Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-17 / 90. szám

2000. április 17., hétfő Keleti HATTÉR 3. oldal i'iÉ-Züyüi'ir „Összetáncolt'' forintok M. Magyar László IVlindennaposak azok a meghívók, ame­lyek egy-egy jótékonysági bálra invitálják szerkesztőségünk munkatársait. Az apró fal­vak óvodáiból és iskoláiból éppúgy érkez­nek szívhez szóló levelek, mint a városok és a megyeszékhely oktatási intézményeiből. Közismert, hogy az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetükben már annak is örülnek, ha működtetni tudják az intézményeket, a kor igényeinek megfelelő fejlesztésekről leg­feljebb csak álmodnak. így az angyalkertek, a tanodák arra kényszerültek, hogy alapít­ványokat hozzanak létre, s jótékonysági bá­lokkal igyekezzenek a szükséges pénzt elő­teremteni. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy mennyi mindenre kellenek azok a forintok: számítógépek vásárlására, a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok támogatására, jutalomutak finanszírozására, művészeti együttesek fellépőruhájának elkészítésére, az idegen nyelvek oktatásának segítésére, játékok és technikai eszközök beszerzésére, sportudvar kialakítására. í\/lindenképpen két haszna van a rendez­vényeknek: egyrészt jól jönnek az adakozók forintjai, másrészt a közös cél, a hajnalig tartó mulatozás összekovácsolja a kisebb- nagyobb közösségeket, amelyek jelzik: más­kor is lehet rájuk számítani. Természetesen eltérő a bevételek nagysága. Van, ahol 150-200 ezer forint a bál tiszta bevétele, de volt már arra is példa, hogy félmillió fo­rinttal lett gazdagabb az alapítványi számla. Lelkesen örülnek a szervezők a forintok­nak, ám én mégsem tudok velük önfeled­ten ünnepelni, amikor arra gondolok, más­hol milliókat, milliárdokat pazarolnak el. Szakemberek szerint például több milliárd forintot lehetne megtakarítani az autópálya­építéseken, ha azokat közbeszerzés útján valósítják meg. Az egyik dél-magyarországi város eddig közel hatvanmillió forintot köl­tött egy nemzetközi bírósági eljárásra. Talán csak egy kicsit kellene jobban gazdálkod­nunk, illetve takarékoskodnunk a köz pén­zével, s máris több jutna gyermekeinkre. , _____M___ □ Pályázat A Magyarok Világszövetsége megyei szervezete a magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából történelmi pá­lyázatot hirdet 10-14 és 15-18 éves korosz­tály részére A magyar nép zivataros századai címmel. □ Kirándulás A megyei nyugdíjasszövet­ség kirándulást szervez Szlovákiába június 16-án, amelynek részvételi díja: 2100 Ft. Je­lentkezni csütörtökönként lehet a Hősök tere 9. fsz. 2. szobában. (Érvényes útlevél szüksé­ges). 3 Fogadóóra Dr. Ignácz István rendőr dandártábornok, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője ápri­lis 19-én 13-15 óra között fogadóórát tart. Buktatókkal jár a jó szándék Ha emelkedik a minimálbér, csökkentik a létszámot, vagyis nő a munkanélküliség Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Az átlag­bér növekedését jelentősen meghaladó minimálbéreme­lést tervez a kormány, hogy az európai uniós követelmé­nyek minél előbb teljesülje­nek, s a minimálbér elérje az átlagkereset 60 százalékát. Sokan örülnének ennek a lépés­nek, hiszen folyamatosan jelent­keznek azok a kezdeményezések, melyek azt javasolják, legyen egyenlő a minimálbér a létmini­mummal. Hogyan érintené a munkaadókat megyénkben, ha a minimálbér negyvenezer forint­ra emelkedne? Arányosan A nagykállói Kállfó Jóléti Ala­pítvány teljes munkaidőben 140 embert foglalkoztat, akik zömé­ben varrodában dolgoznak. Nagy gyakorlattal rendelkező szakem­bereik is vannak, akiknek maga­sabb összeget kell fizetni, mint a betanított munkásoknak. Az ará­nyokat a jelenlegi mértékben to­vábbra is tartani kellene, tehát mindenkinek a bérét szükséges emelni. S ehhez jönnek még a munkabér vonzatai, a TB-járu- lék és egyéb állami elvonás, amit már nehezen tudnának kigazdál­kodni. Szabó Józsefné, a Kállfó veze­tője elmondta, mint magánem­ber nagyon örülne, ha a mini­málbér ilyen mértékben növe­kedne. Azonban ellehetetleníte­né a munkájukat. Nem az hozná nehéz helyzetbe a kállóiakat, hogy jelenleg is minimálbér kör­nyékén dolgoznak, hanem az, hogy továbbra is differenciálni kell a munkabéreket. — Mindig igyekszünk megke­resni a lehető legjobb megoldást, de hirtelen nagyon nehéz hely­zetbe hozna bennünket ez a dön­tés, és valószínűleg elbocsájtá- sokra kerülne sor, azaz növeked­ne a munkanélküliség. Azt kelle­ne mérlegelni, mi a jobb, ha so­kan munkanélkülivé válnak, vagy már most közelíteni a fize­téseket az európai szinthez. Az én magánvéleményem: még ko­rai ez a döntés — vélekedik Sza­bó Józsefné. Tortaszelet Jelenleg tíz embert foglalkoz­tat a Nyírgyümölcs Kft. Nyíregy­házán. Gyarmati Mihály ügyve­zető úgy gondolja, ha nő a mini­málbér, csökkenteni kellene a létszámot, mert így is nehezen tudják a rájuk nehezedő közter­heket fizetni. Ezen a területen a dolgozók sokat túlóráznak, nem 8 órában látják el feladatukat. Tetézi a problémákat az is, hogy több multinacionális cég telepe­dett rövid időn belül Nyíregyhá­zára, akik abból a bizonyos tor­taszeletből óriási falatot vesznek el, igy a kiskereskedőknek egyre kevesebb marad. A helyi keres­kedők semmi esélyt nem kaptak az érvényesülésre, még olyan termékeket sem tudnak beszállí­tani a nagyáruházakba, amelyek ennek a megyének a fő termékei, mint a burgonya és az alma. Vásárlói oldal — Emberi oldalról tekintve hu­mánus és pozitív lépés a mini­málbéremelés — érvel Somoskői Dénes, a SOTEX egyik ügyvezető igazgatója. — Óriási ugrás, de komoly terheket róna a vállalko­zásokra. Majdnem a duplájára emelkedne a minimálbér, ami a közterhekkel együtt nagyon nagy terhet ró rájuk. —Az élelmiszeripar területén még súlyosabb a helyzet, s ha ezt az emelést nem tudják érvénye­síteni az árakban, traumát okoz­na. Elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érintené hátrá­nyosan. Úgy gondolom, a termékek áraiban is jelentkezne a béreme­lés valamilyen formában. Az újabb probléma az, hogy a vevőkkel is el tudják-e fogadtat­ni az áremelést... Sok a visszaélés — Megyénkben az országos át­lagnál alacsonyabbak a jöve­delmek, a számítások szerint több mint ötvenezer embert érintene a minimálbér-emelés. A cél mindenképpen az: köze­líteni az átlagkeresethez a mi­nimálbér összegét. Az európai fejlett országok körében ez az arány általában meghaladja az ötven százalékot, míg nálunk csak harminc százalék körüli. Nem eltitkolandó, hogy a kér­dés problémákat is felvet, hi­szen sok munkáltató a megnö­vekedett bérköltségeket nem tudná vállalni. Éppen ezért gondolkodik a kormány olyan járulékátválla- lási konstrukción, amely a kis- és középvállalkozóknak csökkentené a többletterheket. Végleges döntés ebben a témá­ban csak ősszel várható — nyilatkozta lapunknak Mádi László, a parlament költségve­tési bizottságának alelnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője. — Sok a visszaélés, so­kan dolgoznak papíron mini­málbérért és zsebbe kapják a fizetést, ami rossz a munka- vállalónak is pl. a nyugdíj te­kintetében. Felszentelés előtt Szamostatárfalva (M. K.) — Felszentelésre vár Szamosta­tárfalva Árpád-kori műemlék református temploma. Az idő hatása nem múlt el nyomtala­nul az épület felett. A 13. szá­zad második felében épült templomra a közelmúltban is jelentős összegeket fordítot­tak. Az időjárástól függően ta­vasszal tervezik a munkák be­fejezését. Belsőleg a templom még festésre szorul, a fal és a padozat is. Mint a gyülekezet lelkipásztora, Pinkóczi Károly elmondta: kisebb hiányossá­gok vannak még a tereprende­zésnél is. Amikor teljesen rendbeteszik mind a külső, mind a belső teret, akkor egyeztetnek időpontot a temp­lomszentelés időpontjáról. Pályázati tudnivalók Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A mai naptól hat városban ad­nak tájékoztatást a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Terület- fejlesztési Tanács 2000. évi pá­lyázati lehetőségeiről a megyei fejlesztési ügynökség munkatár­sai. A milliárdos támogatási lehetőségekre vonatkozó fontos információkat kistérségi tanács­kozások keretében juttatják el az érintetteknek. A decentralizált támogatási keretek, célelőirányzatok pályá­zati rendszeréről a meghívott kistérségek képviselői az alábbi városok polgármesteri hivatalai­ban kapnak tájékoztatást (záró­jelben a pontos időpont): Vásá- rosnamény (04. 17., 13 óra); Kis- várda (04. 18., 9 óra); Nyírbátor (04. 19., 9 óra), Nyíregyháza (04. 19., 13 óra); Fehérgyarmat (04. 20., 9 óra); Mátészalka (művelő­dési ház, színházterem, 04. 20., 13 óra.). N álunk mindig együtt jártak locsolkodni a család férfi tagjai: régen engem vitt édesapám, most pedig én viszem a fiaimat, Márk Tamást és Norman Alexandert. Nyolc- és négyévesek. A kölnit is együtt vesszük, mindenki másfélét. Ver­seket az óvodában, isko­lában tanulhatók közül választunk. A nagyobbik fiúnak külön célja is van: ha pénzt kap, számí­tógépre teszi félre. Hús- vétkor a feleségem csa­ládjához Novajra me­gyünk. Szikora Tamás, MÉLYÉPÍTŐ MÉRNÖK R endhagyó húsvét lesz számomra az idei, először fordul elő, hogy nem a családi háznál töl­töm. Máskor mindig édesanyámnál jött össze a család, de ő nemrégen örökre elbúcsúzott tőlünk, így változik a ha­gyomány, amelyet ő tar­tott össze. Mindkét test­vérem Gyöngyösön él, hozzájuk utazom. Az ilyenkor szokásos nagy bevásárlás, főzés terheit a húgom vállalta. Öcsém nagyapa lett, most az ap­róság körül forog majd a világ. Lippai Ilona, KÖNYVESBOLTVEZETŐ O t éve vagyunk házasok, négy­éves a kislányunk, már ő is tudja, hogy húsvét hétfője más, mint a többi ünnep. Óvodába jár, így a szoká­sokról ott hall inkább. Anyukájával már meg­vették a csokitojásokat és a -nyuszikat. Akiket Renáta vár, azoknak kü­lön kiválasztották az ajándékot. Én keveset le­szek otthon, mert nagy a család, heten vagyunk testvérek, és mindegyik­hez szeretnék eljutni Nagyecseden. Szoboszlai Csaba, ANYAGMOZGATÓ U gyanúgy készülök, ahogy nagymamám­tól tanultam sok évvel ezelőtt. A szokásos hús­véti ételeket készítem. Tarját, combot, kevés kötözött sonkát vásáro­lunk, ez a férjem dolga. A vegyes húsokat össze­főzöm, hagyom kihűlni a levében, így nem lesz száraz. Készül sárgatúró, főtt tojás, kalács is. A húsvétot az idén is családi körben Ópályi- ban és Pusztadoboson töltjük, hozzánk is jönnek, mi is megyünk látogatóba. Jeremcsuk Lászlómé, MEO-s Kérdezett és fényképezett: Marik Sándor A z én szakmámban a húsvét előtti hét az egyik nagy csúcsforga- ' lom. Ilyenkor többen kérnek tanácsot is, főleg a fiatalok, akik még kezdők az ünnepi ételek készítésében. Szívesen megosztom tapasztalatai­mat, hiszen gyakran főzök magam is, bár ott­hon a húsvéti terített asztalért hagyományosan a feleségem felel. Régeb­ben együtt jártunk lo­csolkodni a fiammal, de már felnőtt, főiskolás, megvan a saját program­ja. Moravecz János, HENTES V-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom