Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

2000. április 28., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal fJJ klW’MS Tett és okoskodás Galambos Béla /\ jelzáloghitelezés felfutása a kedvezmé­nyes lakáshitel-kínálattal együtt rövid távon veszélyeztetheti az ország gazdasági egyen­súlyát, s jóléti veszteséget okozhat, aggá­lyoskodnak a központi bank szakemberei, nyilván nem alaptalanul. Az új lakáspolitikai koncepcióval egy jelentősen importigényes területet ösztönöz a kormány, miközben a támogatások révén közvetlenül, a várható áremelkedések miatt pedig közvetve vagyont csoportosít át a magasabb jövedelmű rétegek javára — fi­gyelmeztet lakáspiaci helyzetről készült ta­nulmány. Az előtakarékoskodás helyett hi­telre történő vásárlás egy egyszeri megtaka­rítás-csökkenést okoz. Ez pedig a felvett köl­csönök miatt jelentősen megnöveli a lakos­sági hitelállományt, ami rövid távú egyen­súlyromlással fenyeget. Ráadásul a magas, minden bizonnyal változó kamatozású hitel- állomány alapvetően befolyásolja a mone­táris politika keretfeltételeit is. Fennáll annak a veszélye, figyelmeztet a tanulmány, hogy a lakossági kamatok eset­leges megugrása egy erős, pénzügypolitikai eszközökkel nehezen ellensúlyozható rest­rikciót eredményez. Veszélyt jelent továbbá az ingatlanárak továbbra is fennmaradó nagymértékű növekedése, amit azonban 3- 5 éven belül egy jelentősebb áresés követ­het majd. A stratégiai tulajdonosok tőkeerejüknek és szakmai tapasztalataiknak köszönhetően viszonylag védettek a helyi pénzügyi rend­szer megtorpanása ellen. Ebből a szem­pontból a tanulmány kockázatosnak tartja a két legnagyobb magyar lakossági bank tu­lajdonosi struktúráját, ami egy esetleges in­gatlanpiaci összeomlás veszteseivé teheti e pénzintézeteket. Az aktív állami lakáspolitika liberális közgazdasági érvekkel nehezen iga­zolható. Szociális megfontolások alapján nem a lakáshoz jutást, hanem közvetlenül a lakhatást célszerű támogatni, gondolkodtat­nak el többünket is a nagy összefügéseket felülről látó szakemberek. Bár ezzel kapcsolatban egy bölcs mondás is eszembe jut: a tett halála az okoskodás. Könnyű léggömbök Ferter János karikatúrája □ Bach, az egyházzenész Az örökévaló- ság muzsikusa Johann Sebastian Bach című sorozat következő programját április 30-án 15 órakor tartják Nyíregyházán, a' Kossuth Gimnázium dísztermében Bach Teremtőjé­nek liturgusáról. Előadó: \fj. Hafensscher Ká­roly □ Kamilliánusok A magyar kamilliánus családok társasága április 29-én Nyíregyhá- za-Borbányán találkozik, ahol egyebek kö­zött ünnepi szentmisét is tartanak. □ Kerekerdö-programok Négynapos eseménysorozatot szerveztek e hétre, néva­dásuk évfordulóján Nyíregyháza legna­gyobb óvodájában: közlekedési és ügyessé­gi verseny, erdei kirándulás, sportvetélkedő volt, ma néptáncbemutatóval zárul a sor. Csernobil fenyegető árnyékában A katasztrófa környékén jártak • Ólomkoporsók • Bezárják az erőművet Lefler György Nyíregyháza (KM) — Az eddi­gi legsúlyosabb nukleáris ba­lesetként tartja számon a vi­lág a csernobili atomerőmű IV. blokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robba­nást. A robbanás során a 300-500 mé­ter magasra felcsapó lángokkal radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A baleset és az utóha­tásaitól való félelem egész Euró­pát megrémítette. Arra, hogy az atomkatasztrófa valójában mennyire volt káros az érintett országok, így Magyarország la­kóira is, az elmúlt 14 év sem adott megnyugtató választ. A da­ganatban elhunyt ismerőseink halálhírére rezignáltan csak an­nyit mondunk: — Csernobil. Hosszú út — Csernobil — bólogat Garai Miklós, az egykori Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet műszaki vezetője, jelenleg egy cég tulajdo­nosa. — A robbanás után három hónappal, ötödmagammal jártunk reklamációs és üzleti ügyekben a Öten voltunk — mondja Garai Miklós A szerző felvételei katasztrófa sújtotta környéken, Kijeven át Harkovba, majd vissza Lembergbe és Ungvárra, onnan haza. A hosszú autóút előtt termé­szetesen érdeklődtünk hivatalos helyeken, és „természetesen,, mindenütt megnyugtató választ kaptunk: semmiféle veszély nem fenyeget. — Csakhogy ötünkből azóta három volt munkatársam rák­ban meghalt, a negyedik pedig súlyos beteg. Nem állítom, de nem lenne nehéz Csernobilra fogni a halálukat. Jómagam azért úszhattam meg,, mert vala­mivel elrontottam a gyomrom, és este a szállodában maradtam. A fiúk sétáltak egyet. Hazafelé a sofőrtől, Nyéki Palitól már át kellett vennem a vezetést, mert a rosszulléte miatt nekihajtott a homokbuckáknak. Pali nem élt alkohollal, magas, erős testi felépítésű volt, s igazi főnök­sofőr. De nincs már az élők sorá­ban Ónody Géza és Nagy Imre Csernobil? Ki tudja...?! sem, Pista pedig nagyon beteg. Csernobil? Ki tudja?! Két ajándékév — Lehet Csernobil, de a szélvé­dőn átsütő nap káros sugara és az állandó benzingőz is. Ezt a három dolgot mondta férjem betegségére a sóstói szanatórium azóta szin­tén elhunyt főorvosa, Szűk Béla — kezdte a beszélgetést özvegy Nyéki Pálné, Rita asszony. — Gyűlölöm is a húsvétot tisztesség­gel, merthogy Pali nyolc évvel ezelőtt akkor halt meg. 1990 janu­árjában kezdett el mélyen köhög­ni, s február 7-én vált bizonyossá előttünk a szörnyű hír a tüdőrák­ról. De csak előttünk, őt megpró­báltuk megkímélni, s talán ennek a szerintem helyes kegyes csalás­nak köszönhető, hogy a megjósolt Gönczi András: — plecsnit és igazolványt kaptam két-három hónap helyett még két egész évet kapott, kaptunk. E ne­héz időszakban jelesre vizsgázott mindkét gyermekem. A férjem nagyon jó ember volt. Hogy sze­retné a három unokáját! Szerencsénk volt — Hazánkat a radioaktív felhő 1986. április 28-án érte el, és a kör­nyezeti sugárzás viszonylag cse­Balázs Attila illusztrációja kély emelkedését okozta — mond­ja Papp Sándor, a Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság nyíregyházi körzeti parancsnoka, az idő tájt a polgári védelem váro­si törzsparancsnoka. — A titkoló­dzás óriási volt, komolyabb infor­mációkat csak május 2-án kap­tunk. Elsőként Finnország, Své­dország jelzőrendszere észlelte: valami baj történhetett a Szovje­tunió területén. A polgári védelmünk RBV-há- lózata mérőállomását aktivizál­tuk, mértük a jelző élelmiszerek (dohány, saláta, sóska, tej) sugár­szintjét, felhívtuk a figyelmet ezek fogyasztásának korlátáira, Záhonyban két érzékeny műszer­rel ellenőriztük a vasúti szállít­mányokat. A kedvező széljárás és a Kárpátok megvédtek bennün­ket, a megyénkben mért sugár­szint alacsonyabb volt az orszá­gos átlagénál is. A WHO által el­fogadott egészségügyi határérték 1 százaléka volt a levegőben és 80 százalékát mérték a dunántúli fo­lyókban, nálunk ettől kevesebbet. Biorobotok Lényegében egy tüdőszűrésnyivel kaptunk többet a sugárból egy emberre vetítve. Ismerek egy mentőst, élő szemtanút, aki a ka- tasztófa idején Csernobilnél men­tett — köszönt el Papp Sándor. — Hogy ott mi volt...! — rán­colja homlokát Gönczi András, da 57 éves nyíregyházi men­tőápoló, akkor még beregszászi mentőtiszt. Beregszászról har­mincán április 30-án este indul­tunk a helyszínre, hatan beöltöz­ve a rohambrigádban éjszaka mentettük, telepítettük ki az em­bereket. A tűzoltók teste feketé­re sült, őket Moszkvába szállítot­ták, ahol aztán meg is haltak. A katasztrófában elhunytakat ké­sőbb újra temették, mert a teme­tőkben akkora volt a sugárzás. Ólomkoporsókba zárták őket. Örült meleg volt és ez volt a baj. Az emberek hosszú sorokat álltak, hogy telefonhoz jussanak. Elhallgatták előlük a veszélyt. Május elsején úgy vonultatták fel a tömeget, mintha mi sem történt volna, pedig a házakban kellett volna maradniuk. A fel­robbant atomreaktort előbb megpróbálták a föld alá sül­lyeszteni, de szerencsére letettek róla. Japán robotok segédkeztek az elfojtásban, de a hatalmas hő miatt hasznavehetetlenné vál­tak. Ekkor jöttek az „ökoro­botok”, az emberek: önkéntes ra­bok és parancsra katonák. Jó­val később, 1988-ban még egy hó­napot töltöttem a halott város­ban. Kormány nélkül — A katasztrófát kiváltó atomkí­sérletet egy kijevi mérnök bará­tom ahhoz hasonlította, mintha egy szerpentinút tetejéről egy fék és kormány nélküli autóval in­dulnánk el — mondta dr. Erfán József, a megyei kórház onkoradi- ológiai osztályának vezető főor­vosa. — Az emberi felelőtlen­ségnek aztán meg is lett az ered­ménye. És hogy a katasztrófa ho­gyan érintett, érint bennünket? Ez egy roppant komplex kérdés, mert Csernobil palástja alatt elfe­ledkezhetünk számtalan más, da­ganatot kiváltó okról. A megye 580 ezer lakosából évente 1500- 1600 új daganatos beteggel talál­kozunk az osztályon. A 80-as években és a 90-es évek elején megnőtt a betegszám, majd beállt a mai szintre. Nem adok sok időt neki, de néhány év múlva a rákot úgy kezelhetjük, mint például a cukorbetegséget. Reméljük így lesz, és halványodhat Csernobü örökké fenyegető árnya. Hamarosan bezárják Ukrajna hamarosan nyilvá­nosságra hozza a csernobili atomerőmű bezárásának idő­pontját — jelentette be az év­fordulón Viktor Juscsenko mi­niszterelnök. A katasztrófa következtében Ukrajna vesz­tesége meghaladja a 140 milli­árd dollárt. Kijev eddig 5 mil­liárd dollárt költött az erőmű­ben keletkezett robbanás kö­vetkezményeinek felszámolá­sára. Csernobil nem csupán Ukrajna tragédiája, nagyon szeretnénk, ha ezekkel a prob­lémákkal nem maradnánk magunkra — emelte ki a mi­niszterelnök. LETKEPEK Igaz mese Makay Béla "Volt és van egy öreg kisházi- kó a falu végén. Valamikor pásztorok laktak benne. Utoljá­ra Gyurikáék. Nem is oly rég, mert a szüleit már munkanél­küliekként emlegették. Testvé­rek hárman voltak. Valahon­nan odaátról, a határon túlról települtek át, árvíz vitte el ott­honukat. Gyurika már akkor is véz­na, beteges és kedveszegett fi­úcska volt. Nem is igen szere­tett játszani meg futkározni, inkább félreállt, és gubbasz­tott, mint a kiscsirke. Otthon annál többet járt le kertjük szilvafái alá, várni és bámulna a természet változá­sait. Áprilistól már kikandi­káltak a fűből a salátaboglárka ragyogó, sárga virágai. Órák hosszat elnézte leguggolva, a fa tövének dőlve, miközben röp­ködtek, döngicséltek rajtuk a méhek, a dongók. Közelgő nevenapja előtt minden nap lement hozzájuk, s mindig felmérte, mennyivel gyarapodtak és színesedtek. S György-napon meg is szólította őket, de csak gondolatban. „Tudjátok-e, mi van ma?... Hát a nevem napja. Adjatok vala­mit, mert anyukám semmit sem tud adni, szegények va­gyunk. Megcsókolni megfog, az biztos, amit én két virágo­tokkal szeretnék meghálálni, mert ketten vannak a szüle­im.” És kapott is. Egy csokor­nyit. És ott fenn minden úgy tör­tént, ahogy Gyurika elgondol­ta. Hanem éjjel csodálatos és meglepő dolgok történtek. Megjelent álmában az a virág a sok közül, amelyikben legtöbb­ször gyönyörködött. — Ne ijedj meg, ne riadj fel, Salátaboglárka vagyok, a te ba­rátod. — S ahogy kinyitotta álomszemeit Gyurika, tenger­nyi boglárkát látott maga kö­rül, tele volt a ház. — Eszegesd a leveleinket, megfőzi anyu­kád, mint a sóskát szokás. Erős leszel és egészséges — súgta Salátaboglárka. Másnap egy kosárnyi bog­lárkalevéllel jött fel a kisfiú. Meg máskor is. És megfőzte, be is habarta az anyukája. S úgy megerősödött a vitaminja­itól, hogy talán ma is napszáll­táig futkározik. Futkározna, ha meg nem nőtt volna. Gyurikából György lett, és megismerte, megszeret­te a mező minden gyógynövé­nyét, s most már ő ajánlja és szedi betegnek, öregnek. Gitárszó Nyíregyháza (KM) — A zeneis­kola hangversenytermében ápri­lis 29-én 18 órakor lép fel Szilvá­gyi Sándor gitárművész, aki kon- certdiplomáját a Bécsi Zeneaka­démián szerezte, méghozzá kitün­tetéssel. Rendszeresen ad hang­versenyt külföldön is. Szombaton este egyebek mellett Hacsaturjan- darabokat is játszik majd, s pre- lüd, menüett-, és keringődalla­mokat csal elő a húrokból. Szülők iskolája Nyíregyháza (KM) — Sokan lát­hatták azt a módszert, melynek lényege: a mama lehet a legjobb professzor. Hat hónapos kortól hatéves korig egy amerikai neu­rológus professzor által kidolgo­zott technikával nagyon gyorsan igen sok mindenre meg lehet ta­nítani a gyerekeket. A Váci Mi­hály Városi Művelődési Központ­ban április 29-én 9.30-tól a 20-as teremben személyesen is hallhat­nak erről az érdeklődők. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom