ipar változásaival, folyamatos fejlődésével szüksé­gessé vált középvezetőket pedig szakmunkásokból esti tanfolya­mokon, pontosabban esti isko­lákban képezték további négy év alatt ruhaipari technikusokká. Évekig tanítottam ezekben a technikusi osztályokban. Ami­kor a képzés elérte az akkori iparfejlettséghez szükséges tech­nikusi létszámot, az esti iskolá­kat is beszüntették. Napjainkban Nyíregyházán ruhaipari technikusi oklevél szerezhető a volt 107. számú, ma Wesselényi nevét viselő iskolá­ban. Az elsőként meginduló ru­haipari szakközépiskola mellett természetesen működik már fai­pari, bőripari, villamosipari, más intézetekben másfajta szak- középiskola is. Nyitva az út Nyíregyháza, illetve a megye ipart kedvelő ifjainak a szakkö­zépiskolák és technikumokon át akár az egyetem felé is. Jó szol­gálatot tett a Jótékony Nőegylet a városnak és a város lakóinak akkor, amikor úttörőként mega­lapította 115 évvel ezelőtt 1885- ben a Nőipariskolát, amely a millennium tiszteletére a Jósa András Múzeumban rendezendő emlékkiállítással még most má­jusban is megörvendezteti a vá­ros polgárait. Ferencz Miklósné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom