Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-12 / 110. szám
2000. május 12., péntek Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT \ Az éhség érzete Lefler György ___________ Ez aztán a gép! — lelkendezett a körkérdés készítésekor „az utca embere", amikor a szerkesztőség új, Kodak digitális fényképezőgépe hátoldalán az illető már viszont is láthatta magát. Jómagam előbb idegenkedtem e csodamasinától, mint általában minden ismeretlentől, de aztán hamar megbarátkoztam vele és a gondolattal, hogy korosodó fejjel meg kell tanulnom a számítógépre csatlakoztatását, és munkaeszközként használnom kell. Amit Misi tanul, Mihály sem felejti — tartja a mondás. Igen ám, csakhogy a mai Misiknek mennyivel többet kell már tudniuk, mint akár a két évtizeddel korábban iskolába járóknak. Évszázadokon át a nagyapák fejében még ugyanaz volt, mint az unokáéban. A technika csak észrevehetetlen lassúsággal kúszott előre. Az ipari forradalom eredményezte, hogy az unoka fejében már egy egészen más világ tükröződött, mint a nagyapáéban. Napjainkban pedig az apák már úgy nevelik fiaikat, hogy azok feje más legyen, a kezük más munkára álljon, mint amire az övék van beidegződve. Igen, mert a technika áttörte a nemzedékfalat. Az úgynevezett duplázási idő a nemzedékváltás periódusideje alá zsugorodott, sőt egyes területeken már három-öt évben, néhol még ettől is kevesebben mérik azt az időt, amely alatt a felhalmozott ismeretanyag a kétszeresére növekszik. Olyan kor küszöbén állunk, amikor egy élet folyamán többször kellene fejet cserélni. A kérdés persze az: vállalni tudják-e a fiúk, hogy többször is kijárják majd az iskolát, amelyet apáiknak csak egyszer, gyermekfővel kellett elvégezniük? A válasz: igen. Már manapság js az a munkaerő kelendő, aki egyszerre több szakma birtokosa. A nagy társadalmi változás hozta munkanélküliségből is csak az tudott és tud kimenekülni, aki képes a megújulásra, képes ismét iskolapadba ülni, aki tudomásul veszi a folyton alakuló valóságot. /\ tudás, a műveltség — mondják — nem a jóllakottság, hanem az éhség érzete. Ez útravaló lehet a ma és a holnap ballagóknak is. Ó igen, a fiam most már „másodhegedűs”... az elsőt már összetörte... Ferter János rajza HÍREK □ Jubileumi koncert Nyíregyháza és Iserlohn kapcsolatának tízéves jubileuma alkalmából a két város zeneiskolája közös koncertet ad május 14-én. A nyíregyházi zeneiskolában vasárnap 17 órakor kezdődő hangversenyen a kisvárdai, a nagyhalászi, a nyírbátori, a vásárosnaményi és a záhonyi ifjú zenészek is fellépnek. □ Vegetáriánus ételek A vegetáriánusoknak segít a változatosabb étrend összeállításában az a tanfolyam, amely május 31 -én kezdődik a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban. □ Teleház Teleház-alirodát nyitottak Biriben a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával. Hulladékból erdőt menthetünk Szeméthegyeinket a szelektív gyűjtéssel és ismételt feldolgozásával csökkenthetnénk Az üveghegyen innen még sok a munka a szerző felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az ipar korlátlan mennyiségben fogadná és dolgozná fel a hasznosítható hulladékot, de a mindenkinek jó üzlet elé ma még a kényelmes szemlélet vet gátat. A megyeszékhelyen naponta mintegy 1500 köbméter hulladékot söprűnk össze, ennyit visznek ki az orosi telepre, ahol hosszú évek alatt óriási szeméthegyek gyűltek össze. Szándék ugyan korábban is volt arra, hogy az újra hasznosítható anyagokat kiválogatva csökkentsék a lerakott mennyiséget, de ezek a lehetőségektől messze elmaradó próbálkozások voltak. Körforgalom Ezen kíván változtatni a nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. keretein belül működő újrahasznosító üzem, amely már megfelelő gépekkel, technológiával rendelkezik a feladat elvégzéséhez. Munkájuknak egyetlen buktatója lehet: a szemetelők rossz felfogása, mert (legyen szó lakosságról vagy éppen kisebb-nagyobb cégekről, vállalatokról) szelektív hulladékgyűjtés nélkül nehéz elérni a célt. — Sokoldalú probléma ez, amely egyetlen lakástól Magyar- ország európai integrációjáig ér — említ széles összefüggéseket Belinszki Tibor, a program kivitelezésével megbízott szelektív hulladékgazdálkodó menedzser. Indoklásában rámutat: hazánk uniós felkészülését ma még komolyan hátráltatják a környezetvédelemben tapasztalt hiányosságok. A lemaradás behozásához többek között követni kell azt az elvet, amely kimondja: a lehető legkevesebb hulladék kerüljön végleges helyre, s amit csak lehet, újra fel kell dolgozni. Ez több szempontból is áldásos lenne: felére csökkenne a szeméthegyek növekedésének üteme, kevésbé terhelnénk a környezetünket, az ipar olcsó nyersanyaghoz jutna, s nem is gondolnánk, mennyi fát mentenénk meg, mennyi vizet és más energiát takarítanánk meg kis odafigyeléssel. Csupán azzal, hogy a lakásból külön edénybe dobnánk az üveget, a műanyagot és a fémhulladékot. Önköltségen Elgondolkodtató adatok: 1 tonna papír előállításához 10-17 jól fejlett fát kell kivágni, ennyi fa évente 112 kilogramm széndioxidot köt meg fotoszintézisével. A fa mellett fel kell használni 32 köbméter vizet, 4,1 megawatt áramot és 280 liter kőolajat, s legvégül 3 köbméter lerakóhelyre van szükség. Magyarországon évente 180 ezer tonna csomagolási papírhulladék keletkezik — lehet játszani a számokkal. — A megsemmisítés gyakran többe kerül, mint az előkészítés az újrafeldolgozásra. Ezt leginkább a vállalatok ismerik fel, ahol rájöttek: ha a termelésből megmaradt anyagaik egy részétől szétválogatott formában szabadulnak meg, akkor abból a kommunális hulladék elhelyezésének költségeit is fedezhetik. Ezt a felfogást szeretnénk erősíteni a lakosság körében is — tér vissza a megyeszékhelyről induló kezdeményezésre Belinszki Tibor. Korlátlan mennyiségben Példaként említi, hogy a megye- székhely lakótelepének, Jósavá- ros közelében, a Korányi úton egy hulladékudvart üzemeltetnek, ahol bárki leadhatja az otthonában felgyülemlő, de újra hasznosítható papírt, műanyagot, fémet. Az a tény, hogy ezért még egy kis pénzt is kaphat, szinte csak ráadás az előbb már említett előnyök után. A közhasznú társaság orosi telepén korlátlan mennyiségben képesek fogadni, és az ipar igényeinek megfelelően előkészíteni a hasznosítható hulladékot. Most a tudatosabb gyűjtésre fektetik a hangsúlyt, eddig ugyanis többnyire egy-egy iskolai vagy lakótelepi akcióhoz alkalmazkodva helyeztek ki különböző méretű edényeket, konténereket. A cég nyitott, együttműködésre kész olyan vállalkozókkal, akik körzetükben megszervezik a szelektív hulladékgyűjtést. Jó példa akad már Nyírbátorban és Mátészalkán, de a nyíregyházi hulladékudvarhoz hasonló helyek gyarapítása is a tervekben szerepel. Beszéljünk ukránul Nyíregyháza (K. J.) — Bár Magyarországon egyelőre még nem mutatkozik tömeges igény az ukrán mint idegen nyelv tanulása iránt, mégis fontos, oktatás- és tudománytörténeti eseménynek tekinthetjük, hogy a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke kiadásában megjelent Káprály Mihály Beszéljünk ukránul című tankönyve. A hiánypótló kiadvány szerkesztője, Udvari István tanszék- vezető egyetemi tanár szerint: a könyv anyagának elsajátításával a tanuló olyan lexikai és grammatikai ismeretek birtokába jut, melyek középszintű ukrán nyelvtudásnak felelnek meg. A leckék tematikáját úgy állította össze a szerző, hogy a nyelvet tanuló elsajátíthassa a beszédhelyzetekben használatos leggyakoribb szó- és kifejezésanyagot. A könyvben következetesen elkülönülve találhatók a különböző nyelvi szintekhez tartozó tananyagrészek; a leckékben szereplő lexikai ismeretek adek- vát szövegkörnyezetbe ágyazva jelennek meg. A jól strukturált ukrán nyelvkönyvet haszonnal forgathatják a hazánkkal szomszédos ország nyelvét megismerni, beszélni kívánó üzletemberek, kereskedők, az államigazgatásban vagy a politikai szférában tevékenykedők. Szünidővárás A tiszadadai kisiskolások is nagyon várják már a nyári szünidőt, de addig még sok órát kell eltölteni, a szombathelyi tanítóképzőben végzett Tatár Enikő tanárnénivel Elek Emil felvétele Felhőszakadás Bállá László _______________________ Lajos nem merte volna ajánlani, Kata, a felesége javasolta: Nincs más megoldás. Menjünk be Giziékhez. Onnan telefonálhatunk az autómentőknek. És kivárjuk ennek a zuhogónak a végét. Kellemetlen állapot. Az autó motorja egy falu közepén minden ok nélkül megállt. És egészen váratlanul, pillanatok alatt hatalmas fekete felhő tolult föléjük, és olyan sűrű eső csapkodta a szélvédőt, hogy egy centiméterre sem lehetett látni, szerencse, hogy a Gizi falujában történt a dolog. Más körülmények közt Katának persze eszébe sem jutott volna, hogy ebbe a házba betegye a lábát. Kata és Gizi valaha barátnők voltak, mostanára azonban épp hogy a beszélőviszony megmaradt közöttük. Lajosnak ugyanis két éve volt egy regénye Gizivel. Kata azóta sem érti, mit talált a bánatos arcú, már jócskán elvirágzott vénlányon. No, mikor Kata rájött, a férjének alaposan kitisztította a fogát, de Gizinek nem szólt egy szót sem. Bár nyilvánvaló volt a dolog, bizonyítéka nem volt rá, hogy igenis megesett, ami megesett. Hanem a hajdani barátnővel azért alig állt szóba. Most pedig az a fura helyzet. A faluban más ismerősük nem volt, hát behúzódtak Gizihez. „Kit látnak szemeim?” — csodálkozik Gizi, de nyomban szívélyeskedni kezd: „Csak tessék, tessék, beljebb. Foglaljatok helyet, de nekem, sajnos át kell mennem a másik szobába. Az anyám súlyos beteg. És az igazat megvallva, azt sem tudom, megéri-e a reggelt. Most épp nagyon rosszul lett. Már telefonáltam a mentőkért.” Gizi mögött bezárul az ajtó, ők pedig némán ülnek, s olyan sehogy sem érzik magukat. Lajos körülpillant. Ugyanazok a bútorok, ugyanaz a lakás, ahová ő annak idején titokban bebesurrant. Kisvártatva Gizi megjelenik egy percre. Kimegy az előszobába, telefonál: sürgeti a mentőket. „Mi is telefonálnák” — szólt bátortalanul Lajos, s míg oda- künn a szervizzel beszél, azon jár az esze, de fonák is ez az egész. Mentők és autómentők. Egy ember és egy kocsi sorsa. Míg ő járművének baját ecseteli, a belső szobában Gizi anyja talán épp most adja ki a lelkét. De már jön is Gizi: „Hála istennek, elaludt. Most egy kicsit veletek maradhatok.” Kata azonban egyáltalán nem örül annak, hogy Gizi közéjük telepedett. Nem tudja, miről is beszéljen vele kétévi haragtartás után, és ebben a helyzetben, mikor a másik szobában... .Bárcsak mielőbb jönnének a mentők! — sóhajtott Kata, és szégyelli, hogy ezt most nem is annyira a súlyos betegnek, mint magamagának kívánja, mert azt reméli, az orvos megjelenése majd hoz valami feloldódást. Móricz-unoka Érpatakon Érpatak (K. J.) — Az érpataki Móricz Zsigmond általános Iskola az idén is megtartja hagyományőrző rendezvényét, az intézménynévadó tiszteletére szervezett „napokat”. Május utolsó hetében az iskola két napon át látja vendégül a megye tehetséges vers- és prózamondóit, fogadja a labdarúgótornára benevezett csapatokat. A pódiumra lépő verselők és prózások május 25-én 9 órától mutatják be produkciójukat a közönségnek és a zsűrinek. A rendezvényt várhatóan megtiszteli személyes jelenlétével Kolos Virág, megyénk klasszikus írószülöttjének, Móricz Zsigmondnak az unokája is. Az érpatakiak figyelmet érdemlő kulturális és sporttalálkozóját részvételükkel támogatják megyénk neves színművészei, irodalmárai, illetve szű- kebb pátriánkból elszármazott, jeles személyiségek.
