Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám

2000. március 23., csütörtök KSMW MINDENFELŐL 8. oldal A szamuráj rendező Budapest (MTI) — Kilencven éve, 1910. március 23-án született Tokió­ban Kuroszava Akira, a legismertebb japán filmrendező, akit sajátos mó­don sokkal jobban méltányolnak kül­földön, mint hazájában. Kuroszava egy katonatisztből lett középis­kolai tornatanár nyolcadik gyermekeként született. Családja régi szamuráj klánból származott, gyermekkorában maga is vett vívóleckéket a sajátos szamuráj harcművé­szetből, bár felsőbb iskoláiban elutasította, hogy katonai kiképzésben vegyen részt. 1928-tól a nyugati festészet iskoláján ta­nult, festőművész lett, mellette filmmel, színházzal, és irodalommal foglalkozott. Kezdetben illusztrátorként dolgozott nép­szerű magazinok számára, majd tagja lett a proletár művészek szövetségének, s több díja és kiállítása volt. A filmmel 1936-ban került közeli kapcso­latba: Jamamoto Kadzsiro, a háborús fil­mek mestere mellett volt segédrendező hét évig; forgatókönyveket irt és díszleteket tervezett. Első nagy közönségsikert aratott önálló filmjét 1943-ban rendezte A dzsúdó legendája cmmel. A 40-es években forgatott tíz filmje az olasz neorealizmusra emlékez­tető stílusban készült. Filmjei közül talán A hét szamuráj (1954) a legszórakoztatóbb, s ezzel anyagi sikert is aratott. Hasonló kosztümös pro­dukció volt A testőr (1961), a Sanjuro (1962) és a Rejtett erőd (1960), utóbbiban a széles­vászonnal kísérletezett. E filmek nagy ha­tással voltak a hollywoodi spagetti-wester- nekre (Sergio Leone: Egy maréknyi dollá­rért, John Sturges: A hét mesterlövész). Filmjeiben akciós jelenetek párosultak burkolt társadalom-lélektani drámákkal; Kuroszava általában krimiszerűen építette rá az egyén drámáját a társadalmi problé­mákra. A Rőtszakállú (1965) legtermékenyebb korszakának a betetőzése, amely a jelen kritikáját a múltba vetti: a címszereplő or­vos egy szegénykórházban vezeti rá lázon­gó tanítványát az emberi élet igazi értéke­ire. 1970-ben jelentkezett újabb, első színes filmjével, a Dodeskadennel. E társadalmi drámája azonban csúfos bukást jelentett. Rendezői némasága 1975-ben ért véget, amikor szovjet koprodukcióban leforgatta az Oscar-dijjal kitüntetett Derszu Uzalát. Filmjei számos díjat kaptak a velencei, a berlini, valamint a cannes-i filmfesztiválo­kon, míg 1990-ben életművéért tüntették ki Oscar-dijjal. Kuroszava 1998. szeptember 6- án halt meg Tokióban. HIRDETÉS Kufstein talán legszebb panziója: a Gasthof Felsenkeller a szerző felvételei Síléccel Tirolban Kufstein (KM - S. B.) — Az idén a síelés szerelmesei ked­vükre hódolhattak szenvedé­lyüknek. S mit tesz üyenkor egy vérbeli síző? Elő a léce­ket, cipőket, hisz a behavazott hegyoldal csábítja a hó szerel­mesét. Irány Tirol, a napfény és a hó országa Ausztriában. A fehér lepellel borított csú­csok napsütötte élményt ígér­nek, a hosszú lesiklás után pe­dig a menedékházakban a frissen sült fánk és puncs tár­saságában pihenheti ki fárad­ságát a síelő. Milyen is a tiro- li tél? Kemény, mint északon, de annak mogorvasága nél­kül, s olyan mint a déli élet, annak szervezetlensége nél­kül. így lehetne röviden jelle­mezni a téli Tirolt. Az Oszt­rák Idegenforgalmi Nemzeti Képviselet jóvoltából eltöltött majd egy hét meggyőzött min­dezekről. Kufstein csodálatos, mint egy piciny ékszerdoboz, az emberek barátságosak, mint bárhol Ausztriában. A város környékén szebbnél szebb, jobbnál jobb sípályák csábít­ják a síelőket. A síszezon ápri­lis végéig tart, hogy novem­berben ismét a lejtőkre csalo­gassa a frissen hullott hó a tél szerelmeseit. Egy speciálisan kiképzett, puklls pálya versenyzőknek. A síelő­ket tükörsima lejtők várják Föld körül a Hölgy Dübendorf (MTI) — Megdo­bogtatja a pilóták szívét, hogy mi mindent meg nem él még az öreg Hölgy, egy 61 esztendős JU-52-es szállí­tó repülőgép. A hárommotoros propelleres matuzsálem ugyanis január kö­zepe óta bolyong a Föld körül, s ettől a szándékától sem vámo­sok, sem repülésirányítók nem tudták eddig eltéríteni az öreg Hölgyet. A svájci tulajdonban lévő JU-52-es jelenleg Japánban tartózkodik. Olaszország, Egyiptom és In­dia légterét már maga mögött hagyta. A tervek szerint több mint 40 ezer kilométer megtétele után májusban tér vissza Svájc­ba, ha az oroszok is úgy akarják. A Föld körüli utat szponzoráló IWC svájci óragyár nevében a repülést irányító Renato Toma- sini kijelentette, hogy az oroszok politikai és erkölcsi okokból nem akarják megadni az enge­délyt az ország átrepülésére. A JU-52-es ugyanis jelentős szere­pet játszott 1942-ben a Sztáling­rádért vívott harcokban. Három, egyenként 650 lóerős motorjával az öreg Hölgy eddig bátran dacolt az időjárás viszon­tagságaival, még egy homokvi­harral is. 2500 méter magasan kelt át a Nüuson és elegánsan el- siklott Kuala Lumpur iker fel­hőkarcolója fölött. Bangkokban pedig egy hitetlenkedő repülés- irányító megkérdezte, hogy heli- kopter-e vagy repülőgép? Még soha nem látott ugyanis órán­ként 200 küométemél lassabban szálló repülőgépet. Szaúd-Arábi- ában egy dúsgazdag arab nyom­ban elővette a pénztárcáját, amint meglátta az öreg Hölgyet. Mennyibe kerül? — kérdezte. Az öreg Hölgy öt-hat órás sza­kaszokban halad Föld körüli út­ján. A püótákat ugyancsak pró­bára teszi az utazás, mivel a JU- 52-es nem rendelkezik fűtéssel és klímaberendezéssel, vagy nyo­máskiegyenlítő szerkezettel. A JU-52-es a harmincas és a negy­venes években a vüág egyik leg­biztonságosabb repülőgépének számított, a második vüághá- borúban főleg szállítógépnek használták. Összesen ötezer JU- 52-est gyártottak a németek. Kö­zülük ma még hét alkalmas a re­pülésre. Magyarságunk elévülhetetlen érték BodnAr István Nagyhalász (KM) — Sokan voltak kíváncsiak a múlt hé­ten Nagyhalászban és Nyír- bogdányban Tőkés Lászlóra, a Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület püspö­kére, aki két istentiszteleten mondott beszédet. A jeles egyházi személyiséggel Nagyhalászban beszélgettünk. Legelőször is azt kérdeztük a tör­ténelem viharait erős gerinccel átélt jeles egyházi személyiség­től, mit jelentett az élete, és küz­delmei során a hit? • — Számomra a hit olyan, mint a levegő. Hitben nőttem fel, ne­kem ez az életközegem. Megta­nultam, hogy a legrosszabb hely­zetben is alázatos legyek, a kicsi­nek is örüljek, a rosszban is reménykedjek, legyek türelmes, Tőkés László Amatőr felvétel ne adjam fel a küzdelmet, ne ke­seredjem el, és könnyen vigasz­talódjam. Ahogy divatos lélekta­ni szakkifejezéssel mondani szokták: az ember, egy nép nem tudja megvalósítani magát hit nélkül. □ Úgy gondolom, a hit mellett, mint minden erdélyinek a ma­gyarsága is a legfontosabb fogal­mak közé tartozik. — Emberségünk egyénítése a magyarságunk, melyet a hit úgy hat át, mint a lélek a testet. A saját személyiségemet is csak ebben a testben tudom meg­élni. Mindenki a saját bőrében éli meg embervoltát. Ehhez ha­sonlítanám magyarságomat, amely szerves tartozéka a létem­nek. □ Romániában ez viszont so­hasem számított könnyű dolog­nak. — Amikor csorbítanak ben­nünket emberi vagy magyar mi­voltunkban, gyakorta megfogal­mazódik bennünk, hogy az egyik a másiknak a változata. Magyar­ságunkat védelemre, önvédelem­re méltó értékként éljük át, ame­lyért érdemes megharcolni. Úgy védi az ember a magyarságát, az egyéniségét, a szabadságát, mint az életét. Magyarságunkat ilyen elévülhetetlen értékként éltem meg. Azonosultam nemzeti múl­tunk, kultúránk, hitünk értékei­vel. □ Ön püspök, akinek nem csu­pán a szavára, hanem a tetteire is sokan odafigyelnek. Mit jelent Önnek Isten? — Hitünknek a gerincoszlopa az a tudat, hogy van Isten. A hi­tet ő testesíti meg, ő a célpontja hitünknek. Ő a hit tárgya és ala­nya, nélküle az egész absztrak­ció. Ezen a ponton nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, valamiben kell hinni az ember­nek. Végül is a szent állatokban, vagy emberi csinálmányokban is lehet hinni. De ez már nem hit, hanem bálványimádás. NYÍLT HÉTVÉGE MÁRCIUS 25-26. Tesztvezessen és parkoljon az Auiómérynél! Automéry Kft. 4400 Nyíregyháza, Debreceni út 215. Tel.: (42) 490-021, fax (42) 460-570 * *s»Nv«*« v.«t Sosem vásárolt még m autót ^ ilyen kedvezően! SeS ______________________S

Next

/
Oldalképek
Tartalom