Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-22 / 118. szám

2000. május 22., hétfő ííblBtm HAZAI TÁJON 4. oldal □ Bemutató ,A mezőgazdaság és a kör­nyezetvédelem kapcsolata a tartamkísérletek eredményeinek jegyében" címmel bemuta­tóval egybekötött tudományos tanácskozás lesz május 26-án (pénteken) 10 órától a me­gyeházán. A program keretében kerül sor a Westsik Vilmos-díj átadására. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete véradást szervez május 22-én 9- től 14 óráig Fülpösdaróc polgármesteri hiva­talában (itt adnak vért Géberjén község lakói is), valamint Gyürében 9-től 12.30 óráig az általános iskolában. □ Könyvtári Esték A Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége Nyíregyházi Szervezete május 26-án 18 órától a római katolikus főplébánián (Kossuth tér 4.) a Könyvtári Es­ték sorozat keretében Hogyan intézzük pénzügyeinket (banki lehetőségek magán- személyeknek) címmel tartanak előadást. A beszélgetést Mihályiné dr. Hatala Éva, az In- tereurópa Bank Rt. fiókigazgatója vezeti. Kerékpárutat terveznek a régióba Záhony (N. L.) — Legfőbb cél a felső­szabolcsi és a rétközi régió gazdasá­gi, közlekedési, idegenforgalmi és kulturális fejlődésének elősegítése, így határozta meg feladatát a közel­múltban Záhonyban megalakult Kiüt Térségfejlesztési Egyesület. A záhonyi iroda vezetőjének, az egyesület ügyvezető elnökének Rákóczi Andrást vá­lasztották. A tervekről ő adott információt. Elmondta: a záhonyi vasútigazgatóság mellett a környékbeli önkormányzatok és néhány vállalkozó alapította a civil szerve­zetet, de csatlakozott egy kárpátaljai, pon­tosabban csapi cég is. Elnöknek választot­ták Kálnoki Kis Sándor volt helyettes ál­lamtitkárt, aktív szervező és vezetőségi tag Bátyi Ferenc, a vasútigazgatóság osztály- vezetője, Gubik Tibor Kisvárda alpolgár­mestere, Mártha Tibor Fényeslitke polgár- mestere. Az egyesület pályázni fog kistérségi fej­lesztések támogatására. Az egyik konkrét terv a Kisvárda és Dögé közötti kerékpárút megépítése. Befektetőket csalogatnak a térségbe, elősegítik a foglalkoztatást és az átképzést. Záhony szerepének növekedése miatt nyelvoktató iskolát is szeretnének beindítani. Az egyesület elnevezésének kettős jelentősége van: keresik a kiutat az elmaradottságból, másrészt szeretnék, ha az M3-as autópálya kivezető szakasza Zá­hony mellett haladna el. A könyvek becsülete Kovács Éva ^Közeledik a tanév vége, a diákok már számolják a napokat. Rövidesen eljön te­hát az idő, amikor — gondolván, most már úgy sem lesz rá szükség — sutba dobják a tankönyveket. Épp ez az, amiről szólni szeretnék. A könyvek áráról, a könyvek becsületéről. Mert mostanság csak áruk van, de nincs becsületük. Igazolja ezt, hogy miközben a szülők és pedagógusok egyaránt a folyama­tos drágulásról, a napról napra növekvő kiadásokról szólnak, nem becsülik, nem értékén kezelik azokat. Az iskolakönyvek nálunk sajnos kizárólag egy évre szólnak, pedig szólhatnának hosszabb időre is. Én még emlékszem arra az időre, amikor a ta­nítónénik, tanítóbácsik már év elején fi­gyelmeztették a diákokat, óvják, féltsék, becsüljék a tankönyveket, mert évvégén le kell adni őket, hogy az újabb szeptember­ben újabb diákok használhassák azokat. Ez a szellem aztán végigkísérte a diákéve­ket, természetes volt, hogy akinek nem fu­totta újra, használhatta a mások által lea­dott könyveket. Most is szükség lenne hasonló gondolko­dásra, a könyvek megbecsülésére. Ha má­sért nem, akkor az áruk miatt. Azért, mert ma ismét egyre többen vannak, akiknek a szeptemberi iskolakezdés súlyos teher. Már hallom is az ellenvetést: az ötlet idejétmúlt, mert évről évre változik a tana­nyag. Igaz ez is. Mint ahogyan igaz az, hogy nem minden tantárgy születik újjá szeptemberenként, van tehát, ahol alkal­mazható a módszer. Futballpálya a Nagyságos Úr felett Bricskájáról szórta az aprópénzt • Eltökélten kutat az unoka a nagyapa után Ladányi Tóth Lajos Ópályi — Legenda foglalkoz­tatja a Kraszna parti telepü­lés apraját-nagyját. Egy nagykanizsai ügyvéd keresi az igazát: kitartóan ásat, bolygat, kutat, hogy rábuk­kanjon a Nagyságos Úrra, a nagyapjára... Becsben tartották a helybeliek Károlyi Istvánt, aki 1944. október 11-én, ötvenhárom évesen gyo­morrákban hunyt el. Bazola Gusztáv gyermek volt, amikor a ma is Nagyságos Úrként ismert arisztokrata jótevőként élte nap­jait Ópályiban. — Amikor a bricskájával fel­bukkant, mi, pulyák, körbekap­tuk, ő pedig aprópénzt szórt szét — nosztalgiázott a hetvenegy esztendős Guszti bácsi. — Ké­sőbb kívülről fújtuk: Szebb jövőt Nagyságos Űr, adjon egy fillért! A köztiszteletnek örvendő földbirtokos kedvenc amerikai versenylovát, Lucyt a Barati-kú- ria szomorú fűzfája alá temettet- te, és az volt a kívánsága, hogy halála után neki is mellette le­gyen a nyughelye. — A kúria állomosítása után a téeszé lett a terület, amikor pe­dig elbontották a gépműhelyt, az istállót és a raktárát, futballpá- lyává alakult át a birtokrész. Itt hántolták el valahol Károlyi 1st­Tudósok a régióról Nyíregyháza (KM) — A Kár­pátok Eurorégió Környezetvé­delmi Konferenciáját CERECO 2000 néven május 21-24. között mint jubileumi ezredfordulós rendezvényt szervezik meg Mis­kolcon. A konferencián a régiónk ak­tuális környezetvédelmi problé­máit vitatják meg a Kárpátok Eurorégió tagországainak, vala­mint Nyugat-Európa, az Ameri­kai Egyesült Államok és a FÁK országok jeles tudósai s szakem­berei. A konferencia témaköre igen széles, terítékre kerülnek mind a monitoring, környezeti analitika, mind a víz-, levegő- és talajtisztítás módszerei, környe­zetvédelmi politika, képzés, jog, valamint az energiatakarékos­ság környezetvédelmi összefügg­ései. Ezek a témák különösen mos­tanában váltak aktuálissá, s a Kárpátok Eurorégió Tanácsa legutóbbi ülésén a magyar fél ja­vaslataként tárgyalta egy új kör­nyezetvédelmi munkabizottság megalakításának szükségessé­gét. Erdélyi Miklós szerint ellentmondásosak az emlékek vánt, de a pontos helyet eddig még senki nem tudta meghatá­rozni, az ellentmondásos emlé­kek miatt az idősek is csak talál­gatnak — említette Erdélyi Miklós, Ópályi polgármestere, aki személyesen kíséri nyomon a feltárási munkálatokat. — Két éve folyamatosan kuta­tom a nagyapám hollétét. Mivel édesapám és ő „háborúban” állt egymással, úgy éreztem, legali­zálni kell a kapcsolatunkat — in­dokolta aktivitását dr. Károlyi Attila nagykanizsai ügyvéd, aki a minap vehette fel a kérvénye­zett Károlyi-vezetéknevet, koráb­ban Izsák előtaggal praktizált. — Cservenyák Katalin felvétele Kétszer végeztünk már földtani vizsgálatokat, ám a bolygatások, árokásások eddig nem vezettek eredményre. A legújabb verzió szerint a futballpályának az is­kola felőli büntetőterülete alatt kell tovább nyomoznunk. Eltö­kéltem: megtalálom nagyapá­mat! ARCKÉP Guth László szakoktató Rakamaz (KM - L. Gy.) — Akár egy Vágó István-féle vetélkedő kérdése is lehetne: — mi fán terem a banklirend- szer? Aki azt felelné, hogy kap­tafán — nos, az már igen közel járna az igazsághoz. Az 58 éves szakoktatónak, Guth László­nak nem esne nehezére a vá­lasz, merthogy évekig dolgo­zott benne. Ismeri is a cipőké­szítés minden csínját-bínját. A bankli még a szalagrend­szer előtti világ hosszú asztala, amelyet a suszterek körbeül­tek, és kéziszerszámokkal csi­nálták a cipőt. Guth László, a rakamazi Szakmunkásképző, Speciális Továbbképző és Általános Iskola szakoktatója igyekszik úgy átadni tudását a tanulóinak, miként azt annak idején maga is elsajátította a régi mesterektől, amellett a bi­zonyos hosszú asztal mellett. Guth László A szerző felvétele Mindez régen történt: 1957- ben jelentkezett tanulónak a rakamazi kátéeszbe, a későbbi, mondhatni világhírnévre szert tevő Racita Cipőipari Szövet­kezetbe. Csak protekcióval tu­dott bejutni, igyekezett hát megbecsülni magát. De, akko­riban — a társaival együtt — így gondolkodtak. Azóta na­gyot fordult az idő kereke, s bi­zony tudomásul kell venni a már fejér hajú szakembernek is, hogy többen csak végszük­ségből választották ezt az örök szakmát. Ám a végső produk­tumot, a tanulók által készített cipőket látva, a laikus is meg­állapíthatja: a képzési idő alatt itt mégis kitanulták a cipész­mesterséget. A tanárok, a szak­oktatók többletenergiája visz- szasüt a szép küllemű lábbelik­ből. A közelmúltban 14 fiatal ballagott. Guth László életútja a bank- liban készített katonai viszkos- csizmáktól a már szalagrend­szerben gyártott napi százezer pár cipőn át, ismét az oktató- padhoz vezetett. Volt sza­lagvezető, modellőr, s aktívan kivette részét a szövetkezet és a falu társadalmi életéből. Né­pitáncosként a színpadon, NB H-es labdarúgóként a pályán szerepelt, no de mindez hol van már. A fiatalok segítenek megőrizni a már rég átlapozott napokat, miként az is, hogy a család most várja a második unokát. Vártúra A nyár közeledtével egyre több hazai és külföldi turista keresi fel a kisvárdai várat Vincze Péter felvétele Szerkezetváltó főiskola a jövőben Nyíregyháza (K. J.) — A Nyíregyházi Főiskola oktatá­si-képzési struktúrájának jö­vőbeni változásairól, a rugal­masabb képzési szerkezet kia­lakításának munkálatairól nyilatkozott — érintve több, aktuális felsőoktatási témát is — Hadházy Tibor megbí­zott oktatási rektorhelyettes a Főiskolai Tükör (FT) című havilapnak adott interjújá­ban. Az FT májusi száma visz- szatekint a FőHE leginkább koncert-eseményekben és hangulatos bulizásokban mérhető napjaira, érdekes írásban tájékoztat a beszédfej­lesztés mozgásterápiás lehető­ségeiről. Tükörinterjúban kapha­tunk betekintést a gazdaság- és társadalomtudományi kar főigazgatói posztjára pályázó két jelölt programjába. Az új­ság egyik állandó rovatában a Magyar Nyelvészeti Tanszék munkájáról számol be. A Tanítóink dicsérete című jegyzet a közelgő pedagógus- napira figyelmeztet, a Négy év jutalom? meditáló szerzője pe­dig a nyíregyházi főiskolás létről ad közre szubjektív gondolatokat. A gazdag tartal­mú FT 3. színes cikkekben foglalkozik a főiskola maláj, ukrán, angol külkapcsolatai- val, megrajzolja egy ifjú és igen tehetséges besztereci pe­dagógus-jelölt színpadi-elő­adói portréját, megismertet az idén diplomázó főiskolás sportoló-kiválóság, Miló Vik­tória — többszörös all style karate és kung-fu világbajnok — versenyzői pályafutásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom