Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

2000. április 3., hétfő Kelet«» MEGYEI TÜKÜR 5. oldal HÍREK □ Századaink A Sóstói Múzeumfalu április 1-jén nyitotta meg a „Magyar nép zivataros századaiból" című kiállítását, amely paraszti és polgári dísztárgyakon mutat be történelmi személyiségeket, eseményeket, szimbólumo­kat. □ Levéltári esték A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Levéltár legközelebb április 6-án 17.30 órakor tartja a Levéltári Esték beszél­getését, a téma a tsz-szervezés Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében lesz. Bevezető elő­adást tart Konczné Nagy Zsuzsanna tanár, míg személyes élményeit Horváth Miklós osztja meg. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete ápri­lis 3-án 8-tól 15 óráig a megyei Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltségén, vala­mint 9.30-tól 15 óráig a vásárosnaményi Elit Ruhagyárban szervez véradást. Helyi választások Nyíregyháza (KM) — A vasárnapi időközi országgyűlési választások után nem sokkal három településen lesz helyi választás. Csengerben április 16-án polgármestert és képviselőket választanak, mivel a képvi­selő-testület korábban feloszlatta önmagát. Kisvárdán április 30-án egy egyéni kép­viselőt, Kemecsén június 4-én polgármes­tert választanak. HETI PROGRAM Kölcsönképtár a könyvtárban Nyíregyháza (KM — N. I.A.) — Nagy László, a megyei könyvtár igazgatója hónapok óta nem dohányzik. Ettől szenved is egy kicsit, de az infarktus intő jel volt, amit illik komolyan ven­ni. Tíz évig tanított a szombathelyi ta­nárképző főisko­lán, s ebben az időben néhány­szor találkozott s borozgatott Nagy László költővel. Szép idő volt, most is szívesen gondol erre az időszakra. — Ezen a héten elsősorban az itt­honi munka je­lenti az elfoglalt­ságot. Hétfőn a Kulturális Bizottság ülésére megyek, ahol értékelik a tavalyi munkát, illetve vélemé­nyezik az idei munkatervet. Munkatársaimmal keressük azokat a le­hetőségeket, amelyek hozzásegítenek ben­nünket ahhoz, hogy elkezdődjön a megyei könyvtár teljes rekonstrukciója. Erre nagy szükség is van, hiszen éppen huszonöt éves az intézmény. Szeretnénk a lapos tetőt megszüntetni, s a környezetbe jobban illő megoldást talál­ni. Az új helyre kerülhetne a távoktatási kabinet, ami a nyelvtanárok képzését segí­tené, de itt lehetne egy játékkölcsönző is. Sok-sok játék közül lehetne választani, lehetőséget nyújtanánk ahhoz is, hogy könyvtári környezetben legyenek a gyere­kek. De szóba kerülhet egy kölcsönképtár kialakítása is. A festményeket, szobrokat haza lehetne vinni néhány hétre, s akinek megtetszik, akár meg is vásárolhatná azo­kat. így szeretnénk segíteni a megyei alko­tóknak. Kedden Miskolcra megyünk, mert összejött annyi pénz a könyvek örökbefo­gadásából, hogy néhány értékesebb pél­dányt a restaurátorral rendbe tudunk ho­zatni. Pénteken a Magyar Könyvtárosok Egyesületeének megyei szervezetével Veszprémbe megyünk. Megnézzük az új könyvtárat. Innen a bécsi Egyetemi Könyvtárba me­gyünk. Vasárnap Pozsonyba, Dunaszerda- helyre vezet a több mint ötvenfős csoport útja. Egészen biztos, hogy mindnyájunk­nak sokat jelent majd ez a kirándulás, nemcsak szakmailag, hanem élményekben is. Balázs Attila felvétele Fényújság a főiskolán Egy nagy kávécég három fényújságot helyez üzembe a Nyíregyházi Főiskolán. A Sóstói úti épület főbejáratánál már üzemel a számítógép által vezérelt, a helyi híreket, információkat közlő fényújság Elek Emil felvétele Holland konyhát kapott Mátészalka Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Zevenaar hasonló nagysá­gú kisváros Hollandiában, mint megyénkben Mátészal­ka. Ez még nem elegendő ahhoz, hogy a két település között baráti kapcsolat ala­kuljon ki. A történet a rendszerváltási utá­ni első választásra nyúlik vissza, ugyanis a kisváros képviselői felügyelték a választásokat Má­tészalkán. A találkozásból rend­szeres kapcsolat lett. Különböző programok zajlottak le a két vá­ros intézményei között. A kapcsolatokat Rund Ouden- hoven Zevenaar és Szilágyi Dé­nes Mátészalka polgármestere egyaránt ösztönözték. A megyei gyermekotthon évek óta kap segítséget a kinti intéz­ménytől. A mátészalkai idősek kertje Oudenhoven úr nevét vi­seli. Az itt található otthon 25 mil­lió forint értékű segítséget ka­pott a ZOM alapítványtól, amely­nek magyarra fordított neve: Ze­venaar Segíti Mátészalkát. Most adják át azt a konyhát, amelyet ennek az alapítványnak a segítségével hozták létre. Ge­rard Lucassen, a Pelgrom House vezetője az otthon konyhatech­nológiáját ajánlotta fel. Ez rend­kívül korszerű, ez lesz Mátészal­ka legmodernebb konyhája. A holland vendégek látogatá­sa alkalmából Wil de Raden, az alapítvány elnöke Mátészal­ka Pro Űrbe kitüntetését vehette át. A küldöttséget szombaton fo­gadta Helmeczy Lászó, a megyei közgyűlés elnöke is. A megbeszé­lésen szóba került, jó lenne, ha a megye tesvérkapcsolatot tudna kiépíteni Hollandia valamelyik térségével. A vendégek örömmel fogadták a felkérést. Dobogós Budapest (KM) — Elkészült a 2000. évi millenniumi gyorsíró-, gépíró- és szöveg­szerkesztő-bajnokság ered­ményjegyzéke. Megyénkből minden kategóriában volt elismerésre méltó teljesít­mény. Gyorsírásból Székely Lászlóné (Rendőrkapitányság, Mátészal­ka) és Seres Andorné (Polgármes­teri Hivatal, Nyíregyháza) érte el a legjobb erdményt. A junio­rok között országos első lett Lőrinczy Barbara Eszter, helye­zett pedig Fekete Ágnes és Abucz- ki Éva (mindhárman a Nyíregy­házi Főiskola hallgatói). Gépírásból Jászainé Kosztik Lídia (JÁ-KÓ Leíró Iroda, Nyír­egyháza) Nagyné Kévésházi Er­zsébet (PB Rádió), valamint a gyorsírásból is jeleskedő Székely gépírók Lászlóné, Seres Andorné ered­ménye tartozott a legjobbak kö­zé. A juniorok között Gazdag Ágnes (APEH megyi igazgató­ság), Lőrinczy Barbara Eszter és Berta Nóra (Nyíregyházi Főis­kola), az ifjúságiak között Hajdú Gabriella (Budai Nagy Antal SZKI, Nagykálló), Dobos Anita (JÁ-KO Leiró Iroda), Nagy Anita (Nyíregyházi Főiskola). Összetettben Székely Lászlóné országos negyedik, Seres Andor­né hatodik lett. A juniorok kö­zött Lőrinczy Barbara Eszter második helyet szerzett, majd megnyerte a szövegszerkesztés A kategóriás versenyét is. Utóbbi számban Kelemen Anita (Polgár- mesteri Hivatal, Nyíregyháza) lett a második. Jó eredményt ért el Koleszár Erika (Írnok-Team Bt., Nyíregyháza). Teleházban A közelmúltban megnyitott máriapócsi Tele­házban gyakran megfordulnak a helyi általános iskolások, hogy a számítógépeket „nyüstöljék” Elek Emil felvétele Halottfosztogatás a tűzvésznél Mátészalkai órások-ékszerészek érdekes történetei Francia vendégek Nyíregyháza (KM) — Húsz francia vendég érkezett szombaton a főiskola 1- es gyakorló iskolájába a franciaországi Toulouse- ból. A diákok és a tanárok vasár­nap a vendéglátó magyar csa­ládokkal ismerkedtek, a hiva­talos programok ma kezdőd­nek. A szabolcsi látogatás so­rán az iskolai találkozások mellett sok szép programban lesz része a francia csoport­nak. Vendégül látják őket a megye- és a városházán, a főiskolán, megnézik a múze­umfalut, a botanikus kertet, az állatparkot, néptáncot ta­nulnak, húsvéti népszokások­kal ismerkednek, szatmári, beregi autóbuszutazásra in­dulnak, kirándulnak Debre­cenbe és a Hortobágyra. Mátészalka (Ny. K.) — Az óragyűjtők szenve­délye hobbinak is nevezhető, de feltétlenül több annál. Ismerünk olyan gyűjtőt, akinek tanult szakmája még rokonság­ban sincs az óráséval, mégis „ért” hozzá, mi több, a szomszéd is hozzá viszi elromlott vekkerét javítani. Ilyenek mindenhol ta­lálhatók, városon, falun egya­ránt. Egyik fiatalon meghalt gyűjtő (foglalkozására nézve vil­lanyszerelő) műhelyében tucat­számra ketyegtek a legkülönbö­zőbb időmutatók, ezeket a majsz- ter maga gyűjtötte és javította. Sok régi házban ma is a legcso­dálatosabb órákat lehet felfedez­ni, gazdájuk legtöbbször nem is tudja, hogy milyen kincsek bir­tokában van. A múzeumok poro­sodó raktárairól ne is beszél­jünk. A mátészalkai órásiparnak nincs nagy múltja. A református templom tornyán, az ún. óraház­ban már 1784-ben volt óra, Baur József debreceni órásmester műve, ezt követte Ádámcsik Ádám szálkái lakatosmester műve 1833-ban. Az órák (nem az eredetiek!) szépnek mutatkoz­nak, csak éppen nem járnak... A görögkatolikus templomon egy helyi kisiparos „társadalmi munkában” készítette el a to­ronyórát, ami jár... A Málika- sarkon a díszórát egy másik kisi­paros tartja karban. Régen órás-dinasztiák teleped­tek meg Szálkán. A legkorábbról ismert volt Kepecs Márton, aki Szaniszlóról került ide, Nyír­meggyesre nősült. Sole Dávid 1869-ben Munkácson született, Nagykárolyban tanult, a század végén már műhelyt nyitott a szálkái Zöldfa utcán. Talán ő a legismertebb, hiszen fiai is foly­tatták a szakmát. Ugyancsak a Zöldfa utcán működött a Szeghalomról ide került Farkas József is. Két Eimer család volt. E. Herman Fe­hérgyarmatról, E. Henrik Kis- várdáról jött ide szerencsét pró­bálni. A családba nősült a margittai Lőwi Izidor, ő inkább ékszerész volt. Mint ahogy általában az órásmestereséggel összekötötték az ékszerész szakmát, de tudunk külföldre szakadt szálkái arany­művesekről is. Ide kapcsolódik egy tragi­kus dátum is. Az 1910-es szat- márököritói tűzvész után a csendőröknek feltűnt, hogy az ál­dozatoknál sem pénzt, sem órát, gyűrűt, ékszert nem találtak. Harsányi porcsalmai csendőr­őrsvezető látott a nyomozáshoz. Érdeklődött a szálkái ékszeré­szeknél, így derült ki a halott­fosztogatás, K. L. Sándor szemé­lyében, aki beismerte bűnét, ugyanis egy ezüst és nikkel órát javíttatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom