Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

2000. február 7., hétfő KetetW HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT és önállóság Balogh József Néhány hete újraéled több megyében a régiós vita. Mikor közismertté vált, hogy az Európai Unió a támogatásra adható pénzeit régióknak osztja, a mi megyénk szakembe­rei azt mondták: akkor járnánk igazán jól, ha önállóak maradhatnánk. Nem presztízs­okokra hivatkoztak, hanem igencsak racio­nális érveket hoztak fel, például, hogy ahol nem éri el az egy főre jutó nemzeti jövede­lem az uniós átlag 75 százalékát, ott a fel­zárkóztatáshoz külön pénzt adnak. Voltak persze más nyomós érvei is a me­gyének az önállóság megtartása mellett, ám a döntésnél nem vették figyelembe. Két gazdagabb megyéhez soroltak minket, ez­zel a GDP az uniós átlag 75 százaléka fölé emelkedett és már akkor az is látható volt: nemcsak anyagilag járunk rosszabbul, sza­vunk sem sok lesz a döntések meghozatalá­ban. Így történt. Amit akkor ígértek, azt is visszavonták, nem véletlen hát, hogy újból felerősödtek az önállósági törekvések. De van-e erre valamilyen esély? Egy hete Tor- gyán József járt szerkesztőségünkben, tőle is megkérdeztük. Azt mondta: Belátható időn belül nincs reális esély a változtatásra. Részint, mert egy ország a nyugati világ szemében akkor tekinthető stabilnak, ha intézményrendszerét nem vál- toztatgatja évente, másrészt nem lehet igazságot tenni a régiók kérdésében, hiszen ahány megye volt, annyi elképzelés szüle­tett. Miután most már a régiók lesznek a címzettjei az uniós pénzeknek, nem az or­szágok és nem a megyék, ennek következ­tében most egy új régióbeosztást kezdemé­nyezni annyit jelentene, mint egy időre le­mondani a megszerezhető régiós pénzekről. Ez is egy álláspont, csak ez nem jó ne­künk. Mert mi nem csak rövid időre esünk el a támogatástól, hanem hosszú távon. És az sem igazán elfogadható, hogy egy alig egyéves döntést — ha az rossz —, nem illik megváltoztatni. A praxistörvénynél — egy hónap után — ez nem mindenkinek jutott eszébe. HÍREK □ Ügyfélszolgálat Gyarmaton A me­gyei egészségbiztosítási pénztár kihelyezett ügyfélszolgálatot tart februárban minden héten hétfőtől csütörtökig 9-14.30-ig Fehér- gyarmaton, a Kossuth tér 9. szám alatt. □ Levelező verseny Brainy Barnie néven angol és Hugo Hund címmel német nyelvi országos levelező verseny indul általános is­kolásoknak. A féléves, négyfordulós megmé­rettetésre három korcsoportban (3-8. osztá­lyos korig) lehet jelentkezni február 15-éig. Levélcím: Nyíregyháza, Pf. 125, a telefon­szám: 42/441-423. □ Bál az iskoláért A kállósemjéni általá­nos iskolában jótékonysági bált rendeznek február 12-én este hattól. A nyitóprogram­ban fellépnek az intézmény diákjai. Sarokba állítják a bölcsődéket Ha költségvetés, akkor intézményi csengőfrász • Visszafordíthatatlan „lefejezés” Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ahogy egy nyíregyházi képviselő fogalmazott: készül a költ­ségvetés, azaz az intézmé­nyeket megint elkapta a csengőfrász. A szerző felvétele lításképpen: egy óvodás, nem sokkal kevesebbe, 180 ezerbe...) Nagyon magas költségtétel például a fűtés. A kilenc bölcső­déből nyolcban méregdrága táv­fűtés van. Komjáthy György szerint — aki egyben a Magyar Bölcsődék Egyesületének alelnöke is — ab­ba még bele is lehet nyugodni, hogy szűkíteni kell az ellátást, valóban szükséges feltárni a rendszerben meglévő tartaléko­kat, de ez ne jelentsen felszámo­lást, visszafordíthatatlan „lefe­jezést”. Kötelező feladat Mit is tehetne hozzá az újságíró? De békétlenséget, botrányt, az érintett közvélemény értelmet­len felzaklatását se! „Az Önkormányzati Tájékoz­tató 1998. 10. számában közölt Szervezeti és Működési Szabály­zatminta 7. paragrafusának (3) bekezdésében a bölcsődei ellátás — tévesen — az önként vállalt önkormányzati felsorolásában szerepelt. Az Alkotmánybíróság 15/1997. (II. 28.) AB határozata szerint is az említett ellátás biz­tosítása kötelező önkormányzati feladat. (Forrás: Önkormányzati Tájékoztató 1999/4. szám)” A megyeszékhely óvodáiban, is­koláiban is összeszorultak a gyomrok... Nem beszélve a böl­csődékről. A két (bezáratásra ítélt?) érintett intézmény szülei egy hete petíciót is eljuttattak a város vezetőihez és lapunkhoz. Országosan is mostohagyerek­nek számít — hatalomtól függet­lenül — ez a kiépített, kipróbált és bevált rendszer. 565 bölcsőde működik az ország 398 települé­sén. Közösbe adni Nyíregyházán kilenc bölcsődét az önkormányzat tart fenn pilla­natnyilag 710 gyerek számára — a férőhelyek száma 510. Dr. Kom­játhy György, a bölcsődei igazga­tóság főorvosa lassan már könyvelőként is dolgozhatna, az évek alatt úgy beleásta magát a számokba. Körbemutat a szobá­jában: ezt ő például felajánlja, hogy legyen itt valami..., de ne­hezen tud abba belenyugodni, hogy megint csak bezárással kezdjenek. Tőle tudtam meg, elő­fordul, bizony, mint régen, hogy hat hónapos csecsemőt kénysze­A 0-3 évesek számának alakulása Nyíregyházán 1980 5415 1990 4623 1994 4316 1998 4140 rül az anya a „közösbe” adni. A bölcsibe kerülés átlaga az egy­másfél éves kor. Sokan azt hi­szik — kezd a fejtegetésbe —, hogy ha a gyedet kiterjesztik a gyermek hároméves koráig, ak­kor minden bölcsődét be lehet zárni, az anyák majd hanyatt- homlok rohannak haza... Persze nem tudhatja senki sem bizton, mi lesz a családtá­mogatási intézkedésekre, a kívá­nalmakra az emberek magatar­Békésen megvannak egy asztalnál. Pedig még csak kétévesek tás-válasza. A munkahely félté­séből adódó kényszer, nőknél a karriervágy (nem véletlen, hogy a jóléti államokban hihetetlenül népszerű ez a gondozási forma) újra felkelti majd a most is ta­gadhatatlan szükségletet. Gyed volt már régebben is, s akkor sem csökkent a szülők bölcsi iránti vonzalma. Hiszen nincs másról szó — így a főorvos — mint egy kínálatról, választási lehetőségről. Hiszen úgy merül fel életszerűen a kérdés: vagy megyek dolgozni vagy nem. Jó, megyek, de hová teszem a gyere­ket? Állami támogatás A gyermekjóléti törvény önkor­mányzati feladattá tette (korosz­tálytól függetlenül) a gyermekek napközbeni ellátását. Vonatko­zik ez a bölcsődés korosztályra is. A feladat kötelező, de hogy milyen módon és mértékben lát­ják el a feladatot, az az önkor­mányzatokra van bízva. — Fenntarthatnak bölcsődét vagy megvehetnek szolgáltatá­sokat. A bölcsődét átadhatják magánvállalkozónak, alapít­ványnak, kht-nak, lehetne csalá­di napközi, mindez szerződéssel. Az új típusú szolgáltatások szá­ma egyelőre még kevés, ezért je­lenleg a bölcsődék jelentik az első lehetőséget — ezt nyilatkoz­ta a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium szakembere nem­rég. — De csak a bölcsődékre jár állami támogatás — reagált a ci­tátumra Komjáthy György. A kormány 20 milliárdot külö­nített el a gyedre, három és fél milliárdot szán a bölcsődékre. Ez a központi pénz a bölcsődék fenntartási költségeinek csupán harmadára elegendő (de lega­lább már van állami normatí­va!), a kétharmadot az önkor­mányzatoknak kell állniuk. S épp itt van a bibi. A legkisebb korosztály ellátása ugyanis nem olcsó. Egy bölcsis egy évben 214 ezer forintba kerül. (Csak hason­Bölcsődei férőhelyek 1990 815 1994 560 1998 560 1999 510 MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A TELEFONÁR-EMELÉSRŐL? Kérdezett és fényképezett: Horányi Zsuzsa Felháborító. Gondol­tam, hogy megveszem a biztonsági csomagot, de akkor csak 250 Ft-ért telefonálhatok, ami bor­zasztóan kevés. Ha átlé­pem ezt a határértéket, akkor háromszoros perc­díjjal beszélhetek. Ha legalább 500 Ft lenne a határ, akkor el tudnám fogadni. Egyedülálló nyugdíjas vagyok, annyira megemelkedtek a költségeim, hogy meg­fordult a fejemben: visszaadom a készüléket. Takács Ferencné, NYUGDÍJAS Felmennek az árak. Minden év elején így szokott lenni. Sajnos el kell fogadnunk az infláci­ót, úgysem lehet semmit sem tenni ellene. A MATÁV legalább az áre­melés mellé némi ked­vezményt is adott, hiszen csökkent a percdíj. Na­gyon sokat telefonálok, elképzelhető, hogy a ked­vezményes tarifának köszönhetően a telefon- számlám mégsem fog jelentősen megemelked­ni. Fodor Róbert, VÁLLALKOZÓ Fél vagyok háborodva. Egyrészt az áremelé­sen, másrészt a kedvez­ményként feltüntetett biztonsági csomagon. Szüleim nyugdíjasok, őket érintené az utóbbi, de nevetséges a 250 forin­tos határ. Ezért az összegért nem érdemes elkezdeni a beszélgetést, máris túllépik. Akkor pe­dig háromszoros percdí­jat fizethetnek. Ha lega­lább 1000 Ft lenne az ér­tékhatár, akkor érne is valamit, de így... Fikly Kálmánné, MIKROBIOLÓGIAI ASSZISZTENS Magyarországon úgy tűnik, luxuscikk lett a telefon is, nem azért van, hogy beszélgessenek az emberek. Mert a nyugdíjasok — mint mi — egyszerűen nem tud­ják kifizetni. Beteg va­gyok, azért igényeltünk telefont, ha szükséges, orvost vagy mentőt tud­junk hívni. Felháborító a kedvezményes biztonsági csomag is, mert borzasz­tóan alacsony összegha­tárt állapítottak meg az illetékesek. Balogh Zoltánné, NYUGDÍJAS Persze, hogy nem örü­lök, ha valaminek emelkedik az ára. így va­gyok a MATÁV elő­fizetési díjának növeke­désével is. Némi kedvez­ményt persze adtak, hogy ne legyen óriási a közvélemény felháboro­dása. Persze, idővel biz­tosan kiderül, hogy a szegény ember a mega­dott percdljkedvezmény- nyel sem jár jól, s majd jócskán többet fizetünk, mint a kedvezmények bevezetése előtt. Varga Csaba, VÁLLALKOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom