Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-18 / 91. szám

Keleti KÉPES KRÓNIKA 16. oldal 2000. április 18., kedd Barbie baba Ritkán mozdul ki ott­honról a nyíregyházi Katona Anita (19), aki munkából hazatérve legszívesebben zenét hallgat Balázs Attila felvétele A Nyáridő muzsikusa New York (MTI) — Április 17-e gyásznap volt a rock történetében. 1960-ban ezen a napon autószerencsétlenség áldozata lett az alig 21 éves Eddie Cochran, akit minde­nekelőtt a Summertime Blues című dala tett halhatatlanná. A minnesotai születésű Cochrant (1938. október 3.) kemény, gitáros rock egyik út­törőjének tartják. 1956-ban jelent meg első lemeze, s a nagy sikert 1958 hozta meg Cochrannek, előbb a Summertime blues- zal, amit követett a Come on Everybody, ez a tipikus házibulidal. Britney szemüvege A Németor­szágban turnézó tizennyolc éves amerikai popkirálynő, Britney Spears saját elgondo­lás alapján készült napszemüvegben nyi­latkozott hétfőn a sajtó képviselőinek Kölnben APA/EPA-felvétel — Egy barátomnál voltam látogatóban, és felfigyeltem a plafonon egy fekete foltra. Már majdnem megkérdeztem, hogyan ke­rült oda, amikor megpillantottam a mellé­ragasztott cédulát: NEM TUDOM! Paradicsom feng-sujjal London (MTI) — A Brit Paradicsomtermesztők Szövetsé­ge arra buzdítja tagjait, hogy az ősi távol-keleti feng-suj serken­téssel próbálják ízesebbé és na­gyobbá nevelni paradicsomai­kat. A feng-suj know-how lénye­ge, hogy mesterei energiát tud­nak áramoltatni célirányosan. A brit paradicsomtermesztők szö­vetsége az idén ebben látja a jó termés legfőbb zálogát, oly­annyira, hogy még feng-suj mes­tereket is fogadott tanácsadónak a palántázáshoz. A szövetségnek nem ez az első gyökeres újítása. Tavaly több gazdát sikerült meg­győznie, hogy zenekarral játszas­son rockzenét paradicsomainak, mert a melegházi koncert a hanghullámok vibrálása révén ösztönzi a paradicsomok bepor­zását. A növények meghálálták az élő zenét: öt százalékkal ja­vult a terméseredmény. Panda és bambusz A pekingi állatkert óriás­pandája éppen kedvenc eledelét, a bambusznádat rágcsálja APA/EPA-felvétel Einstein, a leghíresebb bukott diák Washington (MTI) — Negy­venöt éve, 1955. április 18- án halt meg Albert Einstein, a relativitáselmélet s a mo­dern fizikai világkép megal­kotója. 1879. március 14-én született Ulmban, ahol apjának elektro­mos szaküzlete volt. A család ha­marosan Münchenbe költözött, Einstein itt járta iskoláit. Kisko­rában nem árult el különös ké­pességeket, sőt mivel beszélni is csak későn tanult meg, komo­lyan azt gondolták róla, hogy szellemileg visszamaradott. A gimnáziumban rosszul tanult, csak a matematika érdekelte, úgyhogy végül eltanácsolták, így lett a tudománytörténet leghíre­sebb bukott tanulója. Tanára a következő a lesújtó véleménnyel bocsátotta útjára: soha nem vi­szed semmire, Einstein. Apja ezután egy svájci főisko­lára nyomta be, nem minden ne­hézség nélkül, mert fia csak ma­tematikából teljesítette a felvéte­li szintet. Einstein az előadások­ra nem járt, csak magában ol­vasgatta az elméleti fizikai köz­leményeket. Diplomáját úgy szerezte, hogy egy barátja írta helyette a dolgo­zatokat. 1901-ben ennek a barát­jának az apja szerzett neki állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban. A munka nem sok idejét foglalta le, úgyhogy Einstein a tudomá­nyos világtól elzárva, mindössze papír és ceruza segítségével ki­dolgozhatta korszakalkotó elmé­leteit. 1908-ban magántanári képesí­tést szerzett, a zürichi egyetem docense és a prágai egyetem pro­fesszora lett. Hírneve nőttön nőtt, s 1921-ben megkapta a fizi­kai Nobel-díjat is fényelektro­mos törvényéért és elméleti fizi­kai munkásságáért. A relativi­táselmélet még vitatéma volt, ezért nem említették az indok­lásban. 1930-ban elfogadott egy kali­forniai meghívást, és éppen ott tanított, amikor Németország­ban Hitler hatalomra jutott. (Einstein életében a vallás alig játszott szerepet, de zsidóságát vállalta.) Már nem tért haza, le­mondott állampolgárságáról és 1940-ben felvette az amerikai ál­lampolgárságot is, haláláig a Princeton Egyetem professzora volt. 1938-ban tudta meg, hogy német tudósok létrehozták az uránhasadást, s azt is kimutat­ták, hogy a folyamat láncreakci­ója is lehetséges. Mivel félő volt, hogy a nácik készítenek először atombombát, Einstein Roosevelt elnöknek írott levélben sürgette az atomfegyver-kutatás megkez­dését. Ezután hívták életre a Manhattan-tervet. A hirosimai atombomba ledo- bása után Einstein csatlakozott azokhoz a tudósokhoz, akik meg akarták akadályozni e fegyver alkalmazását, és egy világkor­mány létrehozását javasolta. 1952-ben a nemrégen alapított Iz­rael állam felkínálta neki az államfői tisztet, de ő nem fogad­ta el. 1955. április 18-án halt meg Princetonban. A halálok: éhhalál Kijev (MTI) — A nyugat-ukraj­nai Csernyivei megyei igaz­ságügyi orvosszakértök a megyeszékhelyen első ízben állapítottak meg halálokként táplálkozási elégtelenséget. Ivan Bezsenar, az intézet vezető­je a helyi sajtó képviselőit arról tájékoztatta, hogy az éhhalál ál­dozata a harminchét éves Ljud- mila Bondar csemyivci asszony, aki a lakásán hunyt el. Ivan Be­zsenar tájékoztatása szerint az igazságügyi orvosszakértői vizs­gálat megállapította: az áldozat szervezetében egyáltalán nem volt zsírtartalék, belső szervei el­sorvadtak, a szíve a szokásos 300 gramm helyett csak 180 gram­mot nyomott, gyomor- és bél­rendszere pedig teljesen üres volt. Az elhunyt férjének, a munka­nélküli építőmunkás Jaroszlav Bondarnak a tanúvallomása sze­rint a háromtagú családnak (a család harmadik tagja hatéves kisfiúk) négy év óta gyakorlati­lag nem volt miből élnie. Az asz- szony terhessége előtt a helyi házkezelőségi hivatalban dolgo­zott, de amikor megtudták, hogy gyermeket vár, elbocsátották ál­lásából. A munkanélküliség okozta sztressz miatt a fiatal- asszony fogyni kezdett, de pénz híján senki sem vállalta a gyó­gyítását. A halála előtti napok­ban Ljudmila Bondar szervezete semmilyen ételt nem fogadott be. A férj elmondta: abból él, hogy a szeméttelepeken össze­gyűjtött papírhulladék kilóját 12 kopejkáért (2 cent) eladja, kisfia pedig az egyik csernyivei in­gyenkonyhán eszik. Világkiállítás Az észtek pavilonját ellenőrzi egy építész Németországban a júniusban nyíló Hannoveri Világkiállítás előtt APA/EPA-felvétel Columbine, a jelkép Washington (MTI) — Miközben az Egyesült Államok lakossága körében növekszik a félelem a fi­atalkorúak erőszakos cselekmé­nyeivel kapcsolatban, a statiszti­kák szerint csökken az ilyen cse­lekmények száma. A héten lesz egy éve, hogy a Denver környéki Columbine középiskolában két tizenéves fiú 15 életet oltott ki, vaktában lövöldözve a könyvtár­ban és az ebédlőben. Columbine azóta rettegett jelképpé vált az amerikai köztudatban. A was­hingtoni kormányzat a lőfegy­ver-vásárlási és -tartási szabá­lyok megszigortását szorgalmaz­za, az iskolákban és azok kör­nyékén szerte az Egyesült Álla­mokban megszigorították a biz­tonsági előírásokat. Az oktatási intézmények némelyikében már kisebb fegyelmi problémák is fe­szült légkört váltanak ki, peda­gógusok és szülők leikébe mé­lyen beköltözött a gyanakvás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom