Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-17 / 64. szám

2000. március 17., péntek 3. oldal AI ÉZÖPOttf Gyógyszer­módszer Kovács Éva Szerintem nincs messze az idő, hogy ami­kor az orvos meglátja betegét, nem a fo- nendoszkóp, hanem a számológép után nyúl majd. Nem vizsgálatba, hanem számo­lásba kezd, nem azt próbálja kideríteni, mi pácisensének a baja, hanem azt, mennyiért írhat fel neki gyógyszereket. Nem azt kérde­zi, hol fáj, hanem azt, mennyiben is van Ön már eddig az államkasszának? Nem magától lesz egyszerre ilyen a dok­tor. A törvények sora, a pénzügyi szemlélet terjedése teszi őt mássá, fiskális szem­léletűvé. A történet lényege, hogy a növekvő ter­heket csökkenteni szeretné a társadalombiz­tosítás, ezért megtesz mindent, hogy a kia­dásokat minél alacsonyabban tartsa. Tény az is, hogy a magyarországi gyógyszerfo­gyasztás már-már ijesztő méreteket ölt. A különféle egészségügyi mutatók szerint az egyik legbetegebb nép vagyunk a világ­ban, miközben sok ember van, aki nyugta­tóval altatja, gyógyszerrel serkenti, mester­séges vitaminokkal, különféle készítmények­kel tartja ébren magát. A takarékoskodás szándéka tehát érthe­tő, jogos. Megkérdőjelezni legfeljebb az eh­hez tervezett utat lehet. Annál is inkább, mert mint hírlik, rövidesen a kormány elé kerül az a rendelettervezet, amely a házior­vosok gyógyszerfelírásai szokásait kívánja megváltoztatni. A megfogalmazók úgy vé­lik, ha sikerül átállítani a doktorok gondol­kodásmódját, azzal akár ötmilliárd forintot is megtakaríthatnak a társadalombiztosítás­nak. Az elképzelés szerint a háziorvosok bi­zonyos keretösszegből lesznek kénytelenek gazdálkodni, melynek pontos mértékét a nekik kiutalt kártyapénzek alapján állapíta­nák meg. Ha az orvos túllépi ezt a keretet, a hivatal szerint túl sok orvosságot ír bete­gének, egyenlőre nem számíthat megtorlás­ra, ha azonban takarékos, jutalomban ré­szesül. Nem lesz könnyű eldöntenie, kinek a ba­ján kíván enyhíteni: a benne bízó betegén, vagy a takarékos társadalombiztosítóén... □ A viz világnapja Március 22-e, a víz vi­lágnapja alkalmából az E-Misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület az Igrice, az Érpatak csatorna és a Bujtosi tavak partjának megtisztítását tervezi. Ehhez olyan diákcso­portokat, szakköröket keres, akik ebben a munkában segíteni tudnak, segíteni szeret­nének. □ Családsegítőknek Családtámogatási, betegségi ellátási ügyekben adnak tájékozta­tást, felvilágosítást március 22-én szerdán délelőtt 9 órától délután 3-ig a nyírbátori Családsegítő Központban, ahová minden érdeklődőt, rászorulót várnak, azért, hogy a bajbajutottakon segíthessenek. □ Nyári időszámítás Állíthatjuk ismét az órákat, egyeztethetjük az időpontokat, mert március 26-a vasárnaptól ismét kezdődik a nyári időszámítás, amely ezúttal október 29- ig, vasárnapig tart majd. Iskola­bővítés Négy tante­remmel — a tetőtér beépí­tésével — bővítik Kis­várdán a Vár- day István ut­cában az Egyesített Általános Iskolát. A mintegy 35 millió forin­tos beruházás a nyíregyházi SZAKSZIG Kft. fővállal­kozásában készül Elek Emil felvétele A munkahelyvesztésre nincs pirula Az ICN Magyarország Rt. ez évtől a Nyugat-Európai Régió tagjaként dolgozhat Nyéki Zsolt Budapest (KMJ — Banki köl­csönök kifizetésével, több millió dolláros befektetéssel, új termékek gyártásával igyekszik túljutni nehéz idő­szakán a Tiszavasváriban mű­ködő ICN Magyarország Rt.. Erről számolt be nemrégiben bu­dapesti sajtótájékoztatóján Ro­bert Grobin, a társaság vezéri­gazgatója, aki egyben az anya- vállalat, az USA-ban található ICN Pharmaceuticals alelnöki tisztét is betölti. □ A mi megyénkben az elmúlt egy év során az ICN-ről gyakran csak akkor beszéltek az emberek, amikor a létszámleépítés várható mértékét találgatták. A nem hivatalos információk könnyen keverhetnek rossz hírbe egy válla­latot. Erős anyavállalat — Éppen ezt szeretnénk meg­előzni azzal, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a sajtó képviselőit dolgainkról. Nagyon fontosnak tartom a stabil hátteret, azt a tényt, hogy az ICN Pharmaceuti­cals, a kaliforniai székhelyű gyógyszeripari anyavállalat rendkívül sikeres évet zárt 1999- ben. A tavalyi bevétele 747 mil­lió USA dollár volt az előző évi 696 millió dollárhoz képest, s ez 7 százalékos növekedésnek felel meg. A világ több régiójában is je­len vagyunk, a legjobb eredmé­Robert Grobin vezér igazgató nyék Észak-Amerikában szület­tek (éves bevétel 291 millió USD), ezt követte Nyugat-Európa (202 millió USD). A közismert orosz gazdasági válság miatt Ke- let-Európa volt az egyedüli ré­gió, amely visszaesett: tavalyi bevétele 92 millió USD-ra csök­kent az előző évi 164 millió dol­lárról. A magyarországi tagvál­lalatunk, a tiszavasvári gyár ex­portja 5,2 milliárd forintos vesz­teséget szenvedett el, ezért ver­senyképességet visszaszerző, ha­tékonyságot növelő intézkedé­sekről döntött az elnök-vezéri­gazgató, Milan Panic. Egy is sok 3 Az ő bejelentése után kapott szárnyra a hír csaknem ezer em­ber elküldéséről, bár tény: Panic úr nem mondott konkrét számo­kat. A szerző felvétele — Valóban nagyobb arányú létszám-leépítéstől tartottunk, de szerencsére messze nem kellett annyi alkalmazottól megválni, mint amennyi a krízis kirobba­násakor elkerülhetetlennek tűnt. Tavaly még ezer munkatár­sunk állása forgott veszélyben, ezzel szemben mintegy három­száz munkahelyet voltunk kény­telenek megszüntetni. Én tudom, hogy egyetlen ember munkanél­külisége is fájó, ha az érintett sorsát nézzük, de ha egy vállal­kozás léte és a megmaradó dolgozók érdeke úgy kívánja, meg kell tenni a szükséges lépé­seket. Az ICN szociálisan érzékeny cég: a privatizációnál vállalt fog­lalkoztatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az önként távozó emberek a járan­dóságaikon túl további juttatáso­kat kaptak, s az elbocsátás szin­tektől függetlenül történt. Szinte a teljes vezérkar lecserélődött az elmúlt fél évben, s a legnagyobb leépítést a magyarországi leány- vállalat budapesti központjában, az exportrészlegnél hajtottuk végre. A racionalizálásban nincs kiváltságos poszt. Tiszta lappal □ Ön úgy mondta, más áldozato­kat is hoztak az eredményes ter­melés érdekében. — Tiszta lappal indítjuk ezt az évet, ezért a magyarországi le­ányvállalat összes banktartozá­sát visszafizettük, ez mintegy 40 millió dollárt emésztett fel. Két- három éves fejlesztési program megvalósításához több millió dolláros befektetéssel számo­lunk, amely új termékek gyártá­sát is lehetővé teszi. Az ICN Ma­gyarország Rt. a gyógyszer-ható­anyagok — morfin-alkaloidok, kodein és származékai — terén a világ legnagyobb exportőrei kö­zé tartozik, ezt a pozíciót meg akarjuk őrizni. Az anyavállalat kutatás-fej­lesztésének középpontjában öt szakterület: a virológia, a rákku­tatás, a fájdalomcsillapítás, a dermatológia és a központi ideg- rendszer gyógyítása áll. Ez Ma­gyarországon, azaz Tiszavasvári­ban is újabb távlatokat nyithat meg. S hogy ez nem pusztán kincstári optimizmus, azt jelzi: az ICN Magyarország Rt. ez év januárjától felvételt nyert a Nyu­gat-Európai Régió tagjainak so­rába. Arany Kapu Párizsból Újfehértó (N. L.) — Egy nemzetközi bizottság Mile Miklós újfehértói vállalko­zónak is oda ítélte az Arany Kapu-díjat. A ritka elisme­rést a vállalkozó az elmúlt napokban vette át Párizs­ban. A világra szóló, több kontinens vállalkozóinak részvételével megrendezett díjátadási ünnepségen ha­zánk vállalkozóit egyedül Mile Miklós képviselte, aki a nagy számú közönség előtt tolmácsok útján bemu­tatta hazánk és megyénk mezőgazdaságát, feldolgozó iparát. Az újfehértói vállal­kozó főleg a saját kis föld­jén megtermelt kukoricát, napraforgót és tökmagot dolgozza fel. Az itthon és külföldön is megkedvelt élelmiszer-ipari termékek kapták az arany elismerést. Ritka véletlen, hogy az el­múlt év végén Mile Miklós Svájcban hasonló elisme­rést vett át. Sír a víz Szilvási Csaba ______________________ Ilyenkor, tavasz elején a leg­érzékenyebb a Tisza, mikor könnyű pára lebeg fölötte, mint a gyöngéd bánat. A fűz­fabokrok belecsüngenek a víz­be, s az egész folyó folyton-foly- vást beszélget, suttog. Most sír a víz. Együtt a parti fákkal, amelyek szomorúan szívják a mérget. Kijut nekik is az újabb szennyeződésből. Mert még le sem csillapodtak bennünk a ciánszennyeződés okozta két­ségbeesés, felháborodás és fáj­dalom hullámai, máris jött az újabb hír: húszezer tonna ólom- és cinkvegyület került a Tiszába. Rövidesen itt az igazi tavasz. Felnézek a pár éve még kacagó égboltra. A csupa kékzöld ra­gyogás helyett a korábban megszokott őszinte, vidám tá­jon minden szürke. Cinkszür­ke. Ólomszürke. A tavaszi szel­lő, amely ilyenkor füvek és fák hangján szokott velem beszél­getni, most fájdalmasan suttog. Nemsokára itt a tavasz, ami­kor a tiszaháti falvakban, Be­csen, Milotán, Csekében, Kis- arban kibújnak a kiscsibék, a kiskacsák és a kislibák a tojás­ból, s a zsenge fűvön pipiskéd­nek. De az idén nekem ők is fa­kóbbak lesznek. Az aranysár­gát és a kislibazöldet átlengi valami szürkeség. Az ólom és a cink szürkesége. Rövidesen fúrj ver majd a vetésben. Egyhangú, de oly kedves dalát, akárcsak a pa­csirta énekét, ebben az évben nekem ugyancsak befátyolozza majd valami szürke, ólmos szo­morúság. Aztán jön a nyár. Előre lá­tom az elhagyott csónakkikö­tőket, a néptelen horgásztanyá­kat a Felső-Tisza partjain. Bűntelenül is megbüntetve kiűzettettem én is gyermekko­rom Édenéből. Az idén már nem fogok a tivadari magas partról be-beugrani, hogy a fe­jes után felfrissüljek. Nem fogok beszélgetni az öreg nyugdíjasokkal, akik évek óta eltöltenek egy-két hó­napot a Tisza partján. Ebben az évben már ők sem igen jön­nek ide, az elveszett paradi­csomba a főváros betonteknő­jéből. Onnan, ahol — ahogy ők mondták — a levegő szennye­zettségének mértéke a kisari- nak n+1 szerese. Mert itt, ahol eddig legfeljebb egy-két kismo­tor cudarította ólmos kipufogó­gázaival az istenáldotta, harap­nivaló ájert, most a korábbi években még áttetsző zöld fo­lyóban megjelent ólom- és cinkszennyeződés elriasztja őket. „Lefelé folyik a Tisza, nem folyik az soha vissza...” — mu­zsikál bennem az „Elmehetsz a házunk előtt, nem vigyázlak, mint azelőtt...” című népdal második strófája. Milyen kár! — sóhajtok fel. Milyen jó len­ne, ha visszafelé folyna! Hogy újra őszinte, vidám képe le­gyen a szabolcs-szatmár-beregi tájnak! Nyílt, mint a tiszta szív! Remény, jó meleg napocska, ne hagyj el bennünket soha! Bűnügyi tudósítás Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom