Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-26 / 97. szám
2000. április 26., szerda Kelet# MINDENFÉLE 8. oldal Virágtenger Színesebbnél színesebb virágok látványa fogadja a Nyíregyházi Főiskolára érkezőt. A látvány a Tu- lipa Kft. munkáját dicséri Sipeki Péter felvétele Szatmárból indult Kaczér Illés Mátészalka (Ny. K.) — Kevesen tudják, hogy a húsz éve halott Kaczér Illés költő-író- újságíró a múlt század tízes éveiben térségünk publicisztikájában élénken közreműködött. írásait átvette a Mátészalka, majd a Fehérgyarmat, valamint a Nyírbátor és Vidéke is. Szatmárból indult, 1887. október 10-én született, iskoláit Szatmá- ron és Nagyváradon végezte. Először a Szamos alkalmi munkatársaként jelent meg első novellája. A Szatmár és Vidéke nem tudott honoráriumot fizetni, csak színházjegyet ad, azonban lelkesítette az a tény, hogy a szerkesztőség abban a házban volt, melynek falán tábla hirdette: Itt lakott Petőfi Sándor 1847 tavaszán, aki Szendrey Júlia látogatására érkezett a városba. Rövidesen a Szatmár-Németi szerkesztője lesz (1907-től 1910 végéig) 35-40 korona fizetésért. A vidéki újságírás robotja nem veszi el kedvét. A füst című verses vígjátékát 1909-ben elő is adták a szatmári kőszínházban, 1912-ben Dénes Sándorral együtt szerkesztették az Új Szatmári, anyagi okok miatt a lap csak egy évig működött, majd megszűnt, Dénes visszament a Szamoshoz, Kaczér felkerült a fővárosba A Nap-hoz. (A névváltozás is annál a lapnál, 1912 végén, belépése első napján történt. Első riportjáért nagyon drukkolt és nem írta alá nevét, azonban dr. Hajdú Miklós szerkesztő aláíratta, viszont az Ignácz név nem tetszett neki, így oda irta: Kaczér István. Ezt azonban leszelidítette Illésre. Attól kezdve ezt írta munkái alá. Az már más kérdés, hogy az egyik irodalmi lexikon összetéveszti Kaczér Vilmossal. Ettől kezdve csak távolról figyeli szülőföldjét. Egymás után jelennek meg könyvei. (Katrit, az egyiptomi asszony, A király aludni akar, A fekete kakas.) A diktatúra bukása után rövid ideig Bécsben élt, a Bécsi Magyar Újság munkatársa. Csehszlovákiába, később Erdélybe költözött, a húszas évek elejétől progresszív polgári lapokban publikált. Világhírű regényét — az Ikongó nem hal meg — nyolc nyelvre lefordították, harmadik budapesti kiadását lefoglalták és bezúzták. Méltó képviselője egy új műfajnak, a szociális mesének. A fasizmus előretörése után 1938-ban Londonba emigrált, ahol Korda Sándor munkatársa lesz mint dramaturg és filmíró. A negyvenes és ötvenes években több kötete jelent meg külföldön. Élete vége felé nosztalgiával emlékezett a szatmári szülőföldre. 1980. március 20-án halt meg Tel- Avivban. mranauiOK Egy kicsit morcosra fordult az idő, de még így is jó visszaemlékezni a hétfői csodálatos napra. Sóstóra több ezren látogattak ezen a napon, a múzeumfaluba mintegy ötezren váltottak belépőt. A képünkön látható család a Hajdú megyei Sárándról érkezett, hogy egy kellemes napot töltsön Nyíregyházán Elek Emil felvétele ..... Hirdetés Tanodáink seregszemléje Nyíregyháza (K. J.) — A közelmúltban elhunyt, jeles irodalomtörténészünk. Katona Béla emlékének szentelt nekrológgal kezdődik a Pedagógiai Műhely című folyóirat ez évi első száma. Mint már megszokhattuk, a periodika rovatai most sem szűkölködnek érdekes írásokban. A gyermekközpontú iskola pedagógiai konzekvenciáit taglalja Nanszákné Cserfalvi Ilona. Madácsi Mária a pedagógusképzés és a mentálhigiéné relációit elemzi dolgozatában. Margócsy Klára a nyíregyházi színház két bemutatóját értékeli, Páll István a Sóstói Múzeumfalu harminc évének történeti áttekintését adja, Kállai János a Nyírség Táncegyüttes mozgalmas, sikerekben gazdag negyedszázadának eseményeit kísérli meg áttekinteni. Olvashatunk még a megújuló Kölcsey Ferenc Gimnáziumról, megismerhetjük megyei felnőttoktatásunk sikersztoriját. Margócsy József rendhagyó recenziójában ráirányítja a figyelmünket az utóbbi idők egyik legizgalmasabb tanügyhistóriai kiadványára, Az évezred iskolái című kötetre, mely mint megyénk közoktatási millenniumi emlékkönyve tanodáink teljes seregszemléjét adja. fflfy V Trécselők Az idősebbek még óvatosak, az átmeneti kabát csak lassan kerül a szekrény mélyére Elek Emil felvétele 3*3» nKhiH mm 1 )d»i A Újra kék-piros a Kőbányai Sör Sokan tartják ma is úgy: a kék-piros Kőbányai az IGAZI. Magyarország egyik legismertebb sörmárkája megújult. Az új külső mögött egy több, mint félévszázados múltra visszatekintő, s ezzel hazánkban szinte egyedülálló sör rejlik. A Kőbányai Sör minőségét a legmagasabb nemzetközi előírásoknak megfelelő gyár, a Dreher Sörgyárak Rt. garantálja. A milliárdos fejlesztéseknek köszönhetően, a Kőbányai Sör Európa egyik legszebb, a világ élvonalába tartozó, számítógépes technológiával felszerelt főzőházából kerül forgalomba Aki kóstolta már a Kőbányai Sört az tudja, jó minőségű, könnyű, kellemes sört fogyaszthat elérhető áron. Kóstolja meg Ón is a hagyományos kék-piros Kőbányai Sört! ÉVFORDULÓK Katona József Nyíregyháza — 170 évvel ezelőtt 1830. április 16-án halt meg Katona József, a Bán bán írója. Kecskeméten született pesti és kecskeméti piaristáknál tanult. 1810-ben iratkozott be a jogi karra Pesten. A pesti színház számára drámákat fordított, de színészként és rendezőként is tevékenykedett. Színházi vonzódásának oka Széppataki Róza, a későbbi Déryné volt, akinek erről nem volt tudomása. 1815-ben tette le az ügyvédi vizsgát, s ekkor fejezte be a Bánk bán első feldolgozását és elküldte Döbrentey Gábor lapjának, az Erdélyi Múzeumnak, hogy az épülő kolozsvári színház nyitóelőadása legyen. A Bánk bán értékeléséről nem született döntés. 1819-ben átdolgozta a művet, hogy a székesfehérvári színészekkel előadathassa. A színházi előadásra nem kaptak engedélyt. 1820-ban hazaköltözött Kecskemétre és elvállalta szülővárosa alügyészi állását. Majd előléptették főügyésznek és tíz évet dolgozott köz- tisztivselőként. 1830. április 16-án hivatalába sietett, a városháza kapujában összeesett és meghalt- Azon a helyen a mai napig is egy kettéhasadt kő jelzi halálának helyét. A kövön ez a felirat áll: „Itt szakadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának”. Három év múlva 1833-ban Kassán bemutatták a Bánk bánt. Azóta az ország valamennyi színházában szakadatlanul játsszák, a Nemzeti Színház örökös darabja. Egressy Béni szövegére 1861-ben Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc operaként dolgozta fel. Ez az átdolgozás javára vált a drámának. Lórántffy Zsuzsanna Négyszáz évvel ezelőtt 1600- ban Ónodon született és 1660 április 18-án Sárospatakon halt meg az erdélyi fejedelemasszony. Apja Lórántffy Mihály ónodi várkapitány, anyja Zeleméri Borbála volt. 16 éves korában ment feleségül Rákóczi Györgyhöz, aki 1630-ban Erdély fejedelme lett. II. Rákóczi Ferenc fejedelem Lórántffy Zsuzsanna dédunokája. A fejedelemasz- szony a sárospataki kollégium felvirágoztatásán dolgozott. Tápintézetet létesített, a külföldi egyetemeken tanulást segítette. A sárospataki kollégiumon kívül más intézeteket is segített. 1657-ben Apáczai Csere János fordult hozzá a kolozsvári iskola érdekében. Fogarason 1657-ben román nyelvű felsőbb iskolát létesített. Templomok építését, egyházi írók könyvének kiadását fedezte. 1651-ben Sárospatakon nyomdát létesített. Maga is írt „A szentlélek származásáról”, „Mózes és a prófétákról”. 1650-ben Sárospatakra hívta Comenius Amos János, aki 1654-ig tevékenykedett itt. 1652-ben Sárospatakon írta meg élete egyik fő művét az Orbis pictust. Az iskolában a szemléltetést javasolta a hatékonyabb tanítás érdekében. A sárospataki kollégium nagy pártfogója I. Rákóczi György fejedelem felesége volt. 1660-ban bekövetkezett halála után II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia megszüntette a sárospataki kollégium támogatását, majd 1671- ben el is űzte őket. Thököly Imre fejedelem felkelői 1682 december 22-én visszafoglalták Sárospatakot és a kollégium tovább működhetett. Dr. Reményi Mihály
