Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

aI lis 28., péntek ÜStet* KULTÚRA 15. oldal s Pesten A hétvégén Budapestre nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín- “ lata. A Vígszínházban április 28-án a Körmagyar, 30-án pedig a Katona an a Ványa bácsi című darabot vi­'vtári esték A genetika sikertörté- tart előadást Losonczy Gergely a lázi római katolikus főplébánián ápri- í. A könyvtári esték sorozatának ren- /e 18 órakor kezdődik. látó ütöegyüttes Húszéves jubile- jnnepelte a napokban a Nyírbátori 'üttes. A főleg fiatalokból álló zenekar átori Fáy úti iskolában koncertezett si­ez alkalomból. rses napló szerelemről M JÁNOS regyháza — Az Irodalmi Kávéház tészet napja alkalmából tartott zejövetelén Karádi Zsolt, főiskolai cens mutatta be Nagy István Attila könyvét, a Kegyelemre ítélve című rseskötetet. nyíregyházi pub­ásta, költő, tanár, ózairó, szerkesztő gfrissebb lírai ter­mése a választéko- ibb ízlésű, az esz- itikum érzéke- iyebb sajátosságai- a „vevő” közönség- •e számíthat, de iem kizárt, hogy egyszerűen értel­mezhető témavilága miatt több opousza ifjabb-idősebb, amatőr és profi előadók, szavalok repertoárjába kerül. A könyv 68 — nagyobbrészt kötetlen, szabad formában megírt — alkotása mint valami bírósági procedúra (erre következtethetünk a köteteimből is) egy-egy momentuma köve­ti az „eseményeket”, melyekből naplósz- erűen — bár nem datálva — összerakható a szerző biográfiájának egyik küzdelmes, vívódásokkal teli szakasza. Tematikailag nincs semmi rafinéria: a versek arról szólnak, amit szavakkal a szerelemről, a vágyról, a halálról, az élet értelméről, az időről, a hajdanvolt értékek hullásáról el lehet mondani, de bennük — kifejezhetetlenül — ott vibrál mindaz, amit e tartalmakról verbálisán mégsem lehet közvetíteni. Költőnk egyetlen érzés mámo­rában rögzíti az öregedés visszavonhatatl­anságával, a mégis-vággyal, a mindent adó és mindentől megfosztó szerelemmel kap­csolatos élményeit, hangulatait, az általuk serkentett reflexióit. Az egyetlen érzés: a SZERELEM, melynek „csápjai” húzzák magukhoz a további témaszálakat: az em­ber időkonfliktusának permanenciáját, az élet-halál antinomikus viszonyát, az ön­magunkkal szembesülés kényszerének döbbenetét, a válságok túlélésének lehe­tőségét, a „nem adom fel” — attitűd meg­váltó kegyelmét. Némi értelmezői szabadsággal élve mondhatnánk: Nagy István Attila líranap­lója sajátos verses regényként is értelmez­hető, hiszen töredékesen körvonalazódik benne valamiféle epikum-vázlat, egy szen­vedélyes, kölcsönösségében is eltérő inten­zitású, nagyon mai love story én-központú narrációja. Ha így közelítünk a Kegyelem­re ítélve verseihez, ha egyvégtében olvas­suk a vallomás-áradatot, akkor az eseten­ként kimunkálatlanságnak vélt egyenet­lenségek, néha zavaró önismétlések is funkciót, jelentést, szerepet kapnak. Persze, Nagy István Attila maga figyel­meztetett rá: óvatosak legyünk bármiféle túlanalizálással, üzenet-megfejtési kísérlet­tel, az őt és líráját bárhová besorolni aka­ró próbálkozásainkkal. Ezt igazolandó csu­pán egy idézet! „A szerelem kitépte a nyel­vemet, / engemet meg kilökött / az egetlen ég alá. / A boncmesterek talán megfejtik / ezt a találós kérdést is.” (Találós kérdés) A „boncmesterek” megállapításainál számá­ra fontosabb az olvasói érdeklődés, az el­és befogadás evidenciája, a természetes egyszerűségükben megfogant gondolatok póztalan kimondása. Egyebek mellett ezért is ajánlhatjuk jó szívvel és szeretettel a szép tipográfiával kivitelezett, elegáns könyvet. (Kegyelemre ítélve Nagy István Attila. Nyíregyháza 2000. A szerző kiadása. 71 p.) Kegyelemre ítélve Nagy István Attila KM-reprodukció Ötvenhat év a fellegek alatt Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Szeretnék sokáig élni, hogy megtudjam, mi történt teg­nap. Ez jutott eszembe, ami­kor Asztalos János nyírmadai nevelő vallomását hallgat­tam. Mindnyájunk élete része a törté­nelemnek, de nagyon kevés em­bernek adatik meg az aktív cse­lekvés felelőssége és gyötrelme. — Kevesen vannak olyanok is, akik ötvenhatról őszintén tudnak írni. Ebben a könyvben arról sze­retnék írni, hogyan éltem meg én azokat a sorsfordító napokat. A megyei önkormányzat vállal­ja a könyv kiadását, de a gyűjte­mény megjelentetését az MSZP is támogatja. O Nem tűnik ez egy kicsit pi­kánsnak? Asztalos János Elek Emil felvétele — Én sohasem aszerint válo­gattam meg a barátaimat, hogy világnézetileg hova tartoznak, ha­nem emberi értékeik alapján. Iga­zából mindig mellékesnek tartot­tam, ki hogyan látja a világot. A kötet három szerkezeti részben tárgyalja az életemet. Az első időszak 1944-1956-ig, a második 1956. november 4.-1988-ig, a har­madik 1988-2000-ig tárgyalja az eseményeket. □ Ha jól számoltam, a könyv­ben ötvenhat év élettörténete rajzo­lódik ki. Ezen az életúton hangsú­lyos esemény 1956. Talán ki lehet­ne egészíteni az eredeti címet. — Igen, valóban. Lehetne a cí­me Ötvenhat év a fellegek alatt. Talán még jobban kifejezi azt, amit mondani szeretnék. Büszke vagyok, hogy a könyv­ben nem lesz egyetlen idegen szó sem, mert nagyon fontosnak tar­tom, hogy magyar emberekhez magyar nyelven szóljak. Félbemaradt „Orökváltság" Nyíregyháza (Papp D. Tibor) — A lagúnák városa, Velence szerencsésebb éghajlat alatt született, mint Nyíregyháza. Talán az élet forrása, a tenger az oka annak, hogy a mediterrán ék­szer évezredek óta pompázik, míg rosszabb sorsú északi társai — a napfény beesési szögének mássá­ga miatt talán — nem tudják meg­haladni saját korlátáikat. Velence városi tanácsa, betartván neves hadvezérének, Colleoninak utolsó óhaját, felépítette azt az emlék­művet, amelyik a mai napig hir­deti a pénz, a szellemi és a dönte­ni tudás egységét. Igaz, eszébe ju­tott valamelyik tanácstagnak, hogy létezik egy Verocchio nevű szobrász a közeli Firenczében, akivel megcsináltathatják a zord- aróélű szobrot. Nyíregyháza távol esik Firen­zétől. A megfogalmazhatatlan ösz- tönösség régiójában keresendő annak az oka, miért került az 1999-es városi önkormányzati naptárra a Kossuth térre rejtett Orökváltság emlékmű. Ezen hu­szonkét parasztarc veszi körbe a nemeslelkű főurat, aki szorult helyzetében mást nem tehetett, minthogy eladja hasznavehetet­lennek ítélt homokföldjeit. A tir­pákok, bízva kezük erejében, örö­káron megvették azokat, mert tá­volabbra láttak. Talán sejtették, hogy a szabadság termékenyebb a legzsírosabb földnél, és a soha nem nyugvó szél, amely immár az ő birtokukat háborgatja, egyszer a szövetségesük lesz. Szót ért ve­lük, emberi szót, kerítéseken átszűrődő suttogást, amely szom­szédjává teszi az egyik embert a másikkal. A kendők és kucsmák alól a szemünkbe néz a múlt. A Nagy Sándor által faragott és félbemaradt mészkő obeliszk nél­külözi a csizmaszár-csapkodó te- átralitást. Nincs lépcső, nincs leereszkedő parola, álmagyar fó- veg. Az alku hitelességét a nép ga­rantálja, egy tömbbe faragva, négy égtájnak hátat vetve, elmoz- díthatatlanul. Mostanság sokan gondolkodnak, faragnak, ragasz­tanak, rajzolnak, mert valakinek eszébe jutott, hogy talán mégsem örök a váltság. Verocchio meghalt, mielőtt műve posztamensre került volna a Scuola San Marcon. A nemzedé­kek sétálnak, csodálkoznak és je­ges kávét isznak, akár nálunk a főtéren, ahol a bolygók szétfa­gyott mozaikjaira vigyáz Nagy Sándor Orökváltság szobra. A fél­bemaradt obeliszket be kellene fe­jezni. Ez az ősök iránti köteles­ség, és Nagy Sándor még él. Sikeres fizikusok Nyíregyháza (Jármezei Ta­más) — Idén második al­kalommal rendezték meg a 12-13 éves kor­osztály országos fizika- versenyét, melyet a Jed­lik Ányos Társaság és a Szabolcs Megyei Peda­gógiai Intézet hirdetett meg. Múlt év szeptemberében az ország 2000 fizika iránt érdeklő tanulója kezdett egy száz feladatot tartalma­zó feladatgyűjtemény fela­datainak megoldásához, akik közül a legkitartób­bak, a legjobb eredményt elért 64 tanuló találkozott a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban egy döntő erőpróbán. A vendégeknek csodálatos műsort adott a PRO MUSICA együttes Sza­bó Dénes karnagy vezénylé­sével. Kirándultak a sóstói állatparkba, s gyöngyfűzés is szerepelt a programban. A versenyen számításos fel­adatok, a 200 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, a di­namóelv feltalálójával kap­csolatos kérdések, valamint mérőkísérlet szerepelt. Az országos elsőséget a debre­ceni Varga Szilvia (Kos­suth Gyak. Gimn.) szerezte meg. A két második díjas nyíregyházi diák, Lakatos István (Apáczai, dr. Ka- nyuk Jánosné) és Bogár László (Kossuth Gimn., Tó­falusi Péter). Harmadik dí­jas Petzke Máté (Tata) és Mayer Péter (Bp, Városma­jori Gimn.). Negyedik díjas Tibori Tamás (Debrecen) és Dómján Dániel (Zalaeger­szeg). Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk Nyíregyháza (KM) — Kenyérre és nevetésre mindig szüksége lesz az embernek. Ha ez így van, vajon miért van az, hogy olyan kevés színdarab szól hétköznapi furcsaságainkról? A Móricz Zsigmond Színház űj be­mutatója egy angol szerzőpáros bo­hózata. A Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk cselekménye félel­metesen egyszerű. Peter, az ifjú bankfiók vezető és újdonsült hitvese, Frances számára rosszul kezdődik a hét. Nem elég, hogy Peter mamája röpke udvarias- sági látogatás helyett szinte beköltö­zik a fiatal pár szolgálati lakásába, ráadásul egy szerencsétlen félreér­tés folytán doboznyi pornográf fotó érkezik Frances nevére. Az illegális fényképeket azonnal és feltűnés nél­kül el kell tüntetni, ez azonban rend­kívül bonyolult feladatnak bizonyul. Természetesen kéznél van egy jóba­rát, Brian, akinek szerencsétlen pró­bálkozásai csak még nagyobb zűrbe sodorják a fiatalokat. Gosztola Adél, Bárány Frigyes és Szabó Tünde Elek Emil felvételei Petneházy Attila és Gosztola Adél Gosztola Adél és Hetey László >

Next

/
Oldalképek
Tartalom