Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-18 / 115. szám

2000. május 18., csütörtök HcUtS** HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Kisvárosi nagydobás Kovács Bertalan ______________ /\ jövő hét végén a jól ismert fanfárhan­gokra tizenkettedik alkalommal gördül fel a függöny Kisvárdán, ahol megkezdődik Ha­táron Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A maga nemében páratlan kulturális missziót annak idején magára vállaló Kisvárdát — bár Szabolcs-Szatmár-Bereg harmadik váro­saként jegyzik — országos viszonylatban csupán a kisvárosok között tartják számon. Joggal, hiszen polgárai száma nem éri el 20 ezret. Kisvárda (el)ismertsége azonban vetekszik sok, honi viszonyok között metropolisznak számító városéval. Sokat nyom a latba e té­ren, hogy éppen itt vállalkoztak az úttörő, s egyben hídépítő feladatra: elhozták az anyaországba — a színházas múlttal is büszkélkedhető államelnökünk szavaival — a nyelv ápolásában és a nemzettudat meg­tartásában felbecsülhetetlen szerepet vállaló határon túli magyar társulatokat. Jóllehet, kezdetben csupán néhány színház jö(hete)tt a nagy találkozóra, a 2000-res fesztiválon azonban már egy híján húsz tár­sulat (no meg a hazai teátristák, a kritikusok és a zsurnaliszták krémje) teszi tiszteletét Kisvárdán. Joggal merül fel a kérdés: vajon a fesztivál unikum-, vagy inkább küldetéses jellege, esetleg a megannyi szürke fesztiváli (háttér) munkás jó házigazdasága segítette inkább a találkozó életben tartását. (S per­sze a rangnak a kivívását, hogy immáron a szövetségbe tömörült szabadtéri színházak közül Kisvárdát anyagi értelemben is kiemel­ten kezelik.) Valószínűleg mindhárom mo­mentum a májusi eső jótékony hatásával volt a gyökéreresztésre, s a törékeny találko­zó-hajtásból fesztivál-fává való cseperedésé- re. Tény: ma már a kisvárosi nagydobást ér­tékén kezelik. Ennek jele, hogy idén három egymást követő fesztivál nyújtott kezet egy­másnak. F így került egy csapatba a nagy Miskolc, a még nagyobb Budapest — no és a parányi Kisvárda. Már hogyne válnék bíró úr! Mikor a fér­jem, ha a térdére ültem, mindig elkezdett levelet diktálni Ferter János karikatúrája HÍRE! □ Konferenciái A Gazdasági Minisztérium 2000. évre vonatkozó támogatási rendszere címmel szerveznek konferenciát május 19-én 11.30 órától Nyíregyházán, a Szarvas u. 1-3. szám alatt. Bevezető előadást tart Glatt- felder Béla, a GM politikai államtitkára. □ Civilek millenniuma Záhonyban a millennium tiszteletére szervezett esemé­nyek, kezdeményezések támogatására írt ki pályázatott a polgármesteri hivatal. A pályá­zó civil szervezetek, öntevékeny csoportok, intézmények kiállításokra, előadásokra, vetélkedőkre kérhetnek támogatást. □ Energiabajnokság Az E-misszió Egye­sület és az Energia Klub által meghirdetett „Energiabajnokság" díjazottal: Öko csapat (Eötvös, Nyíregyháza), Panda (Szabó Lőrinc, Sóstóhegy), Napelemek (Petőfi, Vásárosna- mény), különdíj: Energialányok (Máriapócs), Bátoriak (Bethlen Gábor Szakközépiskola, Nyírbátor). d> ■ ° * i<&€ *■: ftraiwvu n < a O u ä / f c ifC }S X k : 1L éÁ Lemberg yi DstmvaC * P.RAGA r'"ii Úngvárf ° & _aj (VUO/ÍJAw. a f I ^ * Brunn . »A.-Tak-«? . 4 ..*WT»«SÜCS Vjb/v-3­BECS / 7T r v ; *-Q jÄfozsonv Záhony Nyíregyháza o Debrecen ^ Budapestje “7? Kolozsvár W* AAÖi ie í V urgnA v Pécs) **■ L,u-IJo ' Nagy Trieszt Velence 'c, Sf >■-/.. . ffl nbe írt ^3^03/0, Neisí® $ A sokat emlegetett Páneurópai V Közlekedési Folyosó KM-illusztráció A sztráda nemcsak útpálya-ügy Az M3-assal úgy érdemes fejleszteni a megyét, hogy Záhony ne károsodjon Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Az M3-as autópálya Polgár-Nyíregyhá­za közötti szakaszának építé­se rendeződni látszik és céle­gyenesbe jutott a Nyíregyhá­zát elkerülő utak ügye is. Nagyjából ezzel egy időben új lendületet vett a későbbi tervek vitája: merre haladjon tovább az autópálya, amely a jelenlegi el­képzelések szerint először gyors- forgalmi út, félautópálya lesz. Kompromisszumos megoldás lát­szik kibontakozni: haladjon to­vább a korábbi tervekben megje­lölt útvonalon Vásárosnamé- nyig, de onnan Záhony felé (is), így feltárnák a megye középső részeit, jobb helyzetet teremtené­nek a fejlesztés számára, ugyan­akkor tovább hasznosítható len­ne Záhony meglévő potenciális ereje: a közlekedési ágak szeren­csés találkozása. Újra alapoznak A Kiút Térségfejlesztési Egyesü­let — amelyet február 10-én ala­kított tizenöt kft., rt. és huszon­hat magánszemély Záhonyban — igazi „nagyágyúk” felvonultatá­sával április 27-28-án Záhony­ban és Nyíregyházán egyszerre indított offenzívát: megyénkbe jött a közlekedési szakma színe- java egy szakmai konferenciára, amely a kancelláriaminiszter igazán rangos megnyitója után látott munkához. Jó alapról in­dultak. Stumpf István kifejtette: Magyarország különös geopoliti­kai helyzetét az ország előnyére kell változtatni, s a remélt uniós csatlakozás után Európa keleti kapujává szükséges válnia ha­zánknak, s ebben Záhonynak ki­tüntetett szerep jut. A konferencia hivatalos ren­dezője a Közlekedéstudományi Egyesület valamint a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. volt. Nagyívű címet választottak: Eu­rópa és Ázsia kapcsolata a páne­urópai V. közlekedési folyosón. A téma természetesen közelebbi volt, Záhony szerepének hangsú­lyozása, kitüntett helyzetének megóvása, további fejlesztése. Két szálon Joggal tehető fel a kérdés, miért is volt szükség erre a reprezenta­tív nagy rendezvényre és az azt kisérő háttérmunkára. Két szá­lon futottak a történések. Az egyik az M3-as autópálya terve, a másik Záhony helyzete. A sztráda szabolcsi, beregi nyomvonaláról tavaly tavaszig csend honolt. Ami érthető is, hi­szen Gyöngyös-Füzesabony kö­zött sokáig állt az építkezés, s ameddig nem adtak át újabb sza­kaszt, nem sok gyakorlati értel­me lett volna azzal a nyüvános- ság előtt foglalkozni, ködbeve- szően messze volt a megyétől. Amikor a kormány az idén a tí­zéves autópályaépítési-program gyorsításáról döntött, ráadásul elérhető közelségbe került, hogy Nyíregyháza felől is megindul­jon a sztrádaépítés, újra téma lett a „merre tovább”. Záhony erősít Időközben Záhonyban is nagyot fordult az idő kereke. Igaz, hogy forgalma most töredéke annak, amit hajdani fénykorában telje­sített. De mégiscsak itt van ha­zánk keleti kapuja, a térségben 160-180 milliárd forint befekteté­sével létrehozott és napjainkban európai uniós forrásokból felújí­tott és folyamatosan korsze­rűsödő szárazföldi kikötője. Itt találhatók a vám- és határigazga­tás központjai, a nemzetközileg elfogadott — köztük EU-normák- nak megfelelő — határátkelőhe­lyek, a határ két oldalán keres­kedelmi és üzleti központok, kü­lönleges gazdasági övezetek működnek. A Záhonyban érde­keltek sokáig nem is vették ko­molyan az ötletet, hogy egy szűz természetvédelmi területnél ve­zetik majd át Ukrajnába a terve­zett autópályát. (Folytatása következik.) A Phare és Záhony Érdemes felfigyelni arra, hogy az Európai Unió szíve­sebben juttatja támogatásait már ismert, sőt bizonyított helyekre. Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága az idén összesen mintegy 14- 15 milliárd forint értékű ha­tárátkelő-beruházást kezd el — Röszke, Letenye, Ártánd, Gyula, és Záhony III. üteme —, ehhez mintegy 14 millió euró (3,6 milliárd forint) Pha- re-hozzájárulást vesz igénybe. A záhonyi MÁV átrakókörzet korszerűsítése idén az Euró­pai Unió közel 5,5 millió eu- rós támogatásával folytató­dik: az eperjeskei beruházá­sokhoz 2,46 millió, a komorói fejlesztéshez 1,85 millió, míg a záhonyihoz 1,26 millió eurót juttat. Érdekesség, hogy 1,3 millió euró jut uniós forrásokból a térvüágítási eszközök lecseré­léséhez, energiatakarékos lámpatestekre. Ebből a támo­gatásból a záhonyi személypá­lyaudvar is részesedik, októ­ber végéig szerelik fel az új lámpákat. MEGKÉRDEZTÜK: ÖNNEK HOGY TETSZIK AZ IDEI NYÁRI DIVAT? Kérdezett és fényképezett: Lefler György Az idei nyár színei a rózsaszín és a lila. Ezek együttesen megje­lenve is kedveltek, de minden mást szívesen hordanak, ami színes. A formát illetően pedig két­ségtelenül hódit a mini, a merészen kivágott ru­ha. Sokan követik a di­vatot, van akinek kimon­dottan előnyére válik egy-egy ilyen darab, ám előfordul olyan is, akin kevésbé mutat. Jómagam a sejtelmes ruhákat ked­velem, ami mégsem kihí­vó és kirívó. Farkas Zita, ELADÓ Imádom a napot, a nya­rat. A felbiggyesztett napszemüveg ilyenkor segít, hogy az embert né­mileg leplezze, ha a sze­me egy kicsit elidőzik itt és ott. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy sehol a világon ilyen szép és csinos lányok nincsenek, mint Magyarországon, különösen pedig Nyír­egyházán és Debrecen­ben. Olykor még a nap­szemüveget is le kell kapni, hogy valóságos-e a látvány. S rá kell jön­nünk: az bizony! Vadon Lajos, TERÜLETI KÉPVISELŐ, LABDARÚGÓ Alányom 17 éves, s így mondhatom: lehet a merész is nagyon szép! Persze, kell hozzá a jó alak. De, mikor ne mu­tassa meg magát az aki szép és csinos, ha nem nyáron, és ha nem fiata­lon?! Igen, a fiatalok merjenek fiatalok lenni! A mi időnkben is divat volt a mini, s bizony fel­vettük a kurta kis szok- nyácskát, és jól éreztük magunkat benne. Érheti vád őket: ám attól még lehet értékes valaki, ha a szemnek is szép! SlKÓ ÉVA, EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Most a merészség jel­lemzi a divatot, né­ha túlzottan is erotikus­ra, túlfűtöttre sikeredik. Nem biztos, hogy ez az irányzat a hasznos. Ta­lán amiatt van e hirtelen nekivetkőzés, az arasz­nyi szoknyák és tenyér­nyi topok viselete, mert a télből egyből a nyárba csöppentünk. Lehet, hogy júliusra megszelí­dül a divat. Egyébként tetszik, főként, ha nem a nőiesség rovására megy. Nagy kihívás ez a férfi­aknak! Török Ferenc, VÁLLALKOZÓ zínes, hangulatos az idei nyári divat. Az a véleményem, hogy a fia­talok nyugodtan hordhat­ják, a középkorúak pedig azzal a bizonyos belső tü­kör segítségével, vagyis kellő önkontrollal. Miért ne lehetne csinos és di­vatos akár egy ötvenöt éves nő?! Fiatalokkal dol­gozom, s nagyon jól ér­zem magam közöttük: nyíltak és nyitottá teszik a már korosodó embert. A férfidivatban a pasz­tellszínek maradtak to­vábbra is. Dorka Józsefné, VÉDŐNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom