Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-09 / 107. szám

2000. május 9., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Vadulunk Szőke Judit Csonka, azaz hiányos, nem teljes, töredé­kes. Akkor mondjuk ezt, hajókora rész be­fejezetlen, félbemaradt. Ez a meghatározás állja meg a helyét, ha családokat akarunk körülírni. Olyanokat, melyek száma egyre gyarapszik. 1980-ban még 11, 1997-ben pedig már 17 százalék volt az egyszülős családok aránya. A gondoskodónak több­nyire apapótlónak is kell lennie, ugyanis az esetek 84 százalékában az anya az egy szem szülő. Nyilván egyre csökken a „szem- beszám", a házasságra épülő családoké. Félmillió kiskorú nem kap mintát, nem természetes számára az állandó, (jó esetben oltalmazó) egyszerre jelenlévő felnőtt férfi és nő. Vagy ha van ilyen a környezetében, ahhoz semmi köze. Helyesebben a párok­nak nincs egymáshoz közük. Illetve közük éppen van, csak nem szentesítették sem Is­ten, sem anyakönyvvezető színe előtt. A családok mind növekvő hányada ugyanis nemcsak tragédia, vagy a válási népbeteg­ség folytán nem teljesedik ki, hanem eleve torzó. Vagy kombináció, könnyen szakítha­tó, bonyolult kapcsolatok szövevénye. Nem mondom, hogy ez egyéni szinten rossz megoldás. Hisz egy alternativ kapcso­latban hol van annyi felelősség, hol van annyi kockázat, és ha elromlik, hol van any- nyi rom! Megelőzni egy esetleges válást egy laza együttéléssel jó ötlet. Mint ahogy az is könnyen lehet, hogy sok házasságon kívül született gyereknek jobb dolga van (meg sem érzi a törvényesség hiányát), mint azoknak, akik konzervatív, ámde rossz viszonyban élnek. Más a szubjektív érték­rend, s más a társadalmi. Ezen szempont szerint a szabad módszer nem egészséges. Gyengíti a semmivel nem pótolható életkö­zösségek belső pozícióját, a házasságon kívüli együttélésből nem, vagy alig születik utód. A szóló életformából született gyereket, persze, akinek érdeke a teljes család, nem érheti megkülönböztetés, noha helyzetét hátrányosnak ítélik. De mivel a vadházassá­gok megakadályozására sem jog, sem esz­köz nincs (és nem is lehet), a családot mint intézményt akarja erősíteni a kormány. A élet átörökítésére sehol a világon nem találtak még ki időtállóbb, a közmorál által is elfogadott párkapcsolati formát (e sorok szerzője is hiába várt egy darabig). Tényleg! Ádámnak és Évának volt vajon házasságle­vele? Hm... Meglepetés Ferter János rajza HÍREK □ Tavassköszöntő A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában az Eszterlánc Óvoda tagóvodája ad tavaszköszöntő műsort május 9-én, kedden 10 órától. □ Gyógyulás A Pszichotikus Betegek Ér­dekvédelmi Egyesülete május 9-én, kedden 14 órától tartja következő öszejövetelét Nyíregyházán, a Városi Művelődési Központ 43-as szobájában. Téma: szakorvosi előadás­ban a gyógyulás lehetőségei, kutatások, gyógyszerek. □ Kiállítás nyílik Szöllőssy Enikő szob­rászművész munkáiból nyílik kiállítás május 12-én, pénteken 15 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. Szolgáltatással térül a tagdíj Az önkéntesség bevezetése az iparosok zömét is a lemorzsolódók közé sodorta tületbe, mert kiszámolták a Galambos Béla Mátészalka (KM) — Hagyomá­nyosan népes taglétszámmal rendelkezik a Mátészalkai Ipartestület, ami természe­tesnek vehető, ha figyelem­be vesszük a Csengersimától Rohodig, Nagydobostól Vál- lajig húzódó, két járásnyi „felségterületét". Persze, a nem egészen kétszáz fős mostani taglétszámot jóval meghaladta a hajdani KIOSZ-os idők muszáj-tagsága. Ám az ön­kéntesség bevezetése 1990-ben a térség iparosainak zömét is a le­morzsolódók közé sodorta, derül ki a már 14 éve az iparosokat, kisvállalkozókat szolgáló Korok- nay Géza a Mátészalkai Ipartes­tület ügyvezetőjének szavaiból. Panasz nélkül A rendszerváltás után fokozato­san az ipartestületnél is kiala­kult a szakmai tagozódás. Szak- bizottságok fognak össze egy-egy szakterületet, vagy több szakma képviselőit. Belőlük öt működik, úgy mint az építőipari, a szolgál­tatói, a fa, bútor és fémipari, az egészségügyi, valamint a fuvaro­zói. Az ipartestület elnökségét e szakmai bizottságok vezetői, to­vábbá az ipartestület elnöke — Nagy Pál víz-, gáz-, fűtésszerelő mester — valamint az iparos tes­tület múltjával, jelenével kapcso­latban úgyszólván mindenre vá­laszolni tudó ügyvezetője alkot­ják. Koroknay Géza — Nem panaszkodunk, elég jól állunk anyagilag. Felújítot­tuk a székházunkat, beruház­tunk három számítógépet, mi­közben egy forint adósságot sem csináltunk. Persze miután a tag­díjakból megélni nem lehet, ezért szolgáltat az ipartestüle­tünk — számol be a működés feltételeiről az ügyvezető. — Szá­mítógépes könyvelést és teljes A szerző felvétele adminisztrációt végzünk 120 környékbeli vállalkozónak. A ta­gok nyilván lényegesen ked­vezőbb díjtétel mellett vehetik igénybe ezt az ipartestületi szol­gáltatást. Vonzó viszonyok — Úgy látom, ezzel sikerült von­zóvá tenni a tagsági viszonyt, többen azért léptek be az ipartes­könyvelés költségén megtérül nekik a tagdíj. Persze a könyvelési szolgálta­táson kívül is van élet az ipartes­tületben, hiszen szervezünk szakmai bemutatókat, vagy pél­dául olyan oktatást, mint ami legutóbb a tűzvédelmi vizsgát előzte meg. Októbertől várható egy csatla­kozási hullám Koroknay Géza szerint, mivel az önálló kézmű­ves kamara megszűntével a vala­hova mégis tartozni akarók vél­hetően felkeresik majd az ipar- szövetségeket. Bízni a tölcsérben — Kellenek az olyan civü szak­mai szervezetek, mint az egyes szakmák képviselőit — minél többjük véleményét is — maguk­ba gyűjtő ipartestületek, s megyei szinten az általuk alakított, s az országos szintbe „becsatlakozó” szövetség, ebben a megyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek és Kisvállalkozá­sok Szövetsége. Az alulról felépülő szervezetek ugyanis védik az iparos, a vállal­kozó érdekeit, de a fogyasztóét is, akinek van hová fordulnia, ha elégedetlen az adott megrendelése teljesítésével. Szükség van tehát egy olyan szervezetre, amelyik az egyes emberek erejét egy fölfelé fordított tölcsérhez hasonlóan ké­pes összegyűjteni, hogy azután így nagyobb erővel tudja képvi­selni magasabb szinten is a ma­gukban súlytalan kicsik érdekei­ket. Kapunyitás a sóstói művésztelepen Nyíregyháza (KM — B. I.) — Ügy tűnik, az időjárás is ke­gyeibe fogadta a művésze­ket, mivel eszményi időben tegnap megnyitotta kapuit a Sóstói Nemzetközi Érem­művészeti és Kisplasztikái Alkotótelep. Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a Tókuckó To­vábbképző és Üdültetési Intéz­ményben május 8-tól a művész­telepet. A nemzetközi táborba az idén 11 művész kapott meghívást, kö­zöttük hárman külföldről érkez­nek. A szobrászok öt hétig dol­gozhatnak ideális körülmények között, tehetségüket és idejüket a művészetnek szentelve. Az idei év kellemes meglepeté­se, hogy javultak az alkotás felté­telei, mivel januártól a művész­telep szervezőjéhez, a Városi Ga­lériához tartozik a Tókuckó mel­lett található tanműhely is. Az elmúlt évi kezdeményezés értelmében, az előző évi fődíjasa, Szöllőssy Enikő szobrászművész egyhetes részvételi lehetőséget kapott az Alkotótelepi Tanácstól. Ez alatt az idő alatt 2 alkotást ké­szíthet, az egyik a múzeum gyűj­teményét gyarapítja. Szöllőssy Enikő művészetét egyébként kö­zelebbről is megismerhetjük, al­kotásaiból a Városi Galériában rendeznek kiállítást, amelyet május 12-én 15 órakor nyitnak meg. A június 9-i táborzárást köve­tően pedig zárókiálllításon mu­tatják be a telepen készült műve­ket. Az alkotások egyrésze Nyír­egyházán marad, a Városi Ga­léria gyűjteményét gyarapítja. Számítógépes marógép Az oszlopos számítógép-ve­zérelt kétfejes marógép működését is megtanulják a mátészal­kai Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanulói. A géppel Majsza Gábor tükörkeretet készít Elek Emil felvétele Születésnap Bállá Iászló _________________________ Edit ideges volt. Férje más napokon ilyenkor már rég nincs idehaza. Dél körül meg­jön az óráiból, megebédel, majd térül-fordul, és máris: irány a vendéglő. Poharazgatás a cimborákkal. Most azonban valami érdekes olvasnivalót ta­lált, beletemetkezett az újság­ba, pedig Edit nagyon várta, hogy kihúzza a házból a lábát. Várta, mert tudta: akkor kapja majd meg azt, ami kárpótolja Géza mulasztásáért. Editnek ugyanis ma születésnapja volt, de a férje szokása szerint meg­feledkezett róla. No de végre Géza fejére teszi a kalapját, megy. Editen jóleső izgalom vesz erőt. De tudja: még nem jöhet. A kis Guszti megvárja, amíg Géza jól eltávo­lodik. Hanem... eltelik egy féló­ra. Most már igazán itt lehet­ne. És Edit idegeskedni kezd. Neki most ezt a tearózsa-cso- kor jár. Csak nem vált hasonla­tossá Gézához Miklós is, csak nem párolgóit el az ő fejéből is a születésnap? Érdekes, hogy elvált férje szívében nincs őiránta semmi harag. Kis unokaöccsét, a Guszti gyereket mindig átsza- lasztja ilyenkor hozzá egy cso­kor tearózsával. Emlékszik rá: ez az Edit kedvenc virága. A fi­gyelmes, gyöngéd Miklós... És Edit ilyenkor szemrehányást tesz magának azért, ami nyolc éve történt. Géza akkor kapott tanári ál­lást ebben a városban. Lakást keresett. Miklós ismerte vala­honnan, rokonszenvezett vele. „Te, Edit, hadd jöjjön hozzánk — ajánlotta a feleségének. — Az egyik szobánkat úgysem használjuk.” így lett Géza az Editék lakója. És amire Miklós nem számított, egy idő múlva nemcsak a szoba kellett neki, a ház asszonya is. És Edit... kap­ható volt. Azután kitudódtak a dolgok. És persze válás. És ér­dekes, ezt nem is Miklós akar­ta, hanem Edit. Kellett neki Géza. Most meg a férje ott poha- razgat valahol a barátaival, eszébe sem jut, hogy milyen nap van ma, de Miklós bezzeg már elkészítette a tearózsa- csokrot. Minden évben meglepi vele. Még mindig szerelemmel gondol rá. De hát hol késik olyan soká­ig ez a Guszti gyerek? Mikor már két órája hiába várta a csokrot, balsejtelmek kezdték gyötörni. Miklóssal történt va­lami. Rászánta magát, amit ed­dig soha sem tett meg: felhívja telefonon. A titkárnő jelentkezett. Ko­mor hang, rosszat sugalló. — A főmérnök urat? Jaj, Is­tenem, hát meghalt. Infarktus. Reggel egyszerűen lefordult a székről és vége. De ki beszél ott? Edit erre nem felelt semmit. Letette a kagylót. Megsemmi- sülten ült a fotelben. S valami­ért azt kívánta: bár Géza most sokáig ne jönne haza. Csütörtökön szúnyogirtás Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Országszerte szúnyogin­vázióról beszélnek. A vérszívók szaporodásá­nak kedvezett az ár- és a bel­víz, továbbá nem szabad el­felejteni, hogy kimaradt a tavasz, a tél után szinte azonnal kitört a nyár, ami előrehozta a szúnyogok kelé­sét is. Nyíregyházán eddig már több alkalommal indí­tott hadjáratot a szúnyogok ellen a Tréner Kft., de még mindig nem megnyugtató a helyzet. Nem az a gond, hogy vala­mit nem jól vagy jókor végez­tek el — tudtuk meg Horváth Péter ügyvezetőtől —, egész egyszerűen a tavalyitól is sokkal több a szúnyog. Ezért döntöttek úgy, hogy már a héten elindítják á repülőgé­peket a permetszerrel. Ha az időjárás nem szól közbe, csü­törtök este megszórják a vá­rost (a „pótnap” péntek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom