Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2000. április 1., szombat Keleti HÁTTÉR 3. oldal MÉZÖH'Jj'It Nőkeres­kedelem Angyal Sándor ______ Pércenként a nőkereskedelem áldozatává válik egy lány, vagy asszony a világon, ami azt jelenti, hogy évente nem kevesebb, mint félmillió nőt adnak el. Ez a megdöb­bentő adat hangzott el néhány napja a Nemzetközi Migrációs Szervezet tájékoztató­ján. Nekem az a kis töréleny lány jutott eszembe e sorok olvastán, akit még most, a törvény tiltása ellenére is gyakorta látok a 4- es út mentén, ha murxám Debrecenbe szó­lít. Félszegen áll, valakk rákényerítík, hogy árulja a testét. A veszély egyre nagyobb: a fentebb emlí­tett félmillió nő közül ninden második áldo­zat kelet-közép-európa országokból szárma­zik. Magyarország mot már nemcsak tran­zit- és kiinduló ország — áll egy jelentésben — hanem egyre ínkátb a nőkereskedelem célországa is. A jelens;g hátterében a rom­ló anyagi helyzet, néllülöző, széthulló fél­ben lévő családok állrak. Az ilyen kis közös­ségben élő fiatal lánytk böngészik me­gyénkben is igen gyárán — így szezon kö- zeledtén különösen - azokat az újsághir­detéseket, amelyek tácosokat, bébiszittere- ket, pincérlányokat kresnek könnyű mun­kára, nagy pénzért. Ara is számos példa akadt már, hogy az tóretekben csalódott fi­atal életek milyen neiezen tudtak — ha tudtak egyáltalán — zabadulní kizsákmá- nyolóik szorításából, kik prostitúcióra kény­szerítették a becsapó: fiatal nőket. Különö­sen elgondolkodtató.hogy az intézetben élő lányok ismerik a ígkevésbé a külföldi munkavállalásban rep veszélyeket, közülük kerül ki a legtöbb álozat. Nemcsak plakáttal^ ingyenes segélyhívó szolgálattal kívánja fihívni a bevezetőben említett nemzetközi tervezet a figyelmet az erősödő veszélyre. A Európai Unió támo­gatásával és a magyr kormányzati szervek­kel együttműködve téles körű felvilágosí­tást, tanácsot nyújt linden olyan fiatalnak, aki külföldre tekint runkahely után, illetve aki szeretné, ha valóan munkát kapna és nem sokszor jóváteétetlen károkat szen­vedne. Szöveg nélkül Ferter János rajza □ Egyházzenest A nyíregyházi evan­gélikus nagytempiban április 2-án, vasár­nap 18 órakor retzik meg a következő ze­nei estet, Kovácssztián (Kőszeg) orgona­művész előadásáallgathatják meg az ér­deklődők. □ Lelki segéft Telefonos Lelkisegély szolgálat április 11, szombaton és április 2- án, vasárnap 18-23 óráig ingyen hívható az alábbi számor6-80/505-555. □ Századaink óstói Múzeumfalu április 1 -jén 1 1 órakor ra meg a „Magyar nép zi­vataros századai című kiállítását, amely paraszti és polgá'sztárgyakon mutatja be történelmi szentségeket, eseményeket, szimbólumokat. Villanyt és meleget ad A jövő a távhőszolgáltatásban érdekeltek összefogásában van Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — A távhőszolgáltatás mostanság újból felmerült anomáliáinak (amik az árat illetik) sorából eddig a jelentőségéhez ké­pest méltatlan módon hagy­tuk ki a forrást... A Nyíregyházi Erőmű Kft. élére nemrégiben olyan szakember ke­rült Korcsog György személyé­ben, aki Debrecenben sok éve végzi ugyanezt a tevékenységet, s ismeri a távhőszolgáltatás or­szágos helyzetét is. A nyíregyházi erőmű jelenleg Nyíregyháza 16 ezer lakásának, 700 közintézményének távfűtését és három nagyvállalat gőzener­gia ellátását biztosítja. Az erőmű termeli azt a forró vizet (fűtőolaj vagy gáz elégetésével gőzt állít elő, azzal villamosenergiát ter­mel és a maradék hővel melegíti a vizet), amit a Nyírtávhő meg­vesz, majd eljuttat a távfűtési fo­gyasztókhoz. Ettől lesz meleg a radiátor. Energiaházasság Az ügyvezető igazgatótól először azt kérdeztük: milyennek látja Nyíregyháza távhőszolgáltatási rendszerét. — Mindig is irigylésre méltó­nak tartottam a rendszerüket, hiszen itt megtaláljuk azokat az elemeket, melyek biztosítják a hőszolgáltatás klasszikus opti­mális formáját. A hőigények kie­légítése mellett „mellesleg” a hőszolgáltatással kapcsolt villa­mos energiát lehet előállítani. Jelenleg mi biztosítjuk a város A rendszerben sok a lehetőség, de a lakosság költségterheit csökkenteni kell. Korcsog György villamos energia csúcsigényének majdnem 40 százalékát. Épp en­nek az „energiaházasságnak” köszönhető a hőárak nagyobb mértékű emelésének elkerülése. ö Ez azt jelenti, hogy egy még modernebb, még jobb hatásfokú, ráadásul környezetbarát gáztur­bina telepítése folytán nyugvó­pontra juthatna a fűtésdíj? — Igen és ennek Nyíregyhá­16 ezer lakás, 700 közintézmény melege múlik az erőműn Martyn Péter felvétele zán is megvan a műszaki alapja, s valóban tovább csökkenthetné legalábbis az erőmű hődíj-érzé- kenységét és lehetőséget adna a hődíjak stabilizálására. □ A Nyitás program felhívta azonban a figyelmet — s most nézzük csak a sor végét — a rosz- szul szigetelt, a takarékosságra reményt sem adó távfűtött laká­sok feszítő gondjára. Erről ho­gyan vélekedik? — A távfűtött lakások szigete­lése nem a távfűtés problémája. Bármilyen fűtési módnál ez a gond fennmarad. Ezért nem len­ne szabad összekeverni a helyte­len szigetelésből adódó többlet hőfelhasználást a távfűtéssel. □ Mennyiben meghatározóak az erőmű árai a fogyasztói árak­ban? Nyomott árak — Az erőmű árait a gazdasági miniszter hagyja jóvá a Magyar Energia Hivatal javaslata alap­ján. Mivel a MÉH törvény által előírt kötelezettsége a legalacso­nyabb költség betartatása, a fo­gyasztói érdekek képviselete, így árainkban csak a ténylegesen in­dokolt költségeket ismerik el. Ezért a mi áraink igen nyomot­tak, az utóbbi években többször nem is fedezték a hőtermelési költségeket. Gőz-hődíjunk az or­szágban a legalacsonyabb, forró­víz-díjunk pedig a jelentős hő­szolgáltatást végző erőművek kö­zött a legkisebb. □ Milyennek látja Ön megye- székhelyünk távfűtésének jövőjét? — Igen fontosnak tartom azt, hogy a város vezetése, a város- fejlesztésért felelős szakemberek érezzék át azt, milyen, országos szinten is kimagaslóan jó távfű­tési rendszere van a városnak. Döntéseivel segítsék a rendszer lehetőségeinek még jobb kihasz­nálását, a lakosság költségterhe- inek csökkentését, illetve a saját tulajdonú vállalkozás eredmé­nyességének javítását. Ezt első­sorban a fogyasztói kör növelé­sével lehet elérni, hiszen így több részre lehet elosztani a cé­gek működési költségét. □ Az utóbbi időben ezzel ellen­tétes hírek röppentek fel. Hallani az Örökösföld leválásáról, ott sa­ját kazán telepítéséről. — Ezzel kapcsolatban két dol­got kell végiggondolni. Az egyik: tud-e teljesítménydíjas gáz- és vásárolt villamosenergia-árakat tartalmazó hőszolgáltatás az erőművi áraknál alacsonyabb lenni. Számításaink szerint a vá­lasz nemleges. A másik: hogy Otud eleget tenni az önkormány­zat ellátási kötelezettségének a megmaradt rendszerekben, hi­szen a rendszer szétdarabolása ellehetetleníti az erőmű eddig gazdaságos működését, s kön­nyen csődbe sodorhatja mindkét vállalkozást. Stabil rendszert — A bizonytalan jövő érzete el­ijeszti a befektetőket. A tőke csak oda hajlandó menni, ahol hosszú távon biztonságot lát. Ezért a jövőt a város és az érin­tettek összefogásában látom. Te­remtsük meg együtt a távfűtési rendszer stabilitását, hatékony­ságát, lehetőleg növekedését! Ezt egészíthetné ki részünkről az említett gázturbinás fejlesztés, ami többlet-villamosenergia ter­melést jelentene — ennek hatá­saként csökkenne cégünk hőár­érzékenysége. Bigacsiga az óvodában Napkor (KM) — Ötéves im­már a Bigacsiga, az óvodás gyermekek közkedvelt ké­pességfejlesztő lapja. Az or­szágos terjesztésű újság szer­kesztői úgy döntöttek, hogy a szülinapi ünnepséget vala­melyik óvodában rendezik meg. Fortuna a napkori óvo­dának kedvezett, így áprüis 4-én előadóművészekkel ki­bővítve látogat el a nyírségi településre a lap szerkesztő­sége. A helyi művelődési házban gyermekműsorral kedveskednek a vendégek az apróságoknak, majd meg­gyújtják a szülinapi tortán az öt gyertyát. Az előadás után az óvodá­ban folytatódik az ünnepség, ahol valamennyi csoport kap egy-egy tortát a Bigacsi­ga szerkesztőségétől. ív Szemét százzal a Közútkezelő Kht. vásáros- naményi munkatársai Nap­kor és Vásárosnamény kö­zött szedik a 41-es főútvonal két oldalán a százzal haladó kocsikból kidobált szemetet Balázs Attila felvétele Torschlusspanik Örkény István __________________ Liszt Ferenc 57 éves hó­embert (a híres zeneszerző­nek csak nyelvrokona) a IX. kerületi kapitányságon már régen nyilvántartották mint munkakerülőt. Azonkívül be­jelentett lakása se volt; eljá­rást azonban — hóemberről lévén szó — nem indítottak el­lene. Február végén följelentés érkezett, hogy a Rózsák terén, ahol ideje jó részét tölti, kihí­vóan fodrozza a nőket. Ezt is elnézték neki, világhírű név­rokona miatt. De jött a március. S egy ve­rőfényes délelőttön a zabolát­lan öreglegény közösülési szándékkal megtámadta a té­ren áthaladó leánygimnázium egyik III. osztályú tanulóját, aki egy percre megállt kiraka­tot nézni. A hóember odalopakodott, és (hogy nevének csengésével megszédítse a zenéért rajongó leányt) bemutatkozott, aztán gyors egymásutánban moziba hívta, beleszagolt a hajába, összeveszett, s kibékült vele, rábeszélte, hogy a lehető leg­hamarabb tanuljanak meg kesztyűbe dudálni, mert (téve­sen) azt hitte, hogy örömük­ben szoktak kesztyűbe dudál­ni az emberek, aztán beku­kucskált a blúzába, majd egy csemegeboltba akarta becsalo­gatni, mert ő még nem evett aszpikos halat, hirtelen dühbe gurult és lekurvázta, de észre térve könnyes szemmel felesé­gül kérte a megzavarodott ha- jadont, aki rövid gondolkodás után igent mondott. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. A fólgerjedt hóember ugyanis azon a szent helyen egy szemétláda mögött mind­járt el is akarta kezdeni a há­zaséletet, s a fiatalkorú leányt csak osztálytársnői tudták szorongatott helyzetéből ki­szabadítani. A kerületi kapitányságon Liszt Ferenc szemmel látható­an szégyellte viselkedését, de arra a kérdésre, hogy mi volt a botrányos kitörés oka, csak ennyit mondott: — Itt a tavasz. Futómuskátlik Kisvárdán Közel félezer futómus­kátlit helyeznek ki Kisvárdán a város utcáiban a világítótestek­re. Dankó Józsefné a kihelyezésre váró virágokat öntözi Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom