Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-18 / 91. szám
Keleti KÉPES KRÓNIKA 16. oldal 2000. április 18., kedd Barbie baba Ritkán mozdul ki otthonról a nyíregyházi Katona Anita (19), aki munkából hazatérve legszívesebben zenét hallgat Balázs Attila felvétele A Nyáridő muzsikusa New York (MTI) — Április 17-e gyásznap volt a rock történetében. 1960-ban ezen a napon autószerencsétlenség áldozata lett az alig 21 éves Eddie Cochran, akit mindenekelőtt a Summertime Blues című dala tett halhatatlanná. A minnesotai születésű Cochrant (1938. október 3.) kemény, gitáros rock egyik úttörőjének tartják. 1956-ban jelent meg első lemeze, s a nagy sikert 1958 hozta meg Cochrannek, előbb a Summertime blues- zal, amit követett a Come on Everybody, ez a tipikus házibulidal. Britney szemüvege A Németországban turnézó tizennyolc éves amerikai popkirálynő, Britney Spears saját elgondolás alapján készült napszemüvegben nyilatkozott hétfőn a sajtó képviselőinek Kölnben APA/EPA-felvétel — Egy barátomnál voltam látogatóban, és felfigyeltem a plafonon egy fekete foltra. Már majdnem megkérdeztem, hogyan került oda, amikor megpillantottam a melléragasztott cédulát: NEM TUDOM! Paradicsom feng-sujjal London (MTI) — A Brit Paradicsomtermesztők Szövetsége arra buzdítja tagjait, hogy az ősi távol-keleti feng-suj serkentéssel próbálják ízesebbé és nagyobbá nevelni paradicsomaikat. A feng-suj know-how lényege, hogy mesterei energiát tudnak áramoltatni célirányosan. A brit paradicsomtermesztők szövetsége az idén ebben látja a jó termés legfőbb zálogát, olyannyira, hogy még feng-suj mestereket is fogadott tanácsadónak a palántázáshoz. A szövetségnek nem ez az első gyökeres újítása. Tavaly több gazdát sikerült meggyőznie, hogy zenekarral játszasson rockzenét paradicsomainak, mert a melegházi koncert a hanghullámok vibrálása révén ösztönzi a paradicsomok beporzását. A növények meghálálták az élő zenét: öt százalékkal javult a terméseredmény. Panda és bambusz A pekingi állatkert óriáspandája éppen kedvenc eledelét, a bambusznádat rágcsálja APA/EPA-felvétel Einstein, a leghíresebb bukott diák Washington (MTI) — Negyvenöt éve, 1955. április 18- án halt meg Albert Einstein, a relativitáselmélet s a modern fizikai világkép megalkotója. 1879. március 14-én született Ulmban, ahol apjának elektromos szaküzlete volt. A család hamarosan Münchenbe költözött, Einstein itt járta iskoláit. Kiskorában nem árult el különös képességeket, sőt mivel beszélni is csak későn tanult meg, komolyan azt gondolták róla, hogy szellemileg visszamaradott. A gimnáziumban rosszul tanult, csak a matematika érdekelte, úgyhogy végül eltanácsolták, így lett a tudománytörténet leghíresebb bukott tanulója. Tanára a következő a lesújtó véleménnyel bocsátotta útjára: soha nem viszed semmire, Einstein. Apja ezután egy svájci főiskolára nyomta be, nem minden nehézség nélkül, mert fia csak matematikából teljesítette a felvételi szintet. Einstein az előadásokra nem járt, csak magában olvasgatta az elméleti fizikai közleményeket. Diplomáját úgy szerezte, hogy egy barátja írta helyette a dolgozatokat. 1901-ben ennek a barátjának az apja szerzett neki állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban. A munka nem sok idejét foglalta le, úgyhogy Einstein a tudományos világtól elzárva, mindössze papír és ceruza segítségével kidolgozhatta korszakalkotó elméleteit. 1908-ban magántanári képesítést szerzett, a zürichi egyetem docense és a prágai egyetem professzora lett. Hírneve nőttön nőtt, s 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat is fényelektromos törvényéért és elméleti fizikai munkásságáért. A relativitáselmélet még vitatéma volt, ezért nem említették az indoklásban. 1930-ban elfogadott egy kaliforniai meghívást, és éppen ott tanított, amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. (Einstein életében a vallás alig játszott szerepet, de zsidóságát vállalta.) Már nem tért haza, lemondott állampolgárságáról és 1940-ben felvette az amerikai állampolgárságot is, haláláig a Princeton Egyetem professzora volt. 1938-ban tudta meg, hogy német tudósok létrehozták az uránhasadást, s azt is kimutatták, hogy a folyamat láncreakciója is lehetséges. Mivel félő volt, hogy a nácik készítenek először atombombát, Einstein Roosevelt elnöknek írott levélben sürgette az atomfegyver-kutatás megkezdését. Ezután hívták életre a Manhattan-tervet. A hirosimai atombomba ledo- bása után Einstein csatlakozott azokhoz a tudósokhoz, akik meg akarták akadályozni e fegyver alkalmazását, és egy világkormány létrehozását javasolta. 1952-ben a nemrégen alapított Izrael állam felkínálta neki az államfői tisztet, de ő nem fogadta el. 1955. április 18-án halt meg Princetonban. A halálok: éhhalál Kijev (MTI) — A nyugat-ukrajnai Csernyivei megyei igazságügyi orvosszakértök a megyeszékhelyen első ízben állapítottak meg halálokként táplálkozási elégtelenséget. Ivan Bezsenar, az intézet vezetője a helyi sajtó képviselőit arról tájékoztatta, hogy az éhhalál áldozata a harminchét éves Ljud- mila Bondar csemyivci asszony, aki a lakásán hunyt el. Ivan Bezsenar tájékoztatása szerint az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat megállapította: az áldozat szervezetében egyáltalán nem volt zsírtartalék, belső szervei elsorvadtak, a szíve a szokásos 300 gramm helyett csak 180 grammot nyomott, gyomor- és bélrendszere pedig teljesen üres volt. Az elhunyt férjének, a munkanélküli építőmunkás Jaroszlav Bondarnak a tanúvallomása szerint a háromtagú családnak (a család harmadik tagja hatéves kisfiúk) négy év óta gyakorlatilag nem volt miből élnie. Az asz- szony terhessége előtt a helyi házkezelőségi hivatalban dolgozott, de amikor megtudták, hogy gyermeket vár, elbocsátották állásából. A munkanélküliség okozta sztressz miatt a fiatal- asszony fogyni kezdett, de pénz híján senki sem vállalta a gyógyítását. A halála előtti napokban Ljudmila Bondar szervezete semmilyen ételt nem fogadott be. A férj elmondta: abból él, hogy a szeméttelepeken összegyűjtött papírhulladék kilóját 12 kopejkáért (2 cent) eladja, kisfia pedig az egyik csernyivei ingyenkonyhán eszik. Világkiállítás Az észtek pavilonját ellenőrzi egy építész Németországban a júniusban nyíló Hannoveri Világkiállítás előtt APA/EPA-felvétel Columbine, a jelkép Washington (MTI) — Miközben az Egyesült Államok lakossága körében növekszik a félelem a fiatalkorúak erőszakos cselekményeivel kapcsolatban, a statisztikák szerint csökken az ilyen cselekmények száma. A héten lesz egy éve, hogy a Denver környéki Columbine középiskolában két tizenéves fiú 15 életet oltott ki, vaktában lövöldözve a könyvtárban és az ebédlőben. Columbine azóta rettegett jelképpé vált az amerikai köztudatban. A washingtoni kormányzat a lőfegyver-vásárlási és -tartási szabályok megszigortását szorgalmazza, az iskolákban és azok környékén szerte az Egyesült Államokban megszigorították a biztonsági előírásokat. Az oktatási intézmények némelyikében már kisebb fegyelmi problémák is feszült légkört váltanak ki, pedagógusok és szülők leikébe mélyen beköltözött a gyanakvás.
