Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-26 / 97. szám
2000. április 26., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal Szakértői sokszemközti Kovács Bertalan Európa és Ázsia kapcsolata a páneurópai V közlekedési folyosón címmel rendeznek e héten Záhonyban konferenciát. A nemzetközi tanácskozás elsődleges célja — természetesen a gazdasági kapcsolatok elmélyítésén túl —, hogy segítse és gyorsítsa az észak-alföldi régió felzárkózását az ország nyugati feléhez — fogalmazták meg a szervezők. Ami az elmúlt évek alatt a határvárosban megtartott szakmai eszmecserék számát illeti, nyugodtan kijelenthető: Záhony igazi konferenciavárossá nőtte ki magát. A tanácskozások eredményeit, mondhatni az elméleti viták hozadékát, hasznát tekintve már megoszlanak a vélemények. A legsarkosabban azok fogalmaznak, akik úgy vélik, túl sok a szöveg és az elmélet, miközben a kézzel fogható eredmény bizony kevés. Nyilván az érintettek — közöttük elsősorban azok, akik úgy tartják, érdemes, sőt kell rendszeres tanácskozásokat szervezni —, ezt másként látják, s megkockáztatom: a résztvevők is kedvezőbben ítélik meg az effajta vitákat, mint a tamáskodó kívülállók. Ellenkező esetben ugyanis aligha telne meg minden alkalommal érdeklődők hadával a záhonyi kultúrház konferenciaterme. Persze az is tény, egy-egy tanácsozás sikere attól is függ, kik beszélnek, s főként, hogy miről. Márpedig a csütörtöki és pénteki szakértői sokszemközt előadói névsora a vájtfülűek számára tele van igazi nagy nevekkel. Mi több, a felvetendő témák között is található jó néhány unikum. Igaz, hogy mondjuk az autópálya záhonyi nyomvonalának hazai és nemzetközi előnyeiről szóló témára sokan legyintve rávágják a lerágott csont jelzőt, de mint az közismert: ez ügyben is van bőven mit egyeztetni. Különösen az ukránokkal! Egyebek mellett erre is bőven lesz lehetőségük a szakértőknek a záhonyi konferencián. Téved kisasszony! Az írógép csengőszója nem a kávészünetet jelzi... Ferter János karikatúrája ÍREK □ Adakozás A katolikus templomokban április 30-án, vasárnap az árvízkárosultak javára tartanak gyűjtést. □ Déri Klub Az újjászervezett Déri János Klubban (Nyíregyházi VMK) tiltott találmányokról lesz videovetítéssel egybekötött előadás április 26-án 18 órától. □ Nyugdíjas-kirándulás Szlovákiába szervez egynapos kirándulást a megyei nyugdíjasszövetség. Csütörtökönként lehet jelentkezni Nyíregyházán a Hősök tere 9., földszint 12. alatt lévő irodában. Mintha megállt volna az idő Ami felkavarta a közvéleményt • Tíz évet késtek • Szegény ember vízzel főz Györke László Táltos (KM) — Nemrég egy halálos kimenetelű közlekedési baleset alaposan felkavarta Tákos lakosságának nyugalmát. Vannak, akik szerint azért következhetett be a tragédia, mert a 41- es főút a községet átszelő szakasza mentén nincs járda. Az utóbbi három évben portalanitottuk a belterületi utakat. Kiss Mihály De nem csak emiatt elégedetlen Tákoson az emberek egy része: többen azt állítják, mintha megállt volna itt az idő, nem fejlődik úgy, mint néhány más beregi település. Nem látványos Kiss Mihály polgármester: — Az igaz, hogy nincs járda a főút mentén, de már többször elmondtam közmeghallgatáson is, hogy csak a szennyvízberuházás megvalósítása után építünk kerékpárutat, járdát. Már 1994-ben el akartuk indítani a szennyvizet, de a gázberuházás miatt akkor még nem tudtuk előteremteni az önerőt. Az elmondottakból is következik, hogy Tákoson azért nem állt meg az idő, hiszen a teljes infrastruktúrából már csak az említett szennyvíz hiányzik. Erre már benyújtotta a pályázatot kilenc község Csaroda gesztorságáA felújításra váró műemlék ház val. Előreláthatólag a beruházás 80 százalékára kapunk támogatást. A napokban kaptuk meg a Fetivizig jogi hozzájárulását. — Az utóbbi három évben 24 millió — jobbára pályázaton nyert pénzből — portalanitottuk a belterületi utakat, a falugondnoki kisbuszt kicseréltük — ezzel szállítjuk az óvodásokat Csarodára —, sikeresen pályáztunk traktorra, melyhez fűkasza, tolólap és pótkocsi is tartozik. Tizenöt közhasznú munkással csapadékvízcsatornát építünk. Szegény az eklézsia A 476 lelkes település Hetefejér- csével együtt társulásban működteti Csarodán az általános iskolát. Az egyharmad tulajdonrész ugyanannyi fenntartási költséget is jelent, ezenkívül a térítési díj 50, háromgyermekes családok esetében 75 százalékát állja az ön- kormányzat. A saját bevétel a kommunális adóból (portánként 2300 forint, de ezért elszállítják a szemetet is), az iparűzésiből (évi 120-130 ezer) és a súlyadóból (a minimális 600 forint) befolyó ösz- szeg és az állami normatíva 15,9 milliójával együtt is csak 17 millió áll a bevételi oldalon, miközben a kiadás 25 millió. Pályázatukat 7,1 millió kiegészítő támogatásra nyújtották be. Úgy tűnik, a hitelfelvétel elkerülhetetlen. Annak ellenére, hogy kiemelt normatívát kapnak, az 2,5 millióval kevesebb, mint a tényleges költségek összege. Nemcsak az önkormányzat szegény, hanem maga a település is, hiszen az éves költségvetésnek közel 30 százalékát szociális kiadásokra fordítják. Tündérkert lehetne Kétségtelen, középületek felújítására nem sokat költöttek eddig. Most talán ebben is lesz előrelépés — bizakodik a polgármester. A szerző felvételei A templommal szemben műemlék ház felújítására nyújtottak be pályázatot, melyet tájháznak rendeznek majd be. Gál Balázs néprajzkutató, a falu szülöttje felajánlotta gyűjteménye egy részét a majdani tájháznak. A művelődési házat is szeretnék rendbe hozni. Az említett háznak meglehetősen rossz az állaga. Simon Jó- zsefné, a népművészet mestere és Gál Sándorné nyugdíjas szerint — akikkel a helyszínen találkoztam — legalább tíz évet késtek eddig a felújítással. — Tündérkert, turistaparadicsom lehetne a faluközpont — teszi hozzá Simon Józsefné. — Ha valaha nyernék a lottón, biztos a falu szépítésére ajánlanám fel — teszi hozzá Gál Sándorné. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a tíz éve avatott fából faragott emlékmű bizony erősen korhad. Visszavonul a belvíz Nyíregyháza (KM — K. D.) — A kedvező időjárás és a védekező munka hatására tovább javult megyénkben a helyzet, most már csak alig 1 3.5 ezer hektárt borit belvíz. Bár hat védelmi szakaszon továbbra is másodfokú készültséget tartanak (az ösz- szes felén), a Szamos-Krasz- naközben már megszüntethették a készültséget — tudatta lapunkkal Bodnár Gáspár védelemvezető-helyettes. A vízügyesek tovább folytatják a szivattyúzást (legutóbb 17 szivattyútelep közel egymillió köbméter vizet emelt át a befogadókba), emellett kézi és gépi erővel folyamatosan távolítják el a csatornákból a vízfolyási akadályokat. Ami az árvízhelyzeteit illeti, tegnapig folyamatosan csökkent folyóink vízszintje, 13-41 centis apadást regisztráltak a különböző szakaszokon. A gátakon ott, ahol a rendkívüli védelmi helyzetet még április nyolcadikán elrendelték, még mindig figyelőszolgálatot tartanak. Folyamatos a védelmi anyagok visszanyerése, a töltéskoronák és a munkaterületek rendezése. Az előrejelzések (és tegnapi tapasztalataink) szerint csapadékos napok köszöntöttek ránk itthon, s folyóink külföldi vízgyűjtő területén. A romániai meteorológiai előrejelzések 15 mm-nél is nagyobb csapadékot valószínűsítenek a záporok során. A hegyekben szerencsére folyamatosan csökken a (hó)- olvadékvíz mennyisége, így a folyók vízutánpótlása is. EGYPERCES NOVELLÁK A félelem relativitása Örkény István _______________________ I£ét légy — normális, közönséges hazai legyek, légytársaiktól alig megkülönböztethetők — hébe-hóba, ha összeakadnak, egy szoba mennyezetén fejjel aláfelé lógva, ahogy az már minálunk szokás, jól ki- diskurálják magukat, apróra elmondván a velük történt kellemes vagy nem kellemes eseményeket. — Hogy vagy légytársam? — kérdezé az egyiktől a másik. — Rosszabbul már nem is lehetnék. Vigyázat! A legyek közismert lódítók. Állításaikat nem kell szó szerint venni, de elgondolkozni a nagyotmondáso- kon is érdemes. — Ahogy így elnézlek, nem vagy valami viruló színben. — Megvan rá minden okom. Akarod hallani? A másik akarta, s az egyik elmondta, hogy tegnapelőtt, vasárnap, élete legrettenetesebb napján, a finom őszi napsütésben békésen üldögélt egy lócitromon az újjáépített Fővárosi Nagycirkusz előtti úttesten, ahol — ünnep lévén — nem volt zavaró az autóforgalom. — S még panaszkodol? — lepődött a másik. — Hétszámra nem látok lócitromot. — Várd meg a végét — mondta az egyik. Ültében, folytatta, egyszerre iszonyú robajlást hallott, velőtrázó üvöltést, fülszaggató sikolyokat, menekülő lábak dobogását, s még fel sem ocsúdott, amikor az újjáépített cirkuszból kitört egy szörnyalak, egy rémálom, egy borzalom és nyílegyenesen őfelé rohant. — Ne húzd, ne húzd, mert beleőrülük — sürgette társát a másik, egész testében reszketve. — Nem húzom, de azért visszaszámolom. Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt négy, három, kettő, egy... És istennek hála! Attól a lócitromtól, amin ültem, ha sokat mondok, másfél méternyire elcsörtetett az a szörnyeteg. Egy hajszálon múlt, hogy el nem taposott. — És mi volt az a szörny? — kérdezte a másik. — Oroszlán — mondta az egyik. — Miért vagy úgy megijedve? — Mert azt hittem, fecske — rebegte a megkönnyebbülés sóhajával a másik. Fölnevettek, elköszöntek, szétrepültek. Ajánlás Irgalmas Úr! Mondj imát értünk, gyáva emberekért, akik minden kitörő, csörtető, bömbölő oroszlántól megfélemle- dünk. Pedig a fecskék, csak a fecskék veszélyesek. Tőlük mentsd meg halandó lelkünket, ámen.
